Artner Edgár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Artner Edgár
Magyarország
20. század
Élete
Született 1895. június 20.
Budapest
Elhunyt 1972. augusztus 12. (77 évesen)
Budapest
Pályafutása
Iskola/Irányzat katolikus teológia
Fontosabb művei Ókeresztény egyház- és dogmatörténet

Artner Edgár (Budapest, 1895. június 20. – Budapest, 1972. augusztus 12.) római katolikus pap, egyetemi tanár.

Életútja[szerkesztés]

A középiskoláit és a teológiát Budapesten végezte. 1918. május 17-én szentelték pappá. Budapesten volt hitoktató 1920-ig, majd teológiai doktorátust szerzett. A budapesti V. kerületi főreáliskola hittanára volt. 1923 és 1925 között ösztöndíjasként tanult a Római Magyar Történeti Intézetben. 1925. július 11-én a budapesti Hittudományi Egyetem A római egyház régiségei tárgykörben magántanárrá képesítette. A Központi Papnevelő Intézet tanulmányi felügyelője, majd 1936-ban az intézet tanára lett. 1942-től 1950-ig az ókeresztény egyház- és dogmatörténet nyilvános rendes tanára, majd 1950-59 között ugyanez a Hittudományi Akadémián. Eközben 1948-49 között budapesti Hittudományi Kar dékánja, 1949-50 között prodékánja. 1959-ben politikai okokból nyugdíjazták. 1954-ben címzetes apáti, 1959-ben pápai kamarási címet kapott.

Művei[szerkesztés]

Forrás[szerkesztés]