Katalin-moha
 | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||
| Atrichum undulatum (Hedw.)P. Beauv. | ||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Katalin-moha témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Katalin-moha témájú médiaállományokat és Katalin-moha témájú kategóriát. |
Jellemzése[szerkesztés]
A Katalin-moha (Atrichum undulatum) enyhén hullámos, sötétzöld, hosszúkás levelű, akár 10 cm magasra is megnövő gyakori erdei lombosmoha faj.
A hajtása nem elágazó, a talaj felett egyenesen felálló. Szárazon törékeny a szára.
A levelek öt-tíz milliméter hosszúak, nyelv-lándzsa alakúak. A levéllemez kereszt irányban hullámos, a levélszél erősen fogazott (bár a fogak csak nagyítóval láthatóak jól). A levélér felső oldalán függőleges lamellák láthatóak mikroszkóp alatt, ami a Polytrichaceae családba tartozó mohákra mind jellemző tulajdonság.
Egylaki növény, a spóratok vékony hengeres, hajlott. A tokfedő hosszú csőrös.
Ökológia, élőhely, elterjedés[szerkesztés]
A Katalin-moha az árnyékos, humuszban gazdag, többé-kevésbé, nedves, agyagos talajokon nő. A lombhullató erdők gyakori moha faja. Egész Európában elterjedt, csak az északi területeken ritkább továbbá Észak-Amerikában, Ázsiában, Algériában és az Azori-szigeteken is megtalálható. Magyarországon gyakori mohafaj a középhegységek erdeiben, az Alföldön azonban ritkább.[1] Hazai vörös listás besorolása: nem veszélyeztetett (LC).[2]
Hasonló fajok[szerkesztés]
Külső megjelenésre hasonló fajok: Mnium hornum és Plagiomnium undulatum. A Mnium hornum levélerén nincsenek lamellák, a Plagiomnium undulatum levélcsúcsa pedig jobban lekerekített.
Elnevezése[szerkesztés]
A német gyógyszerész és botanikus Jakob Friedrich Ehrhart nevezte el ezt a fajt 1780-ban az orosz cárnő után, aki Nagy Katalin volt. A nemzetség tudományos neve a görög ἄθριξ (gr. athrix) szóból származik ami szőrtelent, kopaszt jelent. A fajnév a latin undulata szó pedig hullámosat jelent, ami a levéllemez hullámos alakjára utal.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Orbán Sándor, Vajda László 1983. Magyarország mohaflórájának kézikönyve, Akadémiai Kiadó, Budapest, 518 oldal · ISBN 9630528894 · Illusztrálta: Bucsi Lajosné
- ↑ Papp, B., Erzberger, P., Ódor, P., Hock, Zs., Szövényi, P., Szurdoki, E. & Tóth, Z. 2010. Updated checklist and Red List of Hungarian bryophytes. Studia bot. hung. 41: 31-59 [1] Archiválva 2016. november 9-i dátummal a Wayback Machine-ben
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Wellenblättriges Katharinenmoos című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Irodalom[szerkesztés]
- Martin Nebel, Georg Philippi (Hrsg.): Die Moose Baden-Württembergs. Band 1: Allgemeiner Teil, spezieller Teil (Bryophytina I, Andreaeales bis Funariales). Ulmer, Stuttgart 2000, ISBN 3-8001-3527-2.
- Volkmar Wirth, Ruprecht Düll: Farbatlas Flechten und Moose. Ulmer, Stuttgart (Hohenheim) 2000, ISBN 3-8001-3517-5.
Képek[szerkesztés]
-
Habituskép -
Asszimiláló lamellák a levelek felső felületén -
Spóratok
