Atlético Nacional

	Atlético Nacional
	Az Atlético Nacional címere
	Csapatadatok
Teljes csapatnév	Club Atlético Nacional SA
Becenév	Los Verdolagas (Zöld csíkosok); El Verde (Zöldek); El Verde y Blanco (Zöld-fehérek); Rey de Copas (Kupák királya); El Verde Paisa (Paisa Zöldjei); El Siempre Verde (Örökzöldek)
Székhely	Medellín, Kolumbia
Alapítva	1947. március 7. (78 éves)
Klubszínek
Stadion	Estadio Atanasio Girardot; 51 739 fő
Vezetőedző	Diego Arias (megbízott)
Elnök	Sebastián Arango Botero
Bajnokság	Categoría Primera A
	Nemzeti sikerek
Bajnok	18 alkalommal
Kupagyőztes	7 alkalommal
Szuperkupa-győztes	2 alkalommal
	Csapatmezek
	Hivatalos honlap
	Atlético Nacional honlapja
	A Wikimédia Commons tartalmaz Atlético Nacional témájú médiaállományokat.

A Club Atlético Nacional SA, az egyik legkedveltebb és legerősebb kolumbiai labdarúgócsapat, melyet az Antioquia megyében található Medellín városában alapítottak 1947-ben.

Hazai mérkőzéseiket megosztva az ősi rivális Independiente Medellínnel a Atanasio Girardot-ban játsszák. 17 hazai trófeájával (14-szeres bajnok, 2-szeres kupagyőztes és 1-szeres szuperliga-győztes) a Millonariosszal együtt a legsikeresebb egyesület. Nemzetközi szinten viszont az egyetlen kolumbiai csapat, aki elhódította a Libertadores-kupát. Emellett kétszer abszolválták az Interamericana-kupát és a Merconorte-kupát. A professzionális liga megalakulása óta az elitben tartózkodnak, ez rajtuk kívül, csak a Millonariosnak és az Santa Fének sikerült. Az IFFHS ranglistáján az ötödik legsikeresebb dél-amerikai klub.

Története

Alapítás és korai évek (1947–1959

A klubot 1947. március 7-én alapították, eredetileg Club Atlético Municipal néven. Az alapítók célja az volt, hogy egy olyan csapatot hozzanak létre, amely a várost és az országot is a modern, nemzeti szemléletű futball képviselőjeként jeleníti meg. Néhány évvel később a klub felvette a ma is használt nevet: Atlético Nacional, ami a kolumbiai nemzeti identitás kifejezője lett. Ezzel is jelezni kívánták, hogy a csapat a helyi határokon túl, egész Kolumbia büszkesége kíván lenni.^[1] A klub már a Dimayor Liga (a kolumbiai profi labdarúgó-bajnokság) alapító tagjai között szerepelt 1948-ban. Az első években a Nacional középcsapatnak számított.

Az első bajnoki címek és a hazai sikerek kezdete (1950–1970)

Az Atlético Nacional már az 1950-es években meghatározó szerepet játszott a kolumbiai labdarúgásban, de igazán az 1970-es évektől kezdve vált az ország egyik nagyhatalmává. A Nacional első bajnoki címét 1954-ben szerezte meg, ekkor már zöld-fehér színekben, amelyek a reményt, a termékenységet és Antioquia tartomány zöld hegyvidékét szimbolizálták. A klub filozófiája mindig is a fiatal, hazai tehetségek kinevelésére épült, ami megkülönböztette a többi élcsapattól, akik gyakran külföldi játékosokra támaszkodtak. Ezt a "kolumbiai játékosok klubja" identitást az 1970-es és 1980-as években erősítették meg, amikor a csapat szinte kizárólag hazai labdarúgókkal ért el sikereket.

Az 1970-es években a csapat több bajnoki címet is nyert (1973, 1976), és az ország egyik legnépszerűbb klubjává vált. Ebben az időszakban emelkedtek ki olyan legendás játékosok, mint Hernán Darío Herrera, Raúl Navarro és Miguel Escobar.

Az aranykor kezdete – az első Libertadores-győzelem (1980–1989)

Az 1980-as évek végére az Atlético Nacional elérte a dél-amerikai futball csúcsát. A klub ebben az időben jelentős átalakuláson ment keresztül: modernizálta működését, fejlesztette az utánpótlását, és egyre több fiatal kolumbiai tehetséget adott a válogatottnak. Az egyik legnagyobb áttörés 1989-ben érkezett, amikor az Atlético Nacional megnyerte a Copa Libertadores-t, Dél-Amerika legrangosabb klubtornáját. A döntőben az Atlético Nacional a paraguayi Olimpia Asunción csapatát győzte le, tizenegyespárbajban. Ezzel a sikerrel ők lettek az első kolumbiai csapat, amely valaha is elhódította ezt a trófeát.^[2] A csapat edzője a legendás Francisco Maturana volt, a pályán pedig olyan kiválóságok szerepeltek, mint René Higuita, Andrés Escobar, Leonel Álvarez és Albeiro Usuriaga. Ez a győzelem új korszakot nyitott a kolumbiai labdarúgásban, és az Atlético Nacional a kontinens egyik legismertebb klubjává vált.^[3]

A nehéz évek és újjáépítés (1990–1999)

Az 1990-es évek azonban nemcsak sportsikereket, hanem nehéz időszakot is hoztak a klub számára. Medellín városa ekkor a kartellháborúk középpontjában állt, és bár az Atlético Nacional igyekezett megőrizni függetlenségét, a társadalmi környezet rányomta a bélyegét a labdarúgásra is.^[4] 1994-ben tragédia rázta meg az országot: a válogatott védő és Nacional-játékos Andrés Escobar meggyilkolása sokkolta a világot, és mély nyomot hagyott a klub történetében is.^[5] Sporttörténetileg viszont továbbra is sikeres volt: 1991-ben, 1994-ben és 1999-ben újabb hazai bajnoki címeket szerzett, miközben fiatal kolumbiai tehetségekre – például Juan Pablo Ángelra és Víctor Aristizábalra – épített.

A klub folytatta nemzetközi szereplését is, megnyerte a Copa Interamericana-t (1990), valamint a Copa Merconorte-ot (1998) is.

Nemzetközi megerősödés és korszerűsödés (2000–)

A kétezres években a csapat fokozatosan újraépítette önmagát. Az Atlético Nacional modern klubmodellé vált: professzionális utánpótlásrendszer, gazdasági stabilitás és állandó jelenlét a nemzetközi porondon. Az Estadio Atanasio Girardot, amelyen a csapat a városi rivális Independiente Medellínnel osztozik, minden hazai mérkőzésen zöld-fehérbe öltözik, a „Rey de Copas” – azaz „A Kupák Királya” – becenév pedig méltán illeti a klubot. Az Atlético Nacional 2005-ben, 2007-ben és 2011-ben is bajnoki címet szerzett, és visszatért a Copa Libertadores állandó résztvevői közé.

A 2010-es évek különösen sikeres időszakot jelentettek: a Nacional több nemzeti bajnoki címet nyert, és 2016-ban ismét elhódította a Copa Libertadores trófeát, ezúttal Reinaldo Rueda vezetésével.^[6]

2016. november 28-án a A LaMia Airlines 2933-as járatának katasztrófája után az AF Chapecoense ellen vívandó Copa Sudamericana döntő páros mérkőzése elmaradt, miután a brazil klub összes játékosa - három labdarúgó kivételével - életét vesztette. Az Atlético lemondott a trófeáról, majd a felajánlásukra a Dél-amerikai Labdarúgó-szövetség a Chapecoensének ítélte a trófeát.^[7]^[8] Ezért a gesztusukért a FIFA 2017 januárjában Fair Play-díjjal jutalmazta a kolumbiai csapatot.^[9] A 2020-as években is több hazai trófeát nyert – köztük a Copa Colombia 2021, a Superliga 2023, valamint újabb bajnoki címeket 2022-ben.

Stadion és szurkolók

Az Atlético Nacional hazai pályája a legendás Estadio Atanasio Girardot, amelyet az Independiente Medellínnel közösen használ. A stadion 1953-ban nyílt meg, és több mint 40 000 néző befogadására alkalmas. Ez a kolumbiai futball egyik szentélye, ahol a Clásico Paisa – az Atlético Nacional és a Deportivo Independiente Medellín közötti derbi – rendszeresen telt ház előtt zajlik.

A klub szurkolói közössége, a Los del Sur, Latin-Amerika egyik legnagyobb és legismertebb ultracsoportja. Az Atlético Nacional a kolumbiai labdarúgásban nem csupán csapat, hanem kulturális és társadalmi jelenség: a "zöld család" összeköti Antioquia régió lakóit a világ minden táján élő kolumbiaiakkal.

Sikerlista

Hazai

Kolumbiai bajnok (18): 1954, 1973, 1976, 1981, 1991, 1994, 1999, 2005 (Apertura), 2007 (Apertura), 2007 (Finalización), 2011 (Apertura), 2013 (Apertura), 2013 (Finalización), 2014 (Apertura), 2015 (Finalización), 2017 (Apertura), 2022 (Apertura), 2024 (Clausura)
Kolumbiai kupagyőztes (5): 2012, 2013, 2016, 2018, 2021
Szuperliga-győztes (2): 2012, 2016

Nemzetközi

Libertadores-kupa győztes (2): 1989, 2016
Interamericana-kupa győztes (2): 1990, 1995
Merconorte-kupa győztes (2): 1998, 2000
Recopa Sudamericana-kupa győztes (2): 2017

Játékoskeret

2022. augusztus 24-től

#	Poszt	Név
1	K	Aldair Quintana
23	K	Kevin Mier
25	K	Sebastián Guerra
31	K	Luis Marquínez
4	V	Jesús Zabala
6	V	Andrés Román
33	V	Yeicar Perlaza
18	V	Emanuel Olivera
20	V	Danovis Banguero
36	V	Juan José Arias
42	V	Cristian Devenish
77	V	Álvaro Angulo
5	KP	Jhon Duque
7	KP	Jarlan Barrera
10	KP	Andrés Andrade

#	Poszt	Név
13	KP	Alexander Mejía
15	KP	Nelson Palacio
16	KP	Daniel Mantilla
19	KP	Yerson Candelo
24	KP	Agustín Cano
27	KP	Sebastián Gómez
28	KP	Hayen Palacios
30	KP	Jhon Solís
33	KP	Kevin Parra
88	KP	Dorlan Pabón
9	CS	Jefferson Duque ()
17	CS	Yeison Guzmán
21	CS	Tomás Ángel
29	CS	Ruyery Blanco (kölcsönben az Unión Magdalenától)