Augustini (ab Hortis) Sámuel

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Augustini (ab Hortis) Sámuel
Született 1729. augusztus 5.
Nagylomnic
Elhunyt1792. augusztus 5. (63 évesen)
Szepesszombat
Foglalkozása lelkész

Augustini (ab Hortis) Sámuel (Nagylomnic, 1729. augusztus 5.Szepesszombat, 1792. augusztus 5.) - szepességi német evangélikus lelkész, botanikus, szenvedélyes ásványgyűjtő, a magyarországi cigánykutatás egyik úttörője.

Élete[szerkesztés]

Augustini Sámuel poprádi lelkész fia, Augustini ab Hortis Keresztély (1598-1650) orvos és természettudós dédunokája volt.

Lőcsén végezve a gimnáziumot, ugyanott conrector lett; azután a besztercebányai evangélikus iskolában a történelmet és földrajzot, valamint a latin és görög nyelvet tanulta. 1746-ban Eperjesen a jogi tanulmányokat kezdte meg, de ezeket a teológiával váltotta fel. 1754-ben a wittenbergi egyetemre ment, fél év múlva azonban már Berlinben folytatta tanulmányait. 1757-ben hazatért, 1758. július 24-étől mint késmárki tanár a számtan és a bölcselet alapelemeire oktatta az ifjúságot. 1761. október 13-án szepesszombathelyi lelkésznek iktatták be, itt is halt meg.

Munkássága[szerkesztés]

Egyik legjelentősebb munkája a bécsi Allergnädigst privilegierte Anzeigen aus sämtlich kaiserlich-königlichen Erbländern folyóiratban 1775-76-ban megjelent Von dem heutigen Zustande, sonderbaren Sitten und Lebensart, wie auch von den übrigen Eigenschaften und Umständen den Zigeuner in Ungarn című cikksorozat, mely a szakszerű cigánykutatás egyik korai remekműve. A munka önálló könyvként több nyelven is megjelent; magyarul 2009 januárjában A magyarországi cigányok mai állapotáról, különös szokásairól és életmódjáról, valamint egyéb tulajdonságairól és körülményeiről címmel, a Györffy István Néprajzi Egyesület és a Magyar Néprajzi Társaság Kiadásában.

1772-1782 között több cikket, művet jelentetett meg, ezek közül némelyik a Tátráról (következetesen Kárpátoknak nevezi), valamint Szepességről és Liptóról összegyűjtött régi ismeretek kincsestára.

Írt botanikai és ásványtani műveket is, hiszen bejárta a Tátrát, nagy ásványgyűjteményt állított össze. Megírta a Poprád folyó völgyének topográfiai leírását. Geológiai cikkei a bécsi Anzeigen II-V. köteteiben jelentek meg 1772-75-ben.

A mai napig legjelentősebb műve a régi tátrai arany- és kincskeresőkről, varázslókról szól: Von den fremden Gold- und Schatzgräbern (Privileg. Anzeigen, 1775.), ez a Tátrával foglalkozó régi írások összefoglalója és kútfője.

Publikált és kéziratban maradt tátrai vonatkozású munkáit Czirbesz András használta fel, sőt a Tátráról író szerzők egészen a mai időkig, másod- és harmadkézből idézve belőlük, gyakran nemcsak címét és más bibliográfikus adatait hasznáják fel, hanem magát a szöveget is.

Művei[szerkesztés]

  • Dissertatio de methodo generali construendi omnes aequationes algebraicas. (Berolini. 1755.)
  • Dissertatio de vocatione divina naturali. (Berolini, 1756.)
  • Von den heutigen Zustande, sonderbaren Sitten und Lebensart, wie auch von den übriben Eigenschaften und Umständen den Zigeuner in Ungarn (Wien, 1775-76)
  • Prolegomena in systema sexuali botanicorum. (Vienna, 1777.)
  • Topographische Beschreibung des Flusses Poprad oder Popper in der Zips aus dem Jahre 1782. Kiadta Rudolf Weber, Késmárk 1900.

Modern kiadás[szerkesztés]

  • Samuel Augustini ab Hortis: Cigáni v Uhorsku. O dnešnom stave, zvláštnych mravoch a spôsobe života, ako aj o ostatných vlastnostiach a danostiach Cigánov v Uhorsku / Zigeuner in Ungarn. Úvodná štúdia a preklad: Viera Urbancová. Bratislava, 1995. (kétnyelvű kiadás)

Magyarul[szerkesztés]

  • Augustini ab Hortis Sámuel: A magyarországi cigányok mai állapotáról, különös szokásairól és életmódjáról, valamint egyéb tulajdonságairól és körülményeiről (1775-1776). Szerk. és a bev. tanulmányt írta Deáky Zita és Nagy Pál, ford. Magyar László András. Budapest-Gödöllő, 2009.

Források[szerkesztés]