Ausztriai Császárság

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ausztriai (Osztrák) Császárság
A birodalmi tanácsban képviselt országok és királyságok
Kaisertum Österreich
Die im Reichsrat vertretenen Königreiche und Länder

1804. augusztus 11.1918. november 12.
Ausztriai (Osztrák) CsászárságA birodalmi tanácsban képviselt országok és királyságok címere
Ausztriai (Osztrák) Császárság
A birodalmi tanácsban képviselt országok és királyságok címere
Ausztriai (Osztrák) CsászárságA birodalmi tanácsban képviselt országok és királyságok zászlaja
Ausztriai (Osztrák) Császárság
A birodalmi tanácsban képviselt országok és királyságok zászlaja
Az Osztrák Császárság 1867-től az Osztrák–Magyar Monarchia alkotó tagállamaként rózsaszínnel (Ciszlajtánia), zölddel a Magyar Királyság, és kékkel a közösen kormányzott Bosznia és Hercegovina
Az Osztrák Császárság 1867-től az Osztrák–Magyar Monarchia alkotó tagállamaként rózsaszínnel (Ciszlajtánia), zölddel a Magyar Királyság, és kékkel a közösen kormányzott Bosznia és Hercegovina
Mottó: Indivisibiliter ac Inseparabiliter
„Feloszthatatlanul és elválaszthatatlanul”
Nemzeti himnusz: németül: Gott erhalte, Gott beschütze / Unsern Kaiser, unser Land!
Tartsa Isten! Óvja Isten! Császárunk s a közhazát!
Általános adatok
Fővárosa Bécs
Terület 1910: 300 005 km²
Népesség 28 571 934 (1910)
Hivatalos nyelvek német
Vallás római katolikus
protestáns
ortodox kereszténység
izraelita
szunnita iszlám
Nemzeti ünnep a császár születésnapja
Pénznem Konvenciós tallér (1804–1857)
Egyleti tallér (1857–1867)
Osztrák–magyar forint (1867–1892)
Osztrák–magyar korona (1892–1918)
Kormányzat
Államforma abszolút monarchia (1804–1867)
alkotmányos monarchia (1867–1918)
Uralkodó I. Ferenc (1804–1835)
I. Ferdinánd (1835–1848)
I. Ferenc József (1848–1916)
I. Károly (1916–1918)
Dinasztia Habsburg-ház
Államfő császár
Kormányfő államminiszter (1821–1848)
miniszterelnök (1867–1918)
Törvényhozás kétkamarás parlament (birodalmi tanács) (1861–1918)
Elődállam
Utódállam
 Ausztriai Főhercegség
Osztrák Köztársaság 
 Német-római Birodalom
Csehszlovákia 
 Cseh Királyság
Commons

Az Ausztriai (Osztrák) Császárság vagy hivatalosan: A birodalmi tanácsban képviselt országok és királyságok (németül: Die im Reichsrat vertretenen Königreiche und Länder), köznapi nevén, illetve egyszerűen Ausztria egy 1804-től 1918-ig létező állam volt Közép-Európábam, amely állam 1867-től az Osztrák–Magyar Monarchia néven létrejövő államszövetség, reálunió két tagállama közül a Lajtán inneni része volt, más néven Ciszlajtánia vagy Lajtáninnen (németül: Cisleithanien vagy Zisleithanien, csehül: Předlitavsko, lengyelül: Przedlitawia, szlovénül: Cislajtanija, ukránul: Цислейтанія), azaz az Ausztriai Császárság nem hivatalos megnevezése volt. A Monarchia ciszlajtániai területével szemben ott volt a szintén nem hivatalosan Transzlajtánia névvel illetett Magyar Királyság, hivatalos megnevezése szerint A Magyar Szent Korona Országai, amelyet többször próbáltak beolvasztani az Osztrák Császárságba, de jogilag tőle mindig független maradt, mint ahogy az 1806-ban megszűnt elődállam Német-római Birodalomtól is.

Az állam adatai[szerkesztés]

Ausztria–Magyarország: Osztrák Császárság (Ciszlajtánia): 1. Csehország, 2. Bukovina, 3. Karintia, 4. Krajna, 5. Dalmácia, 6. Galícia, 7. Tengermellék, 8. Alsó-Ausztria, 9. Morvaország, 10. Salzburg, 11. Szilézia, 12. Stájerország, 13. Tirol, 14. Felső-Ausztria, 15. Vorarlberg; Magyar Királyság (Transzlajtánia): 16. Magyarország 17. Horvát-Szlavónország; osztrák–magyar kondomínium: 18. Bosznia és Hercegovina

Az Osztrák Császárság (Ciszlajtánia) központja Bécs volt, amely egyben a Monarchia egyik fővárosa is volt, Budapest mellett. 1910-ben a térségben élők száma 28 571 900 fő volt. A nyugati határának Vorarlberg, a keletinek a Galíciai Királyság valamint a Bukovinai Hercegség, az északinak a Cseh Királyság, a délinek pedig a Dalmáciai Királyság számított.[1]

Koronatartományok[szerkesztés]

Ciszlajtánia koronatartományai
Állam Német neve Központ
(németül)
1 Cseh Királyság Königreich Böhmen Prága (Prag)
2 Bukovinai Hercegség Herzogtum Bukowina Czernowitz (Chernivtsi)
3 Karintiai Hercegség Herzogtum Kärnten Klagenfurt
4 Krajnai Hercegség Herzogtum Krain Ljubljana (Laibach)
5 Dalmáciai Királyság Königreich Dalmatien Zára (Zara)
6 Galíciai és Ladomériai Királyság Königreich Galizien und Lodomerien Lemberg
7 Osztrák tengermellék Österreichisches Küstenland Trieszt (Triest)
8 Alsó-Ausztriai Főhercegség Erzherzogtum Österreich unter der Enns Bécs (Wien)
9 Morvai Őrgrófság Markgrafschaft Mähren Brünn
10 Salzburgi Hercegség Herzogtum Salzburg Salzburg
11 Sziléziai Hercegség Herzogtum Schlesien Opava (Troppau)
12 Stájer Hercegség Herzogtum Steiermark Graz
13 Tiroli Hercegesített Grófság Gefürstete Grafschaft Tirol Innsbruck
14 Felső-Ausztriai Főhercegség Erzherzogtum Österreich ob der Enns Linz
15 Vorarlberg Bregenz

Transzlajtánia[szerkesztés]

Fiume (Corpus separatum)

A Magyar Szent Korona országai (Transzlajtánia), mely nem volt része az Osztrák Császárságnak:

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Cisleithania című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés]