Az Ördög és a Jóisten

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Az Ördög és a Jóisten (Le bon Dieu et le Diable) Jean-Paul Sartre drámája, aminek megjelenése 1950-re datálható.

A dráma premierje Párizsban, a Théâtre Antoine-ban volt, 1951-ben.

Magyarországon először a Thália Színházban mutatták be a darabot Kazimir Károly rendezésében, Bajomi Lázár Endre fordításában, Nagy Attila (Götz), Somogyvári Rudolf (Heinrich) és Inke László (Nasty) főszereplésével, 1964. szeptember 26-án.

A darab főhőse Götz von Berlichingen, a német parasztháború egyik főszereplője, akit sokan mások is megénekeltek.[1]

A művet Sartre legjobb darabjának tartják. A világ sok országában bemutatták, és megjelent nyomtatásban is; Magyarországon először a Thália játszotta, és az Európa adta ki Bajomi Lázár Endre fordításában.

A darab az emberi lét alapvető etikai problematikájával, a Jó és a Rossz kérdésével foglalkozik, beleágyazva ezt a forradalmi cselekvés konkrét erkölcsiségébe. A szerző a felelősség moralitását járja körül. A dráma Sartre baloldali egzisztencialista gondolkodói fejlődésében a közösségért való cselekvés kontextusában merül fel.

Götz, zsoldoskapitány, Heinrich, a szegények papja, és Nasty, a lázadók vezére a saját világában igyekszik megtalálni a helyes erkölcsi döntéseket, a cselekvés szükséges és igaz módját, ami a jó ügyet szolgálja. Közülük csak Götz mer szembenézni azzal, hogy nincs elvont Rossz és Jó. Isten nemléte nem tud támpont lenni a döntésekben, tehát a felelősség teljesen az ember vállán nyugszik.

Götz ráébred, hogy a Rossz mellé szegődött, és ezt jóvá akarja tenni. Az Isten oldalára áll. Végeredményképp viszont akárhol áll, a gonoszság szolgája.

Magyar kiadás[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Többek között Friedrich Engels a Német parasztháború c. művében, és Goethe a Götz von Berlichingen című drámájában.

Források[szerkesztés]