CF Atlante

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Atlante FC szócikkből átirányítva)
Atlante
Csapatadatok
Teljes csapatnévClub de Fútbol Atlante S.A. de C.V.
BecenévPotros de Hierro
SzékhelyCancún,  Mexikó
Alapítva1916 (108 éves)
Klubszínekgránátvörös–kék
StadionEstadio Olímpico Andrés Quintana Roo
VezetőedzőWilson Graniolatti
ElnökMiguel Ángel Couchonal
Nemzeti sikerek
Mexikói Bajnok3 alkalommal
Mexikói Kupagyőztes3 alkalommal
Nemzetközi sikerek
CONCACAF-bajnokok ligája győzelem2 alkalommal
Csapatmezek
Hazai
Idegenbeli
Hivatalos honlap
Atlante honlapja
A Wikimédia Commons tartalmaz Atlante témájú médiaállományokat.

A Club de Fútbol Atlante egy mexikói labdarúgócsapat, mely 2014 tavaszán kiesett az első osztályú bajnokságból.[1] Története során legtöbb ideig Mexikóváros volt az otthona, de a 21. század elején mintegy 13 évig Cancúnban játszott. A klub háromszoros bajnok és háromszoros kupagyőztes, a CONCACAF-bajnokok ligája sorozatot pedig két alkalommal nyerte meg.[2]

Története[szerkesztés]

A Club Atlante alapításának pontos ideje nem ismert. Bár 1969-ben az 50 éves évfordulóját ünnepelték, mivel az idő tájt az 1919-es alapítási évet szerették volna rögzíteni, ma mégis legtöbben 1916-ra vagy 1917-re teszik a csapat létrejöttét. Egy biztos: az Atlantét mexikóvárosi fiatalok alapították (köztük Refugio Martínez, becenevén El Vaquero, aki a város egyik szegénynegyedében élt). A csapatnak eredetileg a Sinaloa nevet adták, mivel a hely, ahol találkozni szoktak, a Sinaloa és a Valladolid utcák sarka volt. Azóta a klub több névváltoztatáson esett át, mire megkapta mai, végleges nevét: először Lusitaniára keresztelték át az első világháborúban elsüllyesztett Lusitania hajó emlékére, utána nemsokára U–53-nak kezdték nevezni egy német tengeralattjáró után. Egy legenda szerint Martínez, a Vaquero („Tehenész”) egy tehénért kapott pénzből vásárolta az első, már akkor is piros–kék mezeket csapattársai számára.

A „kiscsapat” U–53 hamar nagy önbizalmat szerzett és megpróbált kihívni egy-egy csatára klubokat a Liga Mayorból. Az España el is fogadta a kihívást és meglepetésre 2–1-es vereséget szenvedett az U–53-tól. Ez volt a csapat első „igazi” sikere. Hamarosan befektetők is érkeztek a csapathoz, mely ezáltal egyre professzionálisabbá vált, 1920-ban már elnököt is neveztek ki élére (José Inés de la Mora személyében). Ez idő tájt született meg némi vitatkozás után a végleges Atlante név. Igaz, több évig nem csatlakozhattak egyetlen helyi szövetséghez sem, főként anyagi okok miatt: csak 1927-ben sikerült a frissen alakult Federación Mexicana tagjává válniuk, így elkezdhették szereplésüket az amatőr bajnokságban. Első meccsükön a Necaxa ellen léptek pályára, döntetlen eredmény született. A következő években ez a két csapat számos kiélezett csatát vívott egymással (többek között az 1932-es amatőr torna bajnoki címéről is a két csapat párharca döntött: ebből az Atlante került ki győztesen). 1933-ban, bár addig az Atlante jóval sikeresebb volt a Necaxával vívott párharcokban, mégis előfordult, hogy a Necaxa 9–0-ra verte őket, és innentől kezdve a Necaxa javára billent a mérleg. Ezekből az évekből ered az Atlante és a Necaxa évtizedekig tartó rivalizálása.

Az Atlante néhány nemzetközi sikert is aratott ez idő tájt, például 1930-ban kétszer is legyőzték az argentin válogatott játékosokkal teli Sportivo Buenos Aires csapatát is. 1941-ben második amatőr bajnoki címüket is megszerezték, 1942-ben pedig első kupagyőzelmüket.

1943-tól, a professzionális bajnokság indulásától kezdve az Atlante is ott szerepelt. Bár 1946-ban még csak a második helyet tudták megszerezni, 1947-ben a Leónt egyetlen ponttal megelőzve megnyerték a bajnokságot. Ezt viszont igen sokáig nem tudták megismételni, sőt, két alkalommal még a másodosztályba is visszacsúsztak, igaz, mindannyiszor hamar feljutottak ismét. 1982-ben a második helyig meneteltek (a Tigres győzte le őket a döntőben), viszont ez az eredmény azt jelentette, hogy kijutottak a következő évi CONCACAF-bajnokok kupájára. Ezt a nemzetközi sorozatot meg is nyerték.

1990-ben ismét kiestek a másodosztályba (számos tulajdonosváltás után és anyagi gondok közepette), de amint lehetett, azonnal visszajutottak a legmagasabb szintre, sőt, 1993-ban már második bajnoki címüket is megszerezték. Ezután ismét gyengébb időszak következett, a kiesést is csak szerencsével tudták elkerülni (pont akkor bővítették az első osztályú csapatok számát). Mivel a többi mexikóvárosi „nagy” csapat „elszívta” a szurkolókat az Atlante elől, így az ő meccsikre viszonylag kevesen látogattak ki. Emiatt döntött úgy a vezetés 2007-ben, hogy elköltöznek a fővárosból egy olyan helyre, ahol önállóbb arculatot és önálló szurkolótábort tudnak kiépíteni a jövőben: a választás az ország legkeletibb városára, Cancúnra esett, mivel itt még nem működött sikeres csapat, és a város igen gyorsan fejlődik. Ebben az évben meg is nyerték az Apertura bajnokságot, azóta viszont még a döntőbe sem jutottak be soha,[3] sőt, 2014 tavaszán búcsúztak az első osztálytól is.[1]

2020 májusában és júniusában a mexikói labdarúgásban nagy változások zajlottak. Ennek része volt az is, hogy az Atlante visszaköltözött Mexikóvárosba: hazai meccseit azóta az Estadio Azulban játssza. Cancún sem maradt azonban labdarúgás nélkül: az Atlante helyét a megszűnő Cafetaleros de Chiapas helyét átvevő Cancún FC foglalta el.[4]

Bajnoki eredményei[szerkesztés]

A csapat első osztályú szereplése során az alábbi eredményeket érte el:[5][6]

A régi rendszerben[szerkesztés]

Év Helyezés
1943–1944 4. hely
1944–1945 7. hely
1945–1946 2. hely
1946–1947 Bajnok
1947–1948 14. hely
1948–1949 14. hely
1949–1950 2. hely
1950–1951 2. hely
1951–1952 5. hely
1952–1953 8. hely
1953–1954 11. hely
1954–1955 11. hely
1955–1956 3. hely
1956–1957 4. hely
1957–1958 6. hely
1958–1959 12. hely
1959–1960 11. hely
1960–1961 10. hely
1961–1962 9. hely
1962–1963 10. hely
1963–1964 13. hely
1964–1965 5. hely
1965–1966 5. hely
1966–1967 12. hely
1967–1968 8. hely
1968–1969 8. hely
1969–1970 10. hely

A rájátszásos rendszerben[szerkesztés]

Év Alapszakasz-helyezés Eredmény a rájátszásban
México 1970 14. hely 12. hely
1970–1971 9. hely
1971–1972 8. hely
1972–1973 10. hely
1973–1974 15. hely
1974–1975 18. hely
1975–1976 19. hely
1977–1978 15. hely
1978–1979 16. hely
1979–1980 3. hely Negyeddöntős
1980–1981 7. hely
1981–1982 1. hely 2. hely
1982–1983 2. hely Negyeddöntős
1983–1984 3. hely Negyeddöntős
1984–1985 6. hely
Prode 1985 3. hely Elődöntős
México 1986 8. hely Negyeddöntős
1986–1987 16. hely
1987–1988 7. hely
1988–1989 2. hely Negyeddöntős
1989–1990 20. hely
1991–1992 1. hely Negyeddöntős
1992–1993 10. hely Bajnok
1993–1994 7. hely Negyeddöntős
1994–1995 10. hely
1995–1996 17. hely
1996 tél 1. hely Negyeddöntős
1997 nyár 5. hely Negyeddöntős
1997 tél 3. hely Elődöntős
1998 nyár 9. hely Negyeddöntős
1998 tél 12. hely
1999 nyár 14. hely
1999 tél 17. hely
2000 nyár 18. hely
2000 tél 15. hely
2001 nyár 8. hely
2001 tél 6. hely
2002 nyár 14. hely
2002 Apertura 10. hely
2003 Clausura 2. hely Negyeddöntős
2003 Apertura 5. hely Elődöntős
2004 Clausura 6. hely Negyeddöntős
2004 Apertura 7. hely Elődöntős
2005 Clausura 13. hely
2005 Apertura 17. hely
2006 Clausura 4. hely Negyeddöntős
2006 Apertura 11. hely
2007 Clausura 11. hely
2007 Apertura 3. hely Bajnok
2008 Clausura 15. hely
2008 Apertura 3. hely Elődöntős
2009 Clausura 14. hely
2009 Apertura 9. hely
2010 Bicentenario 16. hely
2010 Apertura 16. hely
2011 Clausura 4. hely Negyeddöntős
2011 Apertura 14. hely
2012 Clausura 14. hely
2012 Apertura 14. hely
2013 Clausura 18. hely
2013 Apertura 17. hely
2014 Clausura 17. hely

Stadion[szerkesztés]

Az Atlante 2007-ig, amíg még nem Cancún volt az otthona, több fővárosi stadionban is szerepelt: az Estadio Azulban, az Estadio Olímpico Universitarióban és az Estadio Aztecában is, néhány szezont pedig México államban és Santiago de Querétaróban is eltöltött, Cancúnba való költözése után viszont az Estadio Olímpico Andrés Quintana Roo lett a hazai pályája. Ez a stadion azonban a költözés idején még nagyon kicsit volt, így még abban az évben mintegy 20 000 fő befogadóképességűre bővítették. Az állam tulajdonában álló épület pályája 105 m × 68 m-es, borítása természetes gyep.[7]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Se cansó el caballo y desciende; Atlante cae 4-3 ante Santos (spanyol nyelven). Vanguardia. (Hozzáférés: 2014. április 22.)[halott link]
  2. A csapat honlapja (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. június 17.)
  3. A csapat története (spanyol nyelven). [2008. december 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. június 19.)
  4. Atlante, Chiapas y Zacatepec se mudan para jugar la Liga de Expansión (spanyol nyelven). MedioTiempo, 2020. június 26. (Hozzáférés: 2020. június 28.)
  5. Történelmi táblázatok a mediotiempo.com-on (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2015. szeptember 28.)[halott link]
  6. A mexikói bajnokság történeti statisztikái. RSSSF. (Hozzáférés: 2015. november 24.)
  7. A stadion története (spanyol nyelven). [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. június 19.)