Aszalványmoly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Aszalványmoly
Plodia interpunctella imágó
Plodia interpunctella imágó
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota)
Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera)
Öregrend: Lepkealakúak
(Lepidopteroidea)
Rend: Lepkék (Lepidoptera)
Alrend: Valódi lepkék (Glossata)
Alrendág: Heteroneura
Osztag: Ditrysia
Tagozat: Tineina
Altagozat: Tineina
Öregcsalád: Pyraloidea
Család: Fényiloncafélék (Pyralidae)
Alcsalád: Karcsúmolyok (Phycitinae)
Nem: Plodia
Faj: P. interpunctella
Tudományos név
Plodia interpunctella
Hivatkozások
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Aszalványmoly témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Aszalványmoly témájú kategóriát.

Aszalványmoly hernyója

Az aszalványmoly (Plodia interpunctella) a valódi lepkék közül a fényiloncafélék (Pyralidae) családjában a karcsúmolyok (Phycitinae) alcsaládjába tartozó, kártevő lepkefaj.

Elterjedése, élőhelye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az egész világon közönséges faj; hazánkban is a raktárakban és a háztartásokban károsító molylepkék egyik legáltalánosabb faja.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az imágó testhossza 8–10 mm, szárnyának fesztávolsága 12–18 mm. Az első szárnyak belső fele kékes és ibolyásvörös harántsávokkal tarkított csontsárga, illetve szürkésfehér-koromszürke, a külső fele pedig csokoládébarna-vörösbarna. Hátsó szárnyai hamuszürkén csillognak; feje és tora rozsdavörös.

A hernyó fehér; a testén ritkásan elhelyezkedő szemölcsökből hosszú, magányos szőrszálak nőnek.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nőstény naponta 25–140 petét rak egyesével vagy kisebb csomókban a tápanyagra vagy annak közelébe; összesen mintegy 3–400-at. A lárva 4-5 nap múlva kel ki, és azonnal enni kezd. Táplálkozás közben az élelemből csomókat készít, és ezeket selyemfonállal szövi össze. A hernyó a kedvezőtlen körülményeket jól tűri; ha a szükség úgy hozza, a raktár zugaiban, a padló repedéseiben felhalmozott hulladékon is megél. Miután kifejlődött, alkalmas helyet keres (repedésekben, zsákok gyűrődéseiben), majd gubót sző és abban bebábozódik. A bábból 7–10 nap múlva kel ki a lepke. Hazánkban évente 2–5 nemzedéke fejlődik ki – fűtött raktárakban és lakásokban. A teljes fejlődési idő 20 °C-on 6–8 hét, 28–31 °C-on 36 nap. .

A lárvák és a bábok a raktárak védett részein telelnek át. Az imágó éjszaka és nappal egyaránt repül; a mesterséges fény vonzza.

Gabonafélékben, hüvelyesek terméseiben, olajos magvakban (mogyoró, dió), növényi őrleményekben (liszt, kukoricaliszt), szárított növényekben és gyümölcsökben (mazsola), dohányban, száraztésztában, csokoládéban és fűszerekben is megtalálhatjuk. Elhanyagolt, meleg raktárakban rendkívül gyorsan elszaporodik, különösen akkor, ha kedvező tápanyagot – elsősorban kukoricalisztet – talál. A háztartásokban, ahol igen gyakori kártevő, beveszi magát szinte mindenbe, amit a kamrában talál. Kártételét a hernyó sűrű, ürülékkel teli fonadékfátylairól könnyen felismerhetjük.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]