Asot örmény trónkövetelő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Asot
Oghruy Asot
Örmény Királyság trónkövetelője
Աշոտ/Achot
Uralkodási ideje
1375 1375
Elődje Lusignan Leó
Utódja a királyság megszűnte
Oghruy ura
Uralkodási ideje
? 1375
Elődje Osin
Utódja az örmény állam megszűntével nincs betöltve
Életrajzi adatok
Uralkodóház Szaven-Pahlavuni-dinasztia
Született 1340/50
Elhunyt 1387 után (42 évesen)
Édesapja Osin, Oghruy ura
Édesanyja N. korikoszi úrnő (1323–?)
Házastársa (? ágyas) N. N.
Gyermekei Torosz (–1387)

Asot (1340/501387 után) vagy más néven Osin, örményül: Աշոտ/Օշին, franciául: Achot/Ochine d'Oghruy/d'Arménie, Oghruy ura, örmény trónkövetelő. I. Izabella örmény királynő és I. Hetum örmény király szépunokája. I. Johanna nápolyi királynő unokaöccse és I. Lajos magyar király unokatestvére. Tarantói Johanna örmény királyné anyai unokája, Korikoszi Mária örmény királyné unokaöccse és Oghruy Mária örmény királyné fivére.

Élete[szerkesztés]

Apja Osin, Oghruy ura. Anyja Osinnak (–1329), Korikosz urának és Örményország régensének a legkisebb, ismeretlen nevű leánya. Anyjának nővérei voltak: féltestvére, Aliz (–1329), IV. Leó örmény király (1308/091341) első felesége és édestestvére, Mária (13211377/1405), az Idősebb Mária királyné III. Konstantin örmény király (13131362) felesége. Asot anyai nagyanyja Anjou Johanna (12971323) tarantói hercegnő volt, aki Irén néven 1316-ban I. Osin örmény király második feleségeként Örményország királynéja lett, majd férje meggyilkolása után a mostohafia, a kiskorú IV. Leó nevében régensként uralkodó Korikoszi Osin erőszakkal feleségül vette, és ebből a házasságból született Asot anyja. Asot a nagyanyja, Tarantói Johanna örmény királyné révén I. Johanna nápolyi királynő és Anjou Erzsébet magyar hercegnő unokaöccse is volt,[1] és mivel anyai nagyanyja, lévén Károly Róbert magyar király elsőfokú unokatestvére is, Asot közeli rokonságban állt az Anjou-házzal.

Asot, Oghruy ura Kairóban élt, és 1375-ben V. Leóval szemben léptették fel trónkövetelőnek, de 1375, Örményország állami létének megszűnte után Asot reményei szertefoszlottak. Egy fia volt valószínűleg, akit Torosznak hívtak, és aki még apja életében, 1387-ben meghalt.

Gyermeke[szerkesztés]

  • Feleségétől/ágyasától, N. N. (ismeretlen nevű és származású) úrnőtől, 1 fiú:

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Tarantói Johanna örmény királyné féltestvére volt mind Tarantói Lajos nápolyi királynak, I. Johanna nápolyi királynő második férjének és II. Fülöp tarantói hercegnek, címzetes konstantinápolyi császárnak is, Anjou Erzsébet magyar hercegnő férjének, bár Tarantói Johanna ez utóbbi öccsének a születését már nem érte meg.

Irodalom[szerkesztés]

  • Rüdt-Collenberg, Wipertus Hugo: The Rupenides, Hethumides and Lusignans: The Structure of the Armeno-Cilician Dynasties, Párizs, Klincksieck, 1963.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Előző
Lusignan Leó
Örmény trónkövetelő Armoiries Héthoumides.svg
1375 – 1375
Következő
a királyság megszűnte