Autópályakartell

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Autópályakartell
Korongi.jpg

Helyszín Magyarország
Időpont 2002
Típus verseny korlátozása (Kartell)
Elkövetők Építőipari vállalatok

Az ún. autópályakartell egy kartell, a magyarországi útépítési piac vezető vállalkozásainak versenykorlátozó megállapodása volt 2002-ben. A kartell különböző számítások szerint 18-32 milliárd forintnyi kárt okozott a magyar államnak. A résztvevő vállalkozásokat a versenyhivatal a magyar történelem addigi legnagyobb bírságával, 7 milliárd forinttal büntette meg. A kartell egyik következménye volt, hogy a kartellezést letöltendő börtönnel büntethetővé tette az Országgyűlés.

A kartel előzményei[szerkesztés]

Az ezredfordulót követően Magyarországon kiemelt céllá vált az ország közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése. A kormányok különös figyelmet szenteltek az úthálózat, különösen az autópályahálózat bővítésének. A 2002 nyaráig kormányzó, az ország pénzügyi teherviselő-képességét kiemelten kezelő Orbán-kormány idején kevés új útszakasz épült, ráadásul a kormányzat a korabeli bírálatok szerint egyfajta házi beszállítóként kezelte a Vegyépszer Zrt.-t. 2002-ig a Nemzeti Autópálya Rt. (NA) látta el a megrendelői szerepkört az autópályaépítés terén. Bár az NA állami tulajdonú vállalat volt, de gazdasági társaságként nem tartozott a közbeszerzési törvény hatálya alá, így a nagyszabású útépítéseket közbeszerzési eljárás nélkül, ajánlattétel alapján ítélték oda. A Vegyépszer így érdemi verseny nélkül nyerte el az első Orbán-kormány idején a legjelentősebb beruházásokat. (M7-es autópálya felújítása Budaörs és Siófok között, M3-as autópálya Hatvan-Füzesabony szakasza). A többi útépítő vállalat kénytelen volt kisebb útépítésekkel, vagy a Vegyépszer alvállalkozójának szerepkörével beérni.

A helyzet gyökeresen változott meg 2002 tavaszán, amikor az útépítéseket kiemelt prioritásként kezelő, a költségvetési fegyelmet viszont lazábban vevő Medgyessy-kormány vette át az autópályaépítések ügyét. Az új kormányzat kimondott-kimondatlan célja volt a Vegyépszer privilegizált szerepének megszüntetése, illetve a Fideszhez közelinek tartott cég kiszorítása az állami megrendelésekből. A piac legjelentősebb szereplőjének kiesésével a korábban évekig csak kisebb megrendeléseken tengődő vállalatok levegőhöz juthattak volna, ha nem kényszerülnek egymással árversenyt folytatni.

Az első Orbán-kormány működésének utolsó heteiben a Vegyépszer négy autópálya-szakasz építésére nyújtott be ajánlatot a Nemzeti Autópálya Rt-hez. A 131 milliárd forintos[1] ajánlat tárgyát a következő szakaszok képezték:

Szakasz Szakasz hossza Térkép
Bluedot.svg M7 (Hu) Otszogletu kek tabla.svg Becsehely - Letenye oh.( Horvátország) 9,6 km
Autópályakartell (Magyarország)
Autópályakartell
Autópályakartell
Autópályakartell
Autópályakartell
Autópályakartell
Autópályakartell
Autópályakartell
Autópályakartell
Bluedot.svg M70 (Hu) Otszogletu kek tabla.svg Letenye - Tornyiszentmiklós oh.( Szlovénia) 18,7 km
Location dot dark red.svg M7 (Hu) Otszogletu kek tabla.svg Balatonszárszó - Ordacsehi 19,8 km
Green dot.svg M3 (Hu) Otszogletu kek tabla.svg Polgár - Görbeháza 12,7 km

Az ajánlatokat az NA vezetői elfogadták és 2002. május 29-én szerződést kötöttek a Vegyépszerrel. Az alig két nappal korábban hivatalba lépő Csillag István azonban nem fogadta el a szerződés törvényességét. Az NA vezetőit menesztette, a szerződést pedig alaposan átvizsgálták formai hibák után kutatva.[2] A kutatás sikerrel járt: a Vegyépszer nem nyújtott be időben egy bankgaranciát. Csillag ezért mind a négy ajánlatot hibásnak, az azok alapján kötött szerződést pedig érvénytelennek nyilvánította. Az említett négy előkészített szakasz kivitelezésének meggyorsítása és a verseny árletörő hatásának érvényesítése céljából a miniszter (Medgyessy Péter miniszterelnököt kijátszva) a közbeszerzési törvény hatályának kiterjesztése előtt a közbeszerzési eljáráshoz hasonló, de azzal nem azonos meghívásos eljárásra invitált meg négy céget.

Az első eljárás[szerkesztés]

Az első eljárás pályázati formában zajlott 2002 júliusában meghívásos formában. A pályázatra meghívó leveleket 2002. július 10-én küldte el az NA Rt. a Strabag Kft-nek, a Hídépítő Rt-nek, a EGÚT Rt-nek és a Betonút Rt-nek. (A pályázati feltételeket Csillag István úgy alakíttatta ki, hogy a Vegyépszer Rt-t ne kelljen meghívni az eljárásra.) A pályázat nagyon rövid határidejű volt, az ajánlatok leadására alig 10 napja volt a vállalkozóknak. A meghívásos pályázat nyilvánosságra kerülése az SZDSZ kivételével mindenkit meglepett. A Csillag István által önhatalmúlag kimunkált eljárásrend miatt a Fidesz és szocialisták is kritikával illették a GKM tevékenységét. Medgyessy Péter végül az eljárás leállítására szólította fel miniszterét, aki azonban ellenszegült a miniszterelnöknek. Az ajánlattevők közötti verseny előnyeit demonstrálandó a sajtó képviselői előtt felbontotta a beérkezett pályázatokat. Ekkor derült ki, hogy a négy cég 20%-kal, 28 milliárd forinttal olcsóbban vállalná a munkát a Vegyépszernél.[3] Csillag István ezen a ponton stratégiai jelentőségű hibát vétett: akaratlanul is a pályázók tudtára hozta a versenytársak által ajánlott árat. A pályázatot ugyanakkor a politikai ellenállás láttán az NA július 23-án eredménytelennek nyilvánította.

A korábban partvonalra szorított piaci szereplők valamikor 2002 nyarán, az eljárás során fel nem tárt módon versenykorlátozó megállapodást kötöttek. A Vegyépszer Rt. kivételével az alku részese volt a korszak minden olyan piaci szereplője, amely megfelelő kapacitásokkal rendelkezett egy autópálya-szakasz megépítéséhez. A kartellben részes vállalkozások (betűrendben) a Betonút Rt., a DEBMÚT Rt., az EGÚT Rt., (mindkettő a Colas-csoport része), a Hídépítő Rt. és a Strabag Kft. voltak. A versenytörvénybe ütköző titkos megállapodásban a felek elosztották egymás között, hogy a 2002 nyár végén újra kiírandó útépítési pályázatok közül melyiket ki nyeri majd meg, illetve hogy a győztes fél mely' másik szereplőket vonja be a kivitelezési munkákba alvállalkozóként.

A második közbeszerzés[szerkesztés]

Az "autópályaépítési csomag" elemei 2002 augusztusától már a közbeszerzési törvény hatálya alá estek. Az autópályák kivitelezésre vonatkozó közbeszerzési eljárásokat a GKM 2002 szeptemberében írta ki. Az közbeszerzésben ugyanazon vállalkozások vettek részt, mint a júliusi pályázaton, ajánlataikat pedig a korábban kötött titkos megállapodásnak megfelelően, megnövelt árral adták be. A három elkülönülten futó közbeszerzési eljárás a titkos megállapodásnak megfelelő eredményt hozott, minden vállalkozás abból a beszerzési eljárásból került ki győztesként, amelyet a megállapodásban megjelöltek. Az árverseny letörésével a vállalatok sikeresen hajtották fel az autópálya-építések árait. Bár a Vegyépszer által korábban ajánlott áraknál még mindig olcsóbbak voltak, de az első eljárás után nyilvánosságra hozott árakat mintegy 18%-kal sikerült felhajtaniuk.

Szakasz Szakasz hossza Vegyépszer ajánlat
2002 február
2002 júliusi eljárás 2002 őszi eljárás
M7 (Hu) Otszogletu kek tabla.svg Becsehely - Letenye oh. 9,6 km 14,548 mrd Ft; Betonút Rt.[4] 44,7 mrd Ft; Strabag Rt.[5][6]
M70 (Hu) Otszogletu kek tabla.svg Letenye - Tornyiszentmiklós oh. 18,7 km 24,355 mrd Ft; Strabag-Hídépítő[4]
M7 (Hu) Otszogletu kek tabla.svg Balatonszárszó - Ordacsehi 19,8 km 54,65 mrd Ft; Hídépítő-Strabag[4] 65 mrd Ft; Hídépítő-Betonút[5][6]
M3 (Hu) Otszogletu kek tabla.svg Polgár - Görbeháza 12,7 km 15,8 mrd Ft; Egri Útépítő Rt.[4] 18 mrd Ft; Egri Útépítő Rt.[5][6]
Teljes csomag 138,2 mrd Ft[7] 109,4 mrd Ft[7] 127,96 mrd Ft[7][6]

A beérkezett ajánlatokat 2002 december elején bontották fel, majd még a karácsonyi ünnepek előtt szerződtek is a győztes ajánlattevővel.

A kartell lelepleződése[szerkesztés]

A sajtóban és a kormányzatban is megbotránkozást okozott a közbeszerzés ilyetén alakulása. Különösen kényes volt a téma Csillag István SZDSZ-es miniszter számára, hiszen a 2002-es választásokon az SZDSZ az építkezések árának letörésével kampányolt. Az eljárás kartellgyanús eredménye felkeltette a versenyjog megsértésének terén illetékes illetékes Gazdasági Versenyhivatal (GVH) figyelmét is. A GVH 2003 februárjában vizsgálatot indított annak megállapítására, hogy összejátszottak-e a vállalkozások az ár felhajtása érdekében.[8][6] A GVH 2003 szeptemberének egy éjjelén rajtaütésszerű házkutatásokat (előzetes bejelentés nélküli helyszíni kutatás) tartott az érintett vállalatok telephelyein, illetve vezetőik otthonában.[8] A Strabagot vezető Appelshoffer József jegyzetei között 2002. szeptember 10-i dátummal megjelölve megtalálták a kartellmegállapodás részleteit.[9] A GVH által megtalált feljegyzések között szerepeltek a kartellezők becslései is, amelyek szerint a vállalkozások az egész építési csomagot 90 milliárd forintból tartották megvalósíthatónak. A GVH még az éves haszonkulcs kétszeresével kalkulált árat (100 milliárd Ft) is elfogadhatónak tartotta volna, a kartell által okozott kárt is ehhez az árhoz képest állapították meg: 28 milliárd forint.[10] A Gazdasági Versenyhivatal 2004 nyarára elkészült határozatában megállapította, hogy az útépítési piac szereplői a piacot felosztották egymás között, ez pedig a közbeszerzési eljárás lényegének, az árletörő hatásnak a kiküszöböléséhez vezetett. A GVH versenytanácsa 2004. július 22-én tartott ülésén a megállapodásban részes öt vállalkozást a magyar piacgazdaság történetében példátlanul nagy összegű, összesen 7 milliárd forintos bírsággal sújtotta.[11]

Következmények[szerkesztés]

A kartellezésért megbüntetett vállalkozások beperelték a GVH-t. A Fővárosi Bírósághoz benyújtott keresetükben a rekordbírság csökkentését vagy eltörlését szerették volna elérni, ám a 2005. december 8-án a bírság befizetésének felfüggesztését indítványozó keresetet, 2006. január 23-án pedig a bírság összegének csökkentését vagy eltörlését indítványozó keresetet is elutasította. Az öt cég ezek után befizette a bírságot, ugyanakkor felebbezett a bírósági döntés ellen. Keresetüket a Legfelsőbb Bíróság 2007. augusztus 29-én tartott ülésén elutasította és a korábbi ítéletet helybenhagyta.[12][13]

A korabeli törvények szerint a kartellezők árdrágító tevékenysége miatt kárt szenvedett vállalatok kártérítési pert indíthattak a kartell tagjai ellen. A kárt elszenvedő Nemzeti Autópálya Rt. jogutódjaként a NIF Zrt 2008 első félévében valamennyi érintett útépítőcéget beperelte. A NIF által indított kártérítési perek a magyar jogtörténet első ilyen jellegű bírósági eljárásai voltak. A per a Kúria 2013-as ítéletével ért véget, amelyben a Kúria egy 2008-as jogszabályváltozás miatt elutasította a Strabag ellen indított keresetet. (Az indoklás szerint a NIF csak az állam számára kérhetett volna kártérítést, a maga számára a 2008-as változás miatt nem.)[14][15]

Az érintett vállalkozások és cégcsoportok azonban a 2003-lebukás után sem hagytak fel a kartellezéssel. A következő években sorban buktak meg a különböző kartellek, ezek közöl az ismertebbek a heves megyei útéptítő-kartell[15] (Strabag-Colas), illetve a 2007-ben lebukott vasútépítő kartell (Strabag-Colas-Swietelsky)[16][17] voltak. (Ez utóbbi újabb rekordbírságot, 7,1 milliárdos büntetést kapott.) Az autópálya-kartell lebukására az állam is reagált. 2005-ben a közbeszerzések esetén történő kartellezés bekerült a Btk.-ba. Azóta a piaci versenyt ezen a módon korlátozó cégek döntéshozói öt év börtönnel büntethetők.[18]

Hivatkozások[szerkesztés]

GVH Vj-27/2003/16 sz. határozat (magyar nyelven). GVH, 2004. július 23. (Hozzáférés: 2021. július 13.)

  1. Sztrádakartell – drága az egyezség (magyar nyelven). 24.hu, 2007. április 23. (Hozzáférés: 2001. június 23.)
  2. Pataky-Tauszig Miklós: Lesz-e verseny az autópálya-építésben?: Miniszter a leállósávban (magyar nyelven). Magyar Narancs, 2002. augusztus 1. (Hozzáférés: 2021. június 23.)
  3. A látszat, hogy csal (magyar nyelven). Magyar Narancs, 2002. augusztus 1. (Hozzáférés: 2021. június 23.)
  4. a b c d Pénteken döntenek a sztrádatenderekről (magyar nyelven). Origo. (Hozzáférés: 2021. július 1.)
  5. a b c Sztrádakartell – drága az egyezség (magyar nyelven). 24.hu, 2004. július 23. (Hozzáférés: 2021. július 13.)
  6. a b c d e Kartellel gyanúsítja az autópálya építő cégeket a versenyhivatal (magyar nyelven). index.hu, 2003. május 9. (Hozzáférés: 2021. július 13.)
  7. a b c Bogár Zsolt: Dráguló autópálya-építés: Aszfaltbetyárok (magyar nyelven). Magyar Narancs, 2003. október 30. (Hozzáférés: 2021. július 1.)
  8. a b Bassola Bálint: A legfelsőbb Bíróság ítélete az autópálya-kartell ügyében (magyar nyelven). Jogesetek Magyarázata, 2010. (Hozzáférés: 2021. július 13.)
  9. Krimibe illő módszerek (magyar nyelven). Válasz, 2008. december 3. [2021. július 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. július 13.)
  10. Magyar kartell felárak – Ha lett volna árinformáció (magyar nyelven) pp. 14. Gazdasági Versenyhivatal, 2007. február 16. (Hozzáférés: 2021. július 14.)
  11. 7 milliárd forintra büntette az autópályaépítő cégeket a GVH- Történelmi bírság (magyar nyelven). Portfólió, 2004. július 22. (Hozzáférés: 2021. július 16.)
  12. Pert nyert a GVH az autópálya-építőkkel szemben (magyar nyelven). HVG, 2007. augusztus 30. (Hozzáférés: 2021. július 16.)
  13. Kapitány Szabó Attila: Autópálya-kartell: jogerősen nyert a GVH (magyar nyelven). Népszabadság, 2008. december 3. (Hozzáférés: 2021. július 16.)
  14. Mészáros Bálint: Kartellkárok visszaperlése: Főúr, nem fizetek! (magyar nyelven). Magyar Narancs, 2007. szeptember 27. (Hozzáférés: 2021. július 16.)
  15. a b Tízmilliárdos pert vesztett a NIF a Strabaggal szemben a Kúrián (magyar nyelven). Népszabadság, 2013. január 29. (Hozzáférés: 2021. július 16.)
  16. Vasútépítő kartell ügyében vizsgálódik a GVH (magyar nyelven). Menedzsment Fórum, 2007. november 27. (Hozzáférés: 2021. július 16.)
  17. Hétmilliárdos gigabírság vasutas kartellért (magyar nyelven). Index, 2010. június 9. (Hozzáférés: 2021. július 16.)
  18. Öt év börtön kartellezésért (magyar nyelven). HVG, 2005. július 6. (Hozzáférés: 2021. július 16.)