Ugrás a tartalomhoz

Asz-Szálih Ajjúb egyiptomi szultán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Asz-Szálih Ajjúb
Egyiptom szultánja
Uralkodási ideje
1240 1249
ElődjeII. al-Ádil
UtódjaAl-Muazzam Túránsáh
Életrajzi adatok
UralkodóházAjjúbidák
Született1205. november 5.
Kairó
Elhunyt1249. november 22. (44 évesen)
Manszúra
ÉdesapjaAl-Kámil egyiptomi szultán
Testvére(i)II. al-Ádil egyiptomi szultán
HázastársaSadzsar ad-Durr egyiptomi szultána
GyermekeiAl-Muazzam Túránsáh egyiptomi szultán
A Wikimédia Commons tartalmaz Asz-Szálih Ajjúb témájú médiaállományokat.

Asz-Szálih Ajjúb (Kairó, 1205. november 5. –‎ Manszúra, 1249. november 22.) egyiptomi szultán 1240-től haláláig.

Élete

[szerkesztés]

Al-Kámil egyiptomi szultán fia volt. 1221-ben, az ötödik keresztes hadjárat végén túsz lett, miközben apja, al-Kámil fogságában tartotta Brienne-i János jeruzsálemi királyt is, egészen addig, amíg Damietta városát újjá nem építették és vissza nem adták Egyiptomnak. 1232-ben fia megkapta Hasankeyfet Felső-Mezopotámiában (a mai Törökország területén), amelyet apja az Artúkid családtól hódított el. Al-Kámil később Damaszkuszba küldte fiát kormányzóként, és ezzel kizárta őt az egyiptomi öröklési rendből, mivel gyanította, hogy fia a mamelukokkal együtt összeesküvést szőtt ellene. Hamarosan nagybátyja, Szále Iszmáíl elűzte őt onnan, mire Asz-Szálih Dzsazírába menekült, ahol szövetségre lépett a hvárezmiakkal.

1238-ban al-Kámil meghalt, és fia (Asz-Szálih testvére) II. al-Ádil követte őt a trónon. Két évvel később Asz-Szálih megdöntötte Adil uralmát, és átvette a hatalmat Egyiptomban. 1244-ben a hvárezmiak feldúlták Jeruzsálemet, amelyet korábban al-Kámil adott vissza a keresztényeknek és II. Frigyes német-római császárnak a jaffai békében (1229). Ugyanebben az évben Asz-Szálih és a hvárezmiak legyőzték Asz-Szálih nagybátyját Szíriában a La Forbie-i csatában, aki ekkor már a jeruzsálemi keresztény királyság szövetségese volt. 1245-ben Asz-Szálih elfoglalta Damaszkuszt, és Bagdadban az Abbászida kalifától, Al-Musztaszimtól megkapta a szultán címet. A következő évben az Ajjúbida erők közösen legyőzték a hvárezmiakat, akik addigra már nem ismerték el Asz-Szálih uralkodójuknak.

1249-ben IX. Lajos francia király Egyiptomba vonult a hetedik keresztes hadjárat során, és elfoglalta Damiettát. Asz-Szálih ekkor nagybátyja ellen hadakozott Szíriában, de sietve visszatért, és táborozott el al-Manszúra mellett. Novemberben meghalt, miután egy súlyos tályog miatt amputálni kellett a lábát, de ez sem mentette meg az életét. Örököse fia Al-Muazzam Túránsáh lett, aki akkor messze Hasankeyfben tartózkodott, így Asz-Szálih özvegye, Sadzsar ad-Durr titokban tartotta férje halálát, amíg Al-Muazzam Túránsáh meg nem érkezett.

Eközben a mamelukok — akiket Asz-Szálih nagy számban toborzott a kipcsak törökök közül — egyre nagyobb hatalomra és befolyásra tettek szert Egyiptomban, és végül sikerült legyőzniük a kereszteseket. A későbbi mameluk szultánoknak azonban nem sikerült Szíria feletti uralmat megszerezniük, így Asz-Szálih volt az utolsó egyiptomi uralkodó, aki egyszerre irányította Egyiptomot és Szíriát.

Érdekesség, hogy Asz-Szálih vásárolt egy rabszolgát is, aki évtizedekkel később szultánná vált Al-Manszúr Kaláún néven (1279-1290). Kaláúnt 1 000 aranydinárért vett meg, és ezért a Al-Alfī („az ezer arany ember”) néven is ismerték.

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Sale Aiube című portugál Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

[szerkesztés]
  • Alves, Adalberto (2014). Dicionário de Arabismos da Língua Portuguesa. Lisboa: Leya. ISBN 9722721798