Ausztrálok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ausztrálok
Flag of Australia.svg
Teljes lélekszám
26 millió (becsült)
Régiók
 Ausztrália 25 652 430 (2020)[1]
Lélekszám régiónként
Régió
 Amerikai Egyesült Államok94 200-200 000
 Egyesült Királyság113 000
 Hongkong90 000 (2013)[2]
 Új-Zéland70 000 (2012)[3]
 Kanada62 910
 Indonézia55 000
 Olaszország30 000 (2013)[4]
 Libanon20 000–25 000 (2010)[5]
 Szingapúr20 000 (2012)[6]
A Wikimédia Commons tartalmaz Ausztrálok témájú médiaállományokat.

Az ausztrálok egy többnyire európai ősökkel rendelkező nép, akik Ausztrália fő népcsoportját képezik és többségük ausztrál állampolgársággal is rendelkezik. Az ausztrálok összlétszáma mintegy 26 millió – ebből kb. 25,5 millióan élnek Ausztráliában. Multikulturális ország, 2017-es adatok alapján a népesség 29 százaléka nem az országban született.[7]

1788 és a II. világháború között elsősorban a Brit szigetekről érkeztek bevándorlók. Eleinte fegyenctelepeket hoztak létre, majd 1850 után beindult az aranyláz és megérkeztek az első szabad telepesek is, akiknek a többsége még mindig angol, ír vagy skót volt. A 19. század közepétől elkezdődött a folyamatos bevándorlás és ezzel a népesség lassú növekedése is.

A II. világháborút követő évtizedekben nagy bevándorlási hullám zajlott le az ország történetében, ekkor azonban már sokan érkeztek Dél- és Kelet-Európából is. 1973-ig tartott az úgynevezett "Fehér Ausztrália politikája", melynek értelmében az ausztrál állam lényegében csak angolszász vagy egyéb európai országokból fogadott bevándorlókat.[8] Innentől kezdve Ausztrália hivatalosan is multikulturális politikát folytatott és a világ minden tájáról megindultak a bevándorlók, az elsődleges kibocsájtók pedig az ázsiai országok lettek. Az ausztrál őslakosok (aboriginálok, tazmánok) a népesség mindössze 3%-át teszik ki.

Az ausztrál identitás és nemzeti karakter a 19. században kezdett kialakulni, 1901-ben a gyarmatok szövetségéből pedig létrejött az Ausztrál Államszövetség. Az ország hivatalos nyelve az angol, ezért az ausztrál kultúra és irodalom angol-kelta örökségen alapszik. Bár a modern ausztrál identitás a korábbi monokultúrán túl mára kulturálisan sokszínű örökségre támaszkodik.

Bevándorlás és születési ország[szerkesztés]

Forrás: Ausztrál Statisztikai Hivatal (ABS) (2020)[9]
Születési ország Becsült lakosságszám[10]
Összes Ausztráliában született 18 043 310
Összes külföldön született 7 653 990
 Anglia [11] 980 360
 India 721 050
 Kína[12] 650 640
 Új-Zéland 564 840
 Fülöp-szigetek 310 050
 Vietnám 270 340
 Dél-afrikai Köztársaság 200 240
 Olaszország 177 840
 Malajzia 177 460
 Srí Lanka 146 950
 Skócia[13] 132 590
 Nepál 131 830
 Dél-Korea 111 530
 Németország 111 030
 Egyesült Államok 110 160
 Hongkong[14] 104 760
 Görögország 103 710

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. . Ausztrál Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2020. április 8.)
  2. Australia’s Rudd Dials Hong Kong Expats. CHINA REAL TIME REPORT, 2013. augusztus 29. (Hozzáférés: 2020. április 8.)
  3. Anzac Day AFL match the start of big things. Stuff.co.nz., 2012. szeptember 13. (Hozzáférés: 2020. április 8.)
  4. Australians in Italy: The long view (angol nyelven). Books.publishing.monash.edu, 2013. június 3. (Hozzáférés: 2020. április 8.)
  5. Diplomatic appointment - Ambassador to Lebanon (angol nyelven). foreignminister.gov.au, 2010. szeptember 8. (Hozzáférés: 2020. április 8.)
  6. Lee Hsien Loong: Singapore in an Ever-More Connected World (angol nyelven). asiasociety.org, 2012. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 8.)
  7. AUSTRALIA'S POPULATION BY COUNTRY OF BIRTH (angol nyelven). abs.gov.au. [2020. február 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. április 8.)
  8. Az „ausztrál-modell”. Migrációkutató Intézet, 2016. október 3. (Hozzáférés: 2020. április 8.)
  9. Table 5.1 Estimated resident population, by country of birth(a), Australia, as at 30 June, 1996 to 2020(b)(c). Australian Bureau of Statistics. (Hozzáférés: 2021. április 24.)
  10. Csak a 100 ezer főnél nagyobb számú nemzetiségek szerepelnek a listában
  11. Az Ausztrál Statisztikai Hivatal adataiban külön szerepelnek az Angliában, Skóciában, Walesben és Észak-Írországban született személyeket, annak ellenére, hogy mindnyájan az Egyesült Királyság részei.
  12. Az Ausztrál Statisztikai Hivatal adatai alapján a Kínai Népköztársaság, Tajvan, a különleges közigazgatási területnek számító Hongkong és Makaó külön szerepel a listában.
  13. Az Ausztrál Statisztikai Hivatal adataiban külön szerepelnek az Angliában, Skóciában, Walesben és Észak-Írországban született személyeket, annak ellenére, hogy mindnyájan az Egyesült Királyság részei.
  14. Az Ausztrál Statisztikai Hivatal adatai alapján a Kínai Népköztársaság, Tajvan, a különleges közigazgatási területnek számító Hongkong és Makaó külön szerepel a listában.

Források[szerkesztés]