Az Árpád-vonal
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Az Árpád-vonal | |
| 2018-as magyar film | |
.jpg) | |
| főcím | |
| Rendező | Pajer Róbert |
| Producer | Hábermann Jenő |
| Műfaj | dokumentumfilm |
| Forgatókönyvíró | Porogi András, Pajer Róbert |
| Narrátor | Lux Ádám |
| Zene | Barabás Béla |
| Operatőr | Csukás Sándor |
| Vágó | Poós A. Márton |
| Hangmérnök | Turbók József |
| Gyártásvezető | Gerencsér Gyula |
| Gyártás | |
| Ország |  Magyarország |
| Nyelv | magyar |
| Forgalmazás | |
| Bemutató | 2018 |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Az Árpád-vonal 2018-as dokumentumfilm, amelyet a korabeli helyszíneken forgattak.
A dokumentumfilm az Árpád-vonal történetéről, annak megtervezésétől, kiépítésén át egészen az 1944-es év során játszott szerepéig bezárólag mutatja be a témát. Az erődvonal, mely bár nem volt áttörhetetlen (például az Úz-völgyében is áttörték), döntően azért megkerülték azt a támadó szovjet csapatok, és a magyarok egyszerűen kiürítették a legtöbb erődöt. Az erődelemek építését költséghatékony módon végezték, figyelembe véve már a franciaországi háborús tapasztalatokat és Magyarország pénzügyi lehetőségeit. A film külön érdekessége, hogy a Hajmáskéri lőtéren lévő egykori erődelemeket is bemutatja, melyeket még az építés kapcsán készítettek lövéspróbákhoz. A film végén a II. világháborút követő időszak eseményeit ismerhetjük meg, beleértve az egykori erődök mai használatát és a turizmusban játszott szerepüket.
A film történész szakértője Mihályi Balázs. A produkciós iroda a FILM-ART Stúdió Kft. volt.
Trailer[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
További információk[szerkesztés]
|
Ez a filmművészeti tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |