Asztácium-monobromid
| Asztácium-monobromid | |||
| |||
| |||
| IUPAC-név | Asztácium-monobromid | ||
| Más nevek | Asztácium-bromid | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| SMILES | AtBr | ||
| InChI | 1/AtBr/c1-2 | ||
| InChIKey | HBVJRGJLKZNNAU-UHFFFAOYSA-M | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | AtBr | ||
| Moláris tömeg | 289,904 g/mol | ||
| Rokon vegyületek | |||
| Azonos kation | asztácium-monojodid asztácium-monoklorid | ||
| Rokon vegyületek | bróm-monoklorid bróm-monojodid bróm-monofluorid | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
Az asztácium-monobromid interhalogén vegyület, képlete AtBr. Asztácium és jód-monobromid vizes oldatának reakciójával állítják elő:
At2 + 2 IBr → 2 AtBr + I2[1]
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben az Astatine monobromide című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]- ↑ J. J. Zuckerman, A. P. Hagen. Inorganic Reactions and Methods, the Formation of Bonds to Halogens. John Wiley & Sons, 31. o. (1989). ISBN 978-0-471-18656-4