Astronomia Nova

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Astronomia Nova
„Új csillagászat”
Az Astronomia Nova 1609-es eredeti kiadásának címlapja
Az Astronomia Nova 1609-es eredeti kiadásának címlapja
Szerző Johannes Kepler
Eredeti cím Astronomia Nova ΑΙΤΙΟΛΟΓΗΤΟΣ seu physica coelestis, tradita commentariis de motibus stellae Martis ex observationibus G.V. Tychonis Brahe
Megírásának időpontja 1609
Nyelv latin
Témakör a 17. század eleji csillagászati ismeretek összefoglalása
Műfaj csillagászati mű
Részei 5 rész
Kiadás
Magyar kiadás magyar nyelvű kiadással nem rendelkezik

Az Astronomia Nova (latin cím, magyarul „Új csillagászat”; teljes címén Astronomia Nova ΑΙΤΙΟΛΟΓΗΤΟΣ seu physica coelestis, tradita commentariis de motibus stellae Martis ex observationibus G.V. Tychonis Brahe) Johannes Kepler német csillagász 1609-ben kiadott műve, amelyet Tycho Brahe dán csillagász (többek között a Mars bolygó mozgásáról tett) több évtizedes megfigyeléseit felhasználva írt.

Több mint fél évszázaddal Kepler előtt Nikolausz Kopernikusz elevenítette fel azt az arisztarkhoszi elméletet, hogy a Föld és a többi bolygó a Nap körül keringenek. Kepler volt az első, aki ezt a feltételezést szilárd tudományos bizonyítékokkal támasztotta alá.

Az Astronomia Nova terjedelmes (több száz oldalas) munka, a mai olvasó számára nehéz olvasmány. Kepler a felfedezése útján vezeti végig lépésről lépésre az olvasót.

A mű struktúrája[szerkesztés]

A bolygómozgás három modelljének diagramjai Kepler előtt.

A mű öt részből áll. Az első részben kifejti, hogy a bolygómozgás három létező geometriai modellje (az ókori csillagász Ptolemaioszé, Kopernikuszé és Brahéé) pusztán megfigyelések alapján megkülönböztethetetlenek egymástól. A három modell a közeljövőre ugyanazt a pozíciót jósolja meg az egyes bolygók számára, bár a történeti megfigyelésektől eltérnek és a jövőbeli bolygóhelyzeteket sem jósolják meg pontosan.

Az első részben a Tycho Brahe adataiban rejlő hibák után kutat. Megkérdőjelezi, hogy a Föld vagy a Nap (a modelltől függően) ugyanazon sebességgel mozog pályája középpontja körül. Felfedezi, hogy a Nap aktuális (nem „átlagos”) helyzetén alapuló kritikai számítások jelentős bizonytalanságot visznek a modellekbe, megnyitva az utat a további vizsgálódás számára.

A II. részben kimutatja, hogy a létező modellek nem javíthatók meg egyszerűen Brahe pontosabb adatait felhasználásával. Az újradolgozott modellekben megfigyelt anomáliák arra a következtetésre vezetik, hogy új modelleket és magyarázatokat kell keresni.

A harmadik részben vonzó hatást feltételezve próbálja a bolygó mozgást magyarázni, a negyedik részben arra jut, hogy a Mars pályája nem lehet kör alakú, inkabb oválishoz hasonlít. Később azt veszi észre, hogy a pálya alakja az egyik kúpszelettel, az ellipszissel egyezik meg.

Az ötödik részben kifejti, hogy a Nap sem statikus, hanem maga is egy pályán halad a csillagok közt.

Kepler törvényei[szerkesztés]

Az Astronomia nova rögzíti az első kettőt azon három bolygómozgás-elv közül, amelyek ma Kepler törvényei néven ismertek.

Ezek:

  1. A bolygók ellipszis alakú pályan mozognak, amelynek egyik fókuszában a Nap van.
  2. A bolygótól a Naphoz húzott összekötő egyenes, a vezérsugár, egyenlő idők alatt egyenlő területeket súrol (azaz a bolygó sebessége nem állandó).[1]

A második törvényt az első előtt fedezte fel. A 32. fejezetben fejtette ki, hogy a bolygó sebessége fordítottan aránylik a Naptól való aktuális távolságához.

Kepler „terület-idő” elve nem szolgált könnyű megoldással a bolygók pozícióinak kiszámolásához. A pályát tetszőleges számú szeletre tudta osztani, ezek mindegyikére kiszámolva a pozíciót, majd egy táblázatra bízva valamennyi pozíciókérdés megválaszolását, de nem tudta minden tetszőleges percre kiszámolni a pozíciót, mivel a sebesség folyton változott. Ez a „Kepler-problémaként” emlegetett feladat ösztönzőleg hatott a matematikai kalkuluselméletek kialakulására.

Jegyzetek[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Astronomia nova című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.