Augustów
| Augustów | |||
 | |||
| Augustów városa légifelvételen | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Lengyelország | ||
| Vajdaság | Podlasiei | ||
| Járás | Járási jogú város | ||
| Rang | város | ||
| Alapítás éve | 1550 | ||
| Polgármester | Wojciech Walulik | ||
| Irányítószám | 16-300-tól 16-303-ig | ||
| Körzethívószám | (+48) 87 | ||
| Rendszám | BAU | ||
| Testvérvárosok | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 29 494 fő (2021. márc. 31.)[10] | ||
| Népsűrűség | 370 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 80,9 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 53° 51′, k. h. 22° 58′53.850000°N 22.966667°EKoordináták: é. sz. 53° 51′, k. h. 22° 58′53.850000°N 22.966667°E | |||
| Augustów weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Augustów témájú médiaállományokat. | |||
Augustów (litván nevén: Augustavas, németül: Metenburg) történelmi város Lengyelország északkeleti részén a Podlasiei vajdaságban, 2019-ben 30 190 lakosa volt.[11][12]
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Augustów a Mazuri-tóhátság területén fekszik, így számtalan folyó és tó található a környékén. A városon a Netta folyó és az Augustówi-csatorna is keresztülhalad. Közigazgatásilag a Podlasiei vajdasághoz tartozik 1999 óta, korábban a Suwałki vajdaság része volt (1975–1998) annak megszűnéséig. A város Augustów megye és Augustów gmina székhelye.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A települést először 1496-ban említik, majd II. Zsigmond Ágost lengyel királytól 1557-ben megkapta a királyi városi címet és az azzal járó jogokat. Hálából a város felvette az uralkodó nevét, azóta nevezik Augustównak. A fejlődésnek indult várost újratervezték, és rendkívül precíz, új településszerkezetet kapott, tágas piactérrel a közepén.
1569-ig Augustów a Litván Nagyfejedelemséghez tartozott, majd a lublini unió után a Lengyel Királyság részévé vált, viszont temetője a Litván Nagyfejedelemségben maradt. A II. János Kázmér lengyel király ellen lázadó tatárok 1656-ban felégették Augustówot, és a 17. század második felében pestisjárvány is sújtotta a környéket.
1795-ben Lengyelország III. felosztása után a várost Poroszországhoz csatolták. 1807-ben a város visszatért a lengyel uralom alá a Varsói Hercegség részeként. Az 1815-ös bécsi kongresszust követően a Kongresszusi Lengyelország részévé vált, később Oroszország része lett. Lengyelországhoz csak 1918-ban, a függetlenség visszaszerzése után került vissza.
1842-ben területi székhellyé vált, majd a lengyel királyság teljes annektálása után az 1860-as évektől Suwałkiból irányították. 1875 körül mintegy 9600 lakosa volt a városnak, akik főleg szarvasmarha- és lókereskedelemmel, valamint ágynemű és zsákok gyártásával foglalkoztak.[13]
Az 1830-as évek elején megépült az Augustówi-csatorna, amely a Visztula és a Nyeman folyókat kötötte össze, ezzel jelentősen fellendítve a város kereskedelmét. A Szentpétervár–Varsó-vasútvonal 1899-ben érte el a várost, ekkorra a lakossága már 12 800 körül alakult.[14] Az első világháború alatt az orosz hadsereg sikeres ellentámadást hajtott végre a német hadsereg ellen az 1914-es augustówi csata során, a visztulai csata előkészítéseként.
Az első világháború után az 1920-ban a lengyelek és a szovjetek küzdöttek meg egymással. 1939 és 1941 között a szovjet csapatok elfoglalták a várost. Sok lakót kazahsztáni száműzetésbe küldtek, ahonnan néhány év után visszatérhettek. 1941. június 22-én, még mielőtt a németek elfoglalták a várost, a szovjetek 30-34 lengyel foglyot öltek meg Augustówban az NKVD mészárlásainak részeként. A német erők 1944-ig megszállva tartották a települést.
A második világháború a város körülbelül 70%-ának megsemmisülését, valamint a lakosság többségének halálát vagy elmenekülését hozta magával, köztük több ezer zsidó lakosét, akiket a csatorna és a folyó közötti gettóban tartottak fogva. A németek szinte mindegyiküket kivégezték, de 1945-ben a szovjetek a közelben végeztek a lengyel Armia Krajowa fegyveres ellenállási szervezet tagjaival is.
1970-ben Augustówot hivatalosan is elismerték egészségügyi és relaxációs üdülőhelyként. 1973-ban a környező településeket a zóna részévé tették, így a város és környéke népszerű üdülőövezet lett.
Demográfia
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Nemzetiség | Lélekszám | % |
|---|---|---|
| lengyel | 5882 | 76,6 |
| zsidó | 3630 | 28,5 |
| orosz | 2381 | 18,7 |
| fehérorosz | 357 | 2,8 |
| mari | 156 | 1,2 |
| német | 131 | 1 |
| tatár | 117 | 0,9 |
| litván | 20 | 0,2 |
| egyéb nemzetiség | 69 | 0,5 |
| Összesen | 12 743 | 100 |
| Nemzetiség | Lélekszám | % |
|---|---|---|
| lengyel | 6705 | 76,6 |
| zsidó | 1962 | 22,4 |
| orosz | 51 | 0,6 |
| fehérorosz | 8 | 0,1 |
| német | 6 | 0,1 |
| egyéb nemzetiség | 20 | 0,2 |
| Összesen | 8762 | 100 |
| Nemzetiség | Lélekszám | % |
| lengyel | 28 668 | 96,5 |
| orosz | 64 | 0,2 |
| roma | 41 | 0,1 |
| egyéb nemzetiség | 932 | 3,1 |
| Összesen | 29 705 | 100 |
Testvérvárosok[18]
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Druskininkai, Litvánia (2007)
Grodnó, Fehéroroszország (2008)
Porto Ceresio, Olaszország (2003)
Rudki, Ukrajna (2011)- Slonim, Fehéroroszország (2013)
Supraśl, Lengyelország (2012)
Tuusula, Finnország (1996)
Galéria
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
II. Zsigmond Ágost lengyel király emlékműve a belvárosban
Jézus Szent Szíve bazilika
Az Augustówi-csatorna helyi zsilipje
Szűz Mária kápolna a Studzienicznában
Történelmi bérházak a belvárosban
Történelmi bérház a belvárosban
Studzieniczne-tó
Szálloda a belvárosban
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "urzad.augustow.pl/content/porto-ceresio".
- ↑ "urzad.augustow.pl/content/druskienniki".
- ↑ "urzad.augustow.pl/content/tuusula".
- ↑ "urzad.augustow.pl/content/szklarska-poreba".
- ↑ "urzad.augustow.pl/content/slonim".
- ↑ "urzad.augustow.pl/content/grodno".
- ↑ "urzad.augustow.pl/content/debica".
- ↑ "urzad.augustow.pl/content/suprasl".
- ↑ "urzad.augustow.pl/content/rudki".
- ↑ "bdl.stat.gov.pl/api/v1/data/localities/by-unit/062013901011-0977539?var-id=1639616&format=jsonapi". Hozzáférés: 2022. október 5..
- ↑ "Augustów - oficjalny serwis miejski". www.augustow.pl (lengyel nyelven). Hozzáférés: 2020. május 2..
- ↑ Poland. 2020–03–17. ISBN 978-92-64-31313-2 Hozzáférés: 2020. május 2.
- ↑ "Scribner, Charles, (26 Jan. 1890–11 Feb. 1952), President: Charles Scribner's Sons New York, NY, since 1932; Charles Scribner's Sons, Ltd, London, England; Director, Grosset & Dunlap, Inc., Bantam Books, Inc". Who Was Who. Oxford University Press. 2007. december 1.
- ↑ "Chisholm, Hugh, (22 Feb. 1866–29 Sept. 1924), Editor of the Encyclopædia Britannica (10th, 11th and 12th editions)". Who Was Who. Oxford University Press. 2007. december 1.
- ↑ K., P. (1897-06). "The Census of the Russian Empire". The Geographical Journal. 9 (6): 657. doi:10.2307/1774927. ISSN 0016-7398.
{{cite journal}}: Check date values in:|date=(súgó) - ↑ Pietnoczka, Paweł (2018. december 31.). "Sytuacja językowa na Ukrainie w świetle powszechnego spisu ludności oraz badań socjologicznych". Sprawy Narodowościowe (50). doi:10.11649/sn.1671. ISSN 2392-2427.
- ↑ "Wayback Machine". web.archive.org. 2014. július 1. 2014. július 1. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2020. május 2..
{{cite web}}: Cite uses generic title (súgó) - ↑ "MIASTA PARTNERSKIE". Strona Urzędu Miejskiego w Augustowie (lengyel nyelven). 2016. március 10. Hozzáférés: 2020. május 2..
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ez a szócikk részben vagy egészben az Augustów című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
