August Petermann

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
August Petermann
SzületettAugust Heinrich Petermann
1822. április 18.[1][2][3]
Bleicherode[4]
Elhunyt1878. szeptember 25. (56 évesen)[1][2][3]
Gotha[5][6]
Állampolgárságaporosz[7]
Foglalkozása
IskoláiGeographical Art School
KitüntetéseiFounder’s Medal (1868)[8][9]
Halál okaöngyilkosság
Sírhelyemain cemetery Gotha
A Wikimédia Commons tartalmaz August Petermann témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

August Heinrich Petermann (1822. április 18.1878. szeptember 25.) német térképész, Bleicherodéban született, közel Nordhausenhez.

Élete[szerkesztés]

17 éves korában beiratkozott a Potsdami Földrajztudományi Iskolába, 1845-ben Edinburgh-be ment Dr. Keith Johnston professzorhoz, ahol Berghaus világatlaszának angol változatán dolgoztak. 1847-ben Londonba érkezett, több földrajzi tartalmú útikönyvet publikált. 1854-ben kinevezték a Justus Perthes Földrajzi Intézet vezetőjének Gotha városába, egy évre rá pedig megalapította a később világszerte elismert földrajzi folyóiratot: a Petermanns Geographische Mitteilungen lapot, mely 2004-ben szűnt meg. Ő szerkesztette az Adolf Stieler által készített híres Stieler Handatlas-nak a 4., 5. és 6. kiadását.

1865. július 23-24-én ő és Otto Volger tartották meg Németországban az első "földrajzi napokat", geográfusok, meteorológusok, geofizikusok, geológusok és világjárók-felfedezők első közös konferenciáját. 72 földrajzzal foglalkozó szakember jelent meg a rendezvényen, főként német nyelvterületről érkező tudósok (többek között Dr. Georg von Neumayer, Prof. Ferdinand von Hochstetter, Friedrich Harkort és Karl Weyprecht). A konferencia fő témája egy német északi-sarki expedíció előkészítése és támogatása volt.

Munkáiban és megjelent tanulmányaiban főként a még ismeretlen északi-sarki régióval illetve Közép-Afrikával foglalkozott. Viktória angol királynő Robert Bunsen javaslatára királyi geofizikusnak nevezte ki. 1878. szeptember 25-én halt meg, önkezével vetett véget életének.

Nyílt poláris-tenger elmélet[szerkesztés]

Petermann meg volt győződve róla, hogy az Északi-sark egy részén nyílt tengervíz található, hipotézise szerint a Golf-áramlat és a Japán partjainál lévő Kuro Shio-tengeráramlat kapcsolatban vannak egymással: a meleg Golf-áramlat áthatol a fagyott északi sarki jégtakarón és a Bering-szorosnál már hideg tengeráramlatként éri el Japánt. Az elmélet szerint az áramlat következtében nyílt, nem fagyott poláris tenger terül el az Északi-sark körül, és lehetséges, hogy ismeretlen civilizáció, emberek laknak a még fel nem fedezett vidéken. Ez az elmélet is közrejátszott abban, hogy 1872-ben egy osztrák-magyar expedíciót szerveztek az északi sarkkörön túlra, a felfedezőúton a feltételezett nyílt poláris tengeren akarták elérni a Bering-szorost. Az út cáfolta, hogy bármiféle nyílt tenger lenne az Északi-sarkon.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  2. a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 10.)
  5. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)
  6. Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Петерман Август, 2017. február 25.
  7. LIBRIS, 2013. január 14. (Hozzáférés: 2018. augusztus 24.)
  8. Brit Királyi Földrajzi Társaság: Gold Medal Recipients (angol nyelven). Brit Királyi Földrajzi Társaság, 2022
  9. Proceedings of the Royal Geographical Society of London, 213-218, 1799538, 4, 12

Források[szerkesztés]

  • Ursula von den Driesch: Petermann, August (német nyelven). Deutsche Biographie. (Hozzáférés: 2015. december 4.)

További információk[szerkesztés]

Nézze meg az 1872-ben Petermann által készített térképet a következő weblapon:Texas térképe, Indián territórium, Louisiana, Arkansas, Missouri, Kansas