Ugrás a tartalomhoz

Aseptatorina

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Aseptatorina
Rendszertani besorolás
Domén: Eukarióták (Eukaryota)
Csoport: Alveolata
Csoport: Apicomplexa
Csoport: Conoidasida
Csoport: Gregarinasina
Csoport: Eugregarinorida
Csoport: Aseptatorina
Chakravarty 1960
Ez az élőlénycsoport a tudomány mai állása szerint nem rendszertani kategória.
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Aseptatorina témájú rendszertani információt.

Az Aseptatorina az Alveolata Apicomplexa törzsének Gregarinasina csoportja polifiletikus alrendje. A Selenidium nemzetség egyes rendszertanok szerint ide tartozik, mások szerint viszont az Archigregarinorida tagja.[1][2]

Történet

[szerkesztés]

Az Eugregarinoridát Chakravarty osztotta fel 1960-ban Septatorinára és Aseptatorinára, utóbbit ekkor írta le.[3] Adl et al. 2019-es rendszertanában nem szerepel.[1]

Először Leander, Harper és Keeling vizsgálták molekuláris filogenetikai és felszín-morfológiai alapon a Selenidium és Lecudina nemzetségeket.[2]

A Selenidium nemzetség 11 merogóniával vagy szkizogóniával rendelkező fajából Levine 1971-ben létrehozta az Archigregarinoridába sorolt Selenidioidest, míg a többi Selenidium-fajt az Eugregarinoridába helyezte.[4] Azonban Rueckert és Horák 2017-es tanulmánya szerint ez nem jó ismertetőjegy, mivel nehezen bizonyítható vagy cáfolható a merogónia jelenléte.[4]

Rendszertan

[szerkesztés]

11 családja ismert összesen mintegy 400 fajjal.

Az Allantocystidae, Diplocystidae, Enterocystidae, Ganymedidae és Schaudinnellidae monotipikusak (1 nemzetségük van), az Aikinetocystidae 2 nemzetséget tartalmaz.

2 családja, a Ganymedidae és a Thiriotiidae rákokat fertőz.

Rendszertana módosításra szorulhat, mivel 18S rDNS-szekvenciák alapján 4 család – az Aseptatorina Ganymedidae és a Septatorina Cephalolobidae, Porosporidae és Uradiophoridae családjai – kládot alkotnak.[5] E főcsalád javasolt neve a Cephaloidophoroidea.

Morfológia

[szerkesztés]

Tagjai a Septatorina csoporttal szemben, melynek tagjai jobbára válaszfallal elkülönülő fejrésszel rendelkeznek,[6] jobbára válaszfal nélküli sejttestűek,[7] Gamontái lehetnek nyújtottak vagy hengeresek átlátszó kapuval vagy középső hagymaszerű szerkezettel. Érett gamontái 50–500 μm-esek lehetnek.[8] Magja lehet például gömbölyű vagy tojás alakú, és rendelkezhet szemcsés nukleoplazmával, nagy karioszómával és kiegészítő kromatinszemcsékkel. Ektoplazmája lehet átlátszó vagy szemcsés, endoplazmájában paraglikogén lehet.[8]

Életciklus

[szerkesztés]

Gamontája nem tagolt, de egyes fajokban epimerit vagy mukron található. Szizigium ismert benne, ez lehet 2 vagy több asszociációs (például Hirmocystidae).[9]

Életciklusa változatos: például az Ascogregarina taiwanensist a szúnyog először oocisztaként veszi fel, melyek éréskor sporozoitákat bocsátanak ki. Ezek a középbél epitél sejtjeit fertőzve trofozoitákká érnek, melyek szelektíven a Malpighi-edénybe vándorolnak. Ott makro- és mikrogamétákká fejlődnek, melyek egyesülésekor diploid gametociszta keletkezik, melyben fertőző oociszták fejlődnek. Az oociszták az átalakuláskor távoznak a vizes környezetben, majd az ugyane vizes környezetben élő lárvák felveszik.[10] Ezzel szemben a homokos területeken élő legyeket fertőző Psychodiella gamontái többnyire a lárva emésztőrendszere lumenjében élnek, míg felnőtt legyekben a testüregben él.[11]

Ökológia

[szerkesztés]

A kétszárnyúak, például a szúnyogfélék és a lepkeszúnyogfélék mikrobiomját és mennyiségét befolyásolhatja. Az Ascogregarina taiwanensisszel fertőzött szúnyogokban a Wolbachia-fajok gyakoribbak, az Asaia-fajok és egyes Enterobacteriaceae-fajok ritkábbak, ez alapján doménen belüli és domének közti kölcsönhatások egyaránt alakíthatják mikrobiomjukat.[10] Legtöbb faja azonban elsősorban kevéssertéjűekben él,[7] ezenkívül 13 faj megtalálható rákokban.[12]

A világ nagy részén megtalálhatók kládjai.[6] Az ondóhólyag-fertőző fajok nagy mennyiségben távozhatnak a hímivarsejtekkel együtt.[13]

Jelentőség

[szerkesztés]

A Psychodiella sergenti a Phlebotomus sergenti specifikus patogénje, és a humán kután leishmaniasist okozó Leishmania tropica vektora.[11] Lawyer et al. 2017-es tanulmánya szerint a Psychodiella ezenkívül képes lehet laboratóriumi Phlebotominae-kultúrák kihalását is okozni, mely ellen petemosással lehet védekezni.[14]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Adl SM, Bass D, Lane CE, Lukeš J, Schoch CL, Smirnov A, Agatha S, Berney C, Brown MW, Burki F, Cárdenas P, Čepička I, Chistyakova L, Del Campo J, Dunthorn M, Edvardsen B, Eglit Y, Guillou L, Hampl V, Heiss AA, Hoppenrath M, James TY, Karnkowska A, Karpov S, Kim E, Kolisko M, Kudryavtsev A, Lahr DJG, Lara E, Le Gall L, Lynn DH, Mann DG, Massana R, Mitchell EAD, Morrow C, Park JS, Pawlowski JW, Powell MJ, Richter DJ, Rueckert S, Shadwick L, Shimano S, Spiegel FW, Torruella G, Youssef N, Zlatogursky V, Zhang Q (2019. január 19.). „Revisions to the Classification, Nomenclature, and Diversity of Eukaryotes”. J Eukaryot Microbiol 66 (1), 4–119. o. DOI:10.1111/jeu.12691. PMID 30257078. PMC 6492006. 
  2. a b Leander BS, Harper JT, Keeling PJ (2003. december 1.). „Molecular phylogeny and surface morphology of marine aseptate gregarines (Apicomplexa): Selenidium spp. and Lecudina spp.”. J Parasitol 89 (6), 1191–1205. o. DOI:10.1645/GE-3155. PMID 14740910. 
  3. Bandyopadhyay PK, Chakraborty A, Mitra AK (2009). „Monocystis septum sp. n. (Protozoa: Apicomplexa: Monocystidae) from seminal vesicles of earthworms (Annelida: Oligochaeta) in West Bengal, India”. Protistology 6 (1), 66–71. o. (Hozzáférés: 2025. március 21.) 
  4. a b Rueckert S, Horák A (2017. november 3.). „Archigregarines of the English Channel revisited: New molecular data on Selenidium species including early described and new species and the uncertainties of phylogenetic relationships”. PLoS One 12 (11), e0187430. o. DOI:10.1371/journal.pone.0187430. PMID 29099876. PMC 5669490. 
  5. Rueckert S, Simdyanov TG, Aleoshin VV, Leander BS (2011). „Identification of a divergent environmental DNA sequence clade using the phylogeny of gregarine parasites (Apicomplexa) from crustacean hosts”. PLOS ONE 6 (3), e18163. o. DOI:10.1371/journal.pone.0018163. PMID 21483868. PMC 3069048. 
  6. a b Bhowmik B, Bandyopadhyay PK (2016. március 29.). „Monocystis julkae sp.nov., (Protista: Apicomplexa: Monocystidae) a new aseptate gregarine species of the genus Monocystis Stein, 1848 obtain from an Indian earthworm, Eutyphoeus kherai, Julka, 1978”. J Parasit Dis 41 (1), 112–116. o. DOI:10.1007/s12639-016-0759-4. PMID 28316397. PMC 5339182. 
  7. a b Kundu B, Bandyopadhyay PK (2019. április 29.). „An annotated list of aseptate gregarine parasites (Protozoa; Apicomplexa; Sporozoa) infecting oligochaete hosts”. J Parasit Dis 43 (3), 487–497. o. DOI:10.1007/s12639-019-01116-4. PMID 31406415. PMC 6667575. 
  8. a b Sarkar S, Bandyopadhyay PK, Mitra AK (2012. január 8.). „On the occurrence of a gregarine parasite (Apicomplexa: Eugregarinorida) from the seminal vesicles of earthworms (Annelida: Oligochaeta) of Bangladesh”. J Parasit Dis 36 (1), 44–48. o. DOI:10.1007/s12639-011-0089-5. PMID 23542711. PMC 3284623. 
  9. Zhang S, Lin Z, Huang Q, Shen Y, Ni J (2021. január 13.). „First record of gregarine protists (Apicomplexa: Sporozoa) in Asian fungus-growing termite Macrotermes barneyi (Blattaria: Termitidae)”. Sci Rep 11. DOI:10.1038/s41598-020-79671-7. PMID 33441676. PMC 7806973. 
  10. a b Seabourn P, Spafford H, Yoneishi N, Medeiros M (2020. augusztus 19.). „The Aedes albopictus (Diptera: Culicidae) microbiome varies spatially and with Ascogregarine infection”. PLoS Negl Trop Dis 14 (8), e0008615. o. DOI:10.1371/journal.pntd.0008615. PMID 32813707. PMC 7437863. 
  11. a b Lantova L, Volf P (2012. február 8.). „The development of Psychodiella sergenti (Apicomplexa: Eugregarinorida) in Phlebotomus sergenti (Diptera: Psychodidae)”. Parasitology 139 (6), 726–734. o. DOI:10.1017/S0031182011002411. PMID 22313575. PMC 3332534. 
  12. Rueckert S, Simdyanov TG, Aleoshin VV, Leander BS (2011. március 31.). „Identification of a divergent environmental DNA sequence clade using the phylogeny of gregarine parasites (Apicomplexa) from crustacean hosts”. PLoS One 6 (3), e18163. o. DOI:10.1371/journal.pone.0018163. PMID 21483868. PMC 3069048. 
  13. Dias G, Dallai R, Carapelli A, Almeida JP, Campos LA, Faroni LR, Lino-Neto J (2017. március 14.). „First record of gregarines (Apicomplexa) in seminal vesicle of insect”. Sci Rep 7. DOI:10.1038/s41598-017-00289-3. PMID 28282967. PMC 5427970. 
  14. Lawyer P, Killick-Kendrick M, Rowland T, Rowton E, Volf P (2017. november 15.). „Laboratory colonization and mass rearing of phlebotomine sand flies (Diptera, Psychodidae)”. Parasite 24, 42. o. DOI:10.1051/parasite/2017041. PMID 29139377. PMC 5687099. 

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Aseptatorina című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]