August Kestner Múzeum

August Kestner Múzeum
A múzeum adatai
Elhelyezkedés	Hannover-Mitte Németország
Cím	Trammplatz 3 30159 Hannover
Alapítva	1889
Megnyílt	1889
Igazgató	Thomas Schwark
Fenntartó	Hannover városa
Elhelyezkedése
August Kestner Múzeum Pozíció Németország térképén
é. sz. 52° 22′ 05″, k. h. 9° 44′ 11″52.368099436733, 9.7362648654255
Az August Kestner Múzeum weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz August Kestner Múzeum témájú médiaállományokat.

Az August Kestner Múzeum egy 1889-ben alapított kultúrtörténeti múzeum Németországban, Hannover városában. Mitte városrészben, a Trammplatzon található, az új városháza mellett. A Kestner-Museum Hannover legrégebbi városi múzeuma, napjainkban Németország legjelentősebb iparművészeti múzeumai közé tartozik. Nevét August Kestner (1777–1853) régészről és műgyűjtőről kapta. Korábban Kestner-múzeumnak hívták, mai nevét 2007 decemberében kapta, hogy elkerüljék az összetévesztést a szintén hannoveri Kestnergesellschafttal.

Gyűjtemények

A múzeum épülete

A múzeum egyiptomi gyűjteménye az i. e. 4. évezredtől a görög-római korig mutatja be az ókori Egyiptom történetét. A gyűjteménybe domborművek, szobrok, sztélék, papiruszok, amulettek és múmiák tartoznak, kiemelkedő az Amarna-kori művészet bemutatása.

Az antik gyűjteménybe a görög-római Mediterránum és a Közel-Kelet műalkotásai tartoznak, időben az i. e. 1500 és i. sz. 500 közti korszakot ölelik fel. A gyűjteményben bronz és terrakotta figuratív szobrok, illetve hétköznapi használati tárgyak találhatóak, görög vázák és etruszk művészet terén világszinten kiemelkedőnek számít. Érmegyűjteménye, melyben ókori görög, római, valamint német középkori érmék találhatóak, a pénz történetének 2500 évét mutatja be. 120 000 darabból áll, ezzel Észak-Németország legnagyobb érmegyűjteménye.

A múzeum továbbá jelentős európai iparművészeti gyűjteménnyel is rendelkezik, melyben középkori kéziratok, textíliák, bronz-, elefántcsont- és tűzzománc-tárgyak találhatóak. Rendszeres kiállításokon a kortárs termékdesign alkotásait is bemutatja.

Története

A múzeum első gyűjteménye jelentős részben August Kestner hannoveri diplomatának köszönhető, akit Rómába, a Szentszékhez küldtek, és itt élt 1818-tól 1853-ban bekövetkezett haláláig. Művészetkedvelőként egyiptomi, valamint görög-római kisművészeti alkotásokat és érméket gyűjtött. Halála után unokaöccsére, Hermann Kestnerre hagyta a gyűjteményt azzal a feltétellel, hogy Hannover városának adja és egészben megtartja.

Az alapító gyűjteménye az évek során további gyűjtés és adományok segítségével bővült, többek közt középkori kézműves alkotásokkal Friedrich Culemann hannoveri iskolaigazgató és iparos gyűjteményével, Horst Egon Berkowitz jogász és jegyző 40 000 darabos érmegyűjteményével, valamint báró Friedrich Wilhelm von Bissing (1873–1956) magángyűjteményének megvásárlásával, amely körülbelül 1500, főleg egyiptomi tárgyból áll.

Az épület alaprajza 1894-ből

A múzeum, melynek alapításához nagyban hozzájárultak Hannover művészet iránt érdeklődő polgárai, 1889-ben nyílt meg, mai épületében, melynek akkor neoreneszánsz homlokzata volt, ezt ma modern homlokzat takarja. Már megnyitásakor jelentős gyűjteménnyel rendelkezett ókori egyiptomi, görög-római és középkori műalkotásokból. Első igazgatója Carl Schuchhardt volt, aki 1908-ban lemondott, hogy átvehesse a berlini Néprajzi Múzeum őskori részlegének vezetését.

A régi múzeumépület eredeti formájában már nem látható, mert a II. világháború során bombatámadás érte és részben elpusztult. 1958–1961 között, Irmgard Woldering igazgatónő vezetése alatt az épület modern stílusban épült újjá, betonkocka formájában, melyen 5000 kis ablak látható. Az épület műemléki védettség alatt áll. 1979-ben megalakult a múzeumot támogató „Az antikvitás és a jelen barátai” kör.

Wolfgang Schepers irányítása alatt a múzeumvezetés egyre nagyobb figyelmet fordított arra, hogy a jelenkori művészetet is bemutassa. Ezt a célt szolgálták az olyan, terméktervezési kiállítások, mint „A design évszázada” (2000) vagy az „Ülj le!” (2003). Emellett elindult az Intermezzo kiállítássorozat, melyen a Hannoveri Iparművészeti Egyetem design és média szakos hallgatói mutatják be alkotásaikat.

Rendezvények és szolgáltatások

• Idegenvezetés angol, francia, olasz nyelven, valamint hallássérülteknek is
• Workshopok gyerekek és diákok számára
• Születésnapi rendezvények gyerekeknek, beöltözési lehetőség történelmi alakoknak
• Múzeumok éjszakája
• Intermezzo-kiállítások (gyűjtők, diákok, a múzeumhoz közel álló szervezetek bemutathatják gyűjteményüket vagy alkotásaikat a nyilvánosság előtt)
• a nyilvánosság számára is elérhető előadások

Az 1979-ben alapított „Az antikvitás és a jelen barátai” kör anyagilag és tevékenységével is támogatja a múzeum rendezvényeit.

A Widukind Gimnázium hatodik osztálya minden évben ellátogat a múzeumba egy kétnapos osztálykirándulás keretén belül, hogy megismerje az ókori Egyiptomot.

Igazgatók

Wolfgang Schepers művészettörténész (2014), múzeumigazgató 1999. január 15-től 2014. szeptember 1-ig

Az önálló múzeum igazgatói

• 1888–1908: Carl Schuchhardt régész (klasszikus ókor, őskor)
• 1908–1912: Wilhelm Behncke művészettörténész
• 1912–1920: Albert Brinckmann művészettörténész
• 1920–1937: Carl Küthmann egyiptológus
• 1938–1945: Ferdinand Stuttmann művészettörténész
• 1945–1951: Carl Küthmann egyiptológus
• 1952–1955: Alfred Hentzen művészettörténész
• 1955–1969: Irmgard Woldering egyiptológus
• 1970–1981: Peter Munro egyiptológus
• 1982–1995: Ulrich Gehrig régész (klasszikus ókor)
• 1995–1997: Waldemar R. Röhrbein történész
• 1999–2014: Wolfgang Schepers művészettörténész

A Hannoveri Kultúrtörténeti Múzeumok Egyesületének igazgatója

• 2014 óta: Thomas Schwark történész

Híres műtárgyak

• Eutaxia és Artemisios sírköve
• Nehmeszrataui Halottak Könyve-papirusza

Galéria

• 
  Ékírásos tábla
• 
  Ehnaton fáraó szfinxként
• 
  Feketealakos görög váza
• 
  Etruszk vázák
• 
  Római terrakotta: Mars és Vénusz
• 
  17. századi korsó

Irodalom

• Ulrich Gehrig: Jahresbericht 1977–1981., In: Hannoversche Geschichtsblätter, Neue Folge Band 36, S. 109–186
• Ulrich Gehrig (Hrsg.): 100 Jahre Kestner-Museum Hannover. 1889–1989. Kestner-Museum, Hannover 1989, ISBN 3-924029-14-8.
• Esther Orant in Zusammenarbeit mit Wolfgang Schepers (Redaktion): Mein Kestner. Museumsbesucher und ihr Lieblingsstück. Begleitschrift anlässlich der gleichnamigen Ausstellung vom 14. September bis 17. Dezember 2006 im Kestner-Museum Hannover. Kestner-Museum, Hannover 2006, ISBN 978-3-924029-40-1 und ISBN 3-924029-40-7 Inhaltsverzeichnis.
• Helmar Härtel: Handschriften des Kestner-Museums zu Hannover. (= Mittelalterliche Handschriften in Niedersachsen, Band 11), Wiesbaden 1999, ISBN 3-447-04099-8.
• Eberhard Dziobek (Hrsg.): Das geheimnisvolle Grab 63. Die neueste Entdeckung im Tal der Könige. Archäologie und Kunst von Susan Osgood. Rahden 2009.
• Simone Vogt: Die Münzen des Augustus im Museum August Kestner. Rahden 2009.
• Christian E. Loeben, Sven Kappel: Die Pflanzen im altägyptischen Garten. Ein Bestandskatalog der ägyptischen Sammlung im Museum August Kestner. Rahden 2009, ISBN 978-3-86757-452-5.
• Werner Seibt: Ein Blick in die byzantinische Gesellschaft. Die Bleisiegel im Museum August Kestner. Rahden 2011.
• Britta Rabe: Zwischen Entwurf und Produkt. Die griechisch-römischen Gipsformen aus Ägypten im Museum August Kestner. (= Philippika, Band 44), Wiesbaden 2011, ISBN 978-3-447-06484-2.
• Marko Jelusić: Ein Zufluchtsort für weltbekannte Kunst. Bad Wildungen als Bergungsdepot für das Landesmuseum und das Kestner-Museum Hannover während des Zweiten Weltkrieges. In: Hannoversche Geschichtsblätter 65 (2011), S. 111–134, ISBN 3-7752-5965-1 (Online auf academia.edu).
• Christian E. Loeben, Lothar Sickel: Kestner-Museum – 125 Jahre – Museum August Kestner. Wehrhahn, Hannover 2014, ISBN 978-3-86525-440-5.
• Alexandra-Kyriaki Wassiliou-Seibt, Werner Seibt: Der byzantinische Mensch in seinem Umfeld. Weitere Bleisiegel der Sammlung Zarnitz im Museum August Kestner. Leidorf, Rahden 2015, ISBN 978-3-86757-457-0.

A múzeum gyűjteményeinek katalógusai

• 1: Christel Mosel: Glas. Mittelalter, Biedermeier. Hannover 1979
• 2: Ursula Liepmann: Glas der Antike. Hannover 1982
• 3: Christoph Battenberg: Die Sammlung der Siegelstempel im Kestner-Museum Hannover. Hannover 1985, ISBN 3-924029-05-9
• 4: Joachim Raeder: Die byzantinischen Münzen im Kestner-Museum Hannover. Hannover 1987, ISBN 3-924029-08-3
• 5: Rosemarie Drenkhahn: Ägyptische Reliefs im Kestner-Museum Hannover. Hannover 1989, ISBN 3-924029-11-3
• 6: Wendula Barbara Gercke: Etruskische Kunst im Kestner-Museum Hannover. Hannover 1996, ISBN 3-924029-25-3
• 7: Frank Berger: Die Münzen der Römischen Republik im Kestner-Museum Hannover. Hannover 1989, ISBN 3-924029-12-1
• 8: Alexander Mlasowsky: Die antiken Tonlampen im Kestner-Museum Hannover. Hannover 1993, ISBN 3-924029-13-X
• 9: Frank Berger: Die antiken Goldmünzen im Kestner-Museum Hannover. Hannover 1991, ISBN 3-924029-15-6
• 10: Alexander Mlasowsky: Die antiken Tesseren im Kestner-Museum Hannover. Jetons, Spiel- und Verteilungsmarken im alten Rom. Hannover 1991, ISBN 3-924029-16-4

Museum Kestnerianum sorozat

• 1: Elke Niewöhner: Islamische Kunst, Kestner-Museum, Hannover 1991, ISBN 3-924029-18-0
• 2: Regine Marth: Der Schatz der Goldenen Tafel, Kestner-Museum, Hannover 1994, ISBN 3-924029-22-9
• 3: Elisabeth Reissinger: Porzellan aus Fürstenberg, Kestner-Museum, Hannover 1997, ISBN 3-924029-27-X
• 4: Claudia Caspers: GeaECHTet. Fälschungen und Originale aus dem Kestner-Museum, Kestner-Museum, Hannover 2001
• 5: Hans-Georg Aschoff: Auf den Spuren von August Kestner, Kestner-Museum, Hannover 2003, ISBN 3-924029-33-4
• 6: Anette Brunner: Renaissancen. Antikenrezeption in der angewandten Kunst des 15. bis 19. Jahrhunderts, Kestner-Museum, Hannover 2003, ISBN 3-924029-35-0
• 7: Manfred Gutgesell, Anne Viola Siebert: Olympia – Geld und Sport in der Antike, Kestner-Museum, Hannover 2004, ISBN 3-924029-36-9
• 8: Sabine Schmidt: Gold – Kokosnuss – Edelstahl. Kunstkammerschätze gestern und heute, Kestner-Museum, Hannover 2005, ISBN 3-924029-37-7
• 9: Thorsten Henke: Fromme Bilderwelten. Mittelalterliche Textilien und Handschriften im Kestner-Museum, Kestner-Museum, Hannover 2005, ISBN 3-924029-38-5
• 10: Angelika Dierichs, Anne Viola Siebert: Duftnoten. Was Griechen und Römern in die Nase stieg, Kestner-Museum, Hannover 2006, ISBN 3-924029-39-3
• 11: Esther Orant: Jugendstil. Art nouveau. Modern style, Kestner-Museum, Hannover 2007, ISBN 978-3-924029-42-5
• 12: Esther Orant: Silber für den Altar. 1900 bis heute. Die Modellsammlung der Evangelisch-Lutherischen Landeskirche Hannovers, Museum August Kestner, Hannover 2009, ISBN 978-3-924029-47-0
• 13: Tina Pandorf: 100 Glanzstücke. Europäisches Silber aus 4 Jahrhunderten, Museum August Kestner, Hannover 2009, ISBN 978-3-924029-48-7
• 14: Anne Viola Siebert: August Kestner, Etrurien und die Etruskologie, Museum August Kestner, Hannover 2010, ISBN 978-3-924029-49-4
• 15: Christian E. Loeben: Die Ägypten-Sammlung des Museum August Kestner und ihre (Kriegs-)Verluste. Leidorf, Rahden 2011, ISBN 978-3-86757-454-9.
• 16: Anne Viola Siebert: Geschichte(n) in Ton. Römische Architekturterrakotten, Schnell + Steiner, Regensburg 2011, ISBN 978-3-7954-2579-1
• 17: Sieke Ehlers: Form + Material = Produkt. Werkstoffe im Design, Museum August Kestner, Hannover 2012, ISBN 978-3-924029-51-7
• 18: Anne Viola Siebert, Bärbel Morstadt, Johannes Gilhaus: Von Aphrodites Insel. Zyprische Altertümer im Museum August Kestner. Museum August Kestner, Hannover 2013, ISBN 978-3-924029-52-4.
• 19: Wolfgang Schepers: Bürgerschätze. Sammeln für Hannover. 125 Jahre Museum August Kestner. Museum August Kestner, Hannover 2013, ISBN 978-3-924029-53-1.
• 20: Eva Gläser: Aufbruch, Umbruch, Stilbruch? Design der 1950er und 1960er Jahre. Museum August Kestner, Hannover 2014, ISBN 978-3-924029-55-5.
• 21: Florian Ebeling, Christian E. Loeben: O Isis und Osiris. Ägyptens Mysterien und die Freimaurerei. Leidorf, Rahden 2011, ISBN 978-3-86757-022-0.

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Museum August Kestner című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Külső hivatkozások

A Wikimédia Commons tartalmaz August Kestner Múzeum témájú médiaállományokat.

• Hivatalos weboldal (németül)
• Lost! Die Ägypten-Sammlung und ihre (Kriegs-)Verluste. Archiválva 2018. augusztus 2-i dátummal a Wayback Machine-ben Sonderausstellung vom 21. Juli bis 6. November 2011 in der Zeitschrift Kemet, Ausgabe 2/2011