Autotómia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Autotómia (A szó görög eredetű: auto=saját, tomia=elválasztás), vagy más néven az önamputáció egy olyan aktus, amikor egy állat önként megválik valamely szervétől. Ezt a képességet általában védekezéskor alkalmazzák, hogy kijátsszák az őket megtámadó ragadozót. Az elveszett testrész később regenerálódik, újra kinő.

Hüllők és farkos kétéltűek[szerkesztés]

Szalamanderek (Vakondgyíkfélék), gekkófélék és gyíkok többségének megvan az a képessége, hogy ha egy ragadozó elkapja a farkuknál, akkor leválasztják a testükről az elkapott farokrészt, és így képesek elmenekülni. A leválasztott farokrész folytatja a tekergőzést, azt a benyomást keltve a ragadozónak, hogy sikerült elkapni az áldozatát, és eközben el tud menekülni a megtámadott állat. Az állat képes regenerálni az elveszett farkát néhány hét után, az új farok porcszövetet tartalmaz csont helyett. A pótolt résznek kissé más színe lesz, mint az eredetinek. Ezt az aktust farok-autotómiának hívják. A gyíknak nem eltörik a gerincrésze, hanem egy izmot működtet a farokrészek között, és ez a speciális izomrész biztosítja a minimális vérveszteséget is.

Tüskés egér[szerkesztés]

Legalább két tüskés egérfaj (Acomys kempi és Acomys percivali) ismeretes, akik képesek bőr-autotómiára, ha elkapja őket egy ragadozó, vagyis ledobják a bőrüket. Ők az első emlősök, akiknél ilyen viselkedést találtak.[1] Az elvesztett bőrt teljes mértékben regenerálni képesek. Kutatók azt remélik, hogy az embernél is találnak hasonló géneket.[2]

Gerinctelenek[szerkesztés]

Polipok, rákok, homárok és pókok szintén rendelkeznek azzal a képességgel, hogy szükség esetén elhagyják, majd regenerálják egyes testrészeiket. Néhány polip fajtának van egy reproduktív karja, a hectocotylus, melyet leválaszt párosodás alatt a hím polip és az a nőstény testében marad, mert ebben vannak a spermák. A kőrák is autotomikus állat. Floridában eltávolítják – étkezési célból – a rák 1-2 lábát, majd visszadobják a tengerbe, ahol azok újra kinőnek.[3] Egyes meztelen csiga fajok is képesek amputálni saját farkukat.[4] A tengeri uborka is képes kidobni egyes belső szerveit, ha stressz éri, majd később regenerálja azokat.[5] Néhány tengeri csiga (Discodoris lilacina, Berthella, martensi, Phyllodesmium) is rendelkezik az autotómia képességével.[6]

Irodalom[szerkesztés]

  • Pekarinen E: Autotomy in arionid and limacid slugs. (hely nélkül): Journal of Molluscan Studies 60(1):. 1994.  

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Seifert, A. W.; Kiama, S. G.; Seifert, M. G.; Goheen, J. R.; Palmer, T. M.; Maden, M. (2012). "Skin shedding and tissue regeneration in African spiny mice (Acomys)". Nature 489 (7417): 561–565.
  2. Cormier, Zoe (2012-09-26). "African spiny mice can regrow lost skin". Nature. http://www.nature.com/news/african-spiny-mice-can-regrow-lost-skin-1.11488#/ref-link-1. Hozzáférés ideje: 2012-09-27.
  3. http://www.fishwatch.gov/
  4. Mc Donnel R. J., Paine T. D. & Gormally M. J. (2009). Slugs: A Guide to the Invasive and Native Fauna of California. 21 pp., ISBN 978-1-60107-564-2, page 9.
  5. Patrick Flammang, Jerome Ribesse, Michel Jangoux (2002-12-01). "Biomechanics of adhesion in sea cucumber cuvierian tubules (echinodermata, holothuroidea)". Integrative and Comparative Biology. Archived from the original on 26 December 2008. https://web.archive.org/web/20081226045104/http://findarticles.com/p/articles/mi_qa4054/is_200212/ai_n9160035/pg_1. Hozzáférés ideje: 2008-12-22.
  6. Rudman, W.B. (October 14, 1998). "Autotomy". The Sea Slug Forum. http://www.seaslugforum.net/factsheet.cfm?base=defauto Archiválva 2010. június 15-i dátummal a Wayback Machine-ben.

Képgaléria[szerkesztés]

gekko, elvesztett farokkal
Sárgafejű gekko, regenerált farokkal
Gyík ledobott farka
Halászó pók, kettő hiányzó lábbal