Ugrás a tartalomhoz

Associated Equipment Company

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Associated Equipment Company
Az AEC southalli gyára
Az AEC southalli gyára
Típushaszongépjármű-gyártó
Alapítva1912
Megszűnt1979
SzékhelySouthall
Iparágautóipar
Formalimited company
Anyavállalata
  • Leyland Motor Corporation (1962–1968)
  • British Leyland Motor Corporation (1968–1975)
  • British Leyland Ltd (1975–1979)
A Wikimédia Commons tartalmaz Associated Equipment Company témájú médiaállományokat.
AEC Regent

Az Associated Equipment Company (röviden AEC) egy brit autóbuszokat és tehergépjárműveket gyártó vállalat volt 1912 és 1979 között. A gyár elsősorban az AEC és az ACLO rövidítéseket használta a járművei márkajelzéséhez.

Leghíresebb járművük a főleg London számára készített Routemaster, de ezen kívül számos gépjárművet szállított le belföldre és külföldre egyaránt.

Története

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Előzmények

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1855-ben megalapították a London General Omnibus Companyt a londoni omnibuszok szabályozására és üzemelésére. Az LGOC 1909-ben Frank Searle vezető mérnök tervei alapján motorizált járműveket kezdett gyártani saját használatra. Az első ilyen autóbusz az X-type volt, amit 1911-ben a B-type követett. Utóbbi egyike volt az első tömegesen előállított haszongépjárműveknek.[1][2]

Az LGOC-ot 1912-ben átvette az Underground Group, amihez akkoriban a londoni metróhálózat nagy része és a villamosvonalak tartoztak. A felvásárlás után különválasztották a járműgyártó részleget, és egy új vállalatot hoztak létre Associated Equipment Company néven.[3]

Az AEC első haszongépjárműve egy X-type-on alapuló tehergépkocsi volt. A gyár nagy szerepet játszott az első világháborúban katonai járművek gyártásával. 1916-ban elkezdte a három tonnás Y-type teherautó nagyüzemi gyártását, ami még a háború után is gyártásban maradt, és innentől az AEC mind a tehergépjárművek, mind az autóbuszok gyártásában érdekelt volt.

1932 és 1938 között az English Electric-kel közösen trolibuszokat gyártott, úgy, hogy az AEC készítette el karosszériát, az English Electric pedig a elektromos berendezést hozzá.

Két háború között

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
1921-es AEC S-type
Az AEC southalli gyára 1973-ban

1926-ban az AEC Daimlerrel közösen megalapította az Associated Daimler Companyt, de ez két évvel később, 1928-ban felbomlott. 1927-ben a járműgyár átköltött Walthamstowból az új southalli gyárba.

1929-től gyártott AEC járművek új elnevezést kaptak: a teherautók modellnevei M betűvel (Majestic, Mammoth, Mercury, stb.), míg az autóbuszok modellnevei R betűvel (Regent, Regal, Renown, stb.) kezdődtek. Az eredeti „M-modelleket” csupán a második világháborúig gyártották. Az 1930-as évek közepén az AEC áttért a dízelmotor használatára.

1932-ben részesedést szerzett az amerikai Four Wheel Drive brit leányvállalatában, és itt AEC részegységeket kezdett használni. A félreértések elkerülése végett ezeket a járműveket Hardy név alatt forgalmazták, de négy évvel később, 1936-ban leállt itt a termelés.

Második világháború alatt

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A második világháború miatt 1941 és 1944 között a nem katonai célú járműgyártást szüneteltették. Az AEC a háború alatt közel 10 000 katonai járművet gyártott le, köztük tíz tonnás Matador tüzérségi vontatókat, három tengelyes Marshallokat és Armoured Car harckocsikat is.[4] A Matador alvázára építettek még Deacon önjáró páncéltörő ágyút és Armoured Command Vehicle páncélozott parancsnoki járművet is.

Háborúk után

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
1962-es AEC Mercury
1957-es AEC Regent V

1946-ban a Leyland Motorszal közösen megalapították British United Tractiont vasúti vontatóberendezések és trolibuszok gyártására, ugyanis a háború utáni csökkent kereslet nem igényelte egyik alapító cég teljes kapacitását se.

Az AEC még ebben az évben újraindította a termelést a Regent II és Regal I autóbuszokkal, melyek háború előtti modellek újabb generációi voltak. 1946-ban bemutatták a háború utáni RT emeletes buszt, majd 1948-ban a Mammoth Major, a Matador és a Monarch teherautókat, valamint a Regent III és a Regal III autóbuszokat. Ugyancsak 1948-ban az AEC felvásárolta a Crossley Motors és a Maudslay Motor Company vállalatokat, majd október 1-jén megalapította az Associated Commercial Vehicles-t a előbbi két cég holding társaságaként. Az ACV 1949-ben felvásárolta a Park Royal Vehicles-t Charles H. Roe leányvállalattal együtt. A Park Royal az 1950-es évek közepén újratervezte a Mercury vezetőfülkéjét, amit később a többi teherautó is megkapott.

1961-ben a Thornycroft is az ACV-hez került, és a reptéri tűzoltóautókon és az off-road vontatókon kívül az összes jármű gyártását leállították a cégnél.[5] Ekkor kezdtek használni AEC, Leyland és Albion autóbuszokon és tehergépjárműveket kezdetben hat-, majd kilenc- és tízsebességes Thornycroft váltókat.

Leyland korszak

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Leyland Motors 1962-ben megvásárolta az ACV-t, vele együtt az AEC-et. Az AEC 1968-ban leállította az emeletes buszok gyártását, a szóló buszok és a teherautók még 1979-ig gyártásban maradtak, de 1977-től már nem AEC név alatt készültek, mint például a Leyland Marathon. A southalli gyárat és vele együtt az AEC-et a British Leyland zárta be 1979-ben.

Külföldi érdekeltségek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

ACLO

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

ACLO (Associated Company Lorries and Omnibuses rövidítése) márkanevet használta az AEC Latin-Amerikában és Spanyolországban értékesített járműveire.

UTIC-AEC

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Portugáliában az AEC autóbuszok és teherautók összeszerelését a lisszaboni União de Transportadores para Importação e Comércio végezte, és ezek a járművek az UTIC-AEC márkajelzést kapták meg.

Barreiros AEC

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1950-es évek végén a spanyol kormány behozatali korlátozásai csaknem nullára csökkentették az AEC spanyolországi eladásait. Ennek következtében az AEC a Barreiros Diesel spanyol teherautógyárral megállapodott, hogy közösen gyártanak autóbuszokat AEC tervek alapján. A közös vállalkozás 1961-ben indult, és a Barreiros AEC márkanevet használták. Az, hogy a Leyland felvásárolta 1962-ben az AEC-et, aláásta a megállapodást, mivel a Leyland a Barreiros Diesel konkurenciája volt, ezért a Barreiros új buszgyártó partner nézet, és 1967-ben megállapodott a belga Van Hoollal.

Járművek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Autóbuszok

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
LGOC B-type
AEC Q-type
AEC Routemaster
AEC Swift
  • B-type (1912–1913)
  • K-type (1919–1926)
  • NS-type (1922–1929)
  • 400-series
  • 500-series
  • AEC Renown (1925–1929)
  • LS-type (1927–1928)
  • Reliance (1928–1932)
  • Regent (1929–1942)
  • Regal (1929–1940)
  • Renown (1929–1940)
  • Ranger (1931–?)
  • Q-type (1932–1937)
  • Regal II (1935–1937)
  • Regent II (1945–1947)
  • Regal I (1946–1947)
  • Regent III RT (1939–1954)
  • Regent III (1947–1957)
  • Regal III (1947–1953)
  • Regal IV (1949–1960)
  • Regal V (1955–1959)
  • Reliance (1953–1979)
  • Monocoach
  • Regent V (1954–1969)
  • Routemaster (1954–1968)
  • Ranger (1955–?)
  • Bridgemaster (1956–1962)
  • Ranger (1957–1979)
  • Renown (1962–1967)
  • Regal VI (1962–1979)
  • Swift (1964–1979)
  • Merlin (1965–1972)
  • Sabre (1968–1970)

Prototípusok

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Trolibuszok

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
ARC 661T

Tehergépjárművek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
AEC Mammoth Major
AEC Mandator
AEC Mercury
  • Majestic
  • Mammoth
    • Mammoth Minor
    • Mammoth Major
  • Mandator
  • Marshal
  • Matador (1938–1953)
  • Mercury
  • Militant
  • Mogul
  • Monarch
  • Mustang
  • Model 201
  • Model 428
  • Model 501 & 506
  • Model 701
  • Y-type

Centenárium

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2012-ben volt az Associated Equipment Company megalapításának 100. évfordulója, emiatt számos rendezvény zajlott le az év során, de az egyik legnagyobb járműtalálkozót az AEC Society szervezte május 26-án és 27-én Nottinghamshireben, amin 225 AEC jármű és 350 más márkájú járművel vettek részt.[6]

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. ↑ "Horse buses". London's Transport History (angol nyelven). London Transport Museum. 2007. június 9. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2018. augusztus 16..
  2. ↑ "Bus developments". London's Transport History (angol nyelven). London Transport Museum. 2007. június 9. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2018. augusztus 16..
  3. ↑ "Integral bus transport". London's Transport History (angol nyelven). London Transport Museum. 2007. június 8. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2018. augusztus 16..
  4. ↑ "A.E.C.'s Bus Contribution to Victory". The Commercial Motor: 22–23. 1945. április 20. Hozzáférés: 2018. augusztus 16..
  5. ↑ "A.E.C.—Thornycroft: No Change for Present". The Commercial Motor: 37. 1961. február 10. Hozzáférés: 2018. augusztus 16..
  6. ↑ "AEC Society Centenary Rally" (angol nyelven). AEC Society. 2013. május 12. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2018. augusztus 16..

Fordítás

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Associated Equipment Company című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Associated_Equipment_Company&oldid=28800793”