Arlington (Washington)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hasonló cikkcímek és megnevezések: Arlington (egyértelműsítő lap).
Arlington
Olympic Avenue
Olympic Avenue
Közigazgatási adatok
Ország Amerikai Egyesült Államok
ÁllamWashington
MegyeSnohomish megye
Rangváros
Alapítás éve1903. május 20.
PolgármesterBarbara Tolbert[1]
Irányítószám
Lista
98223
Körzethívószám360
Népesség
Népesség19 868 fő (2020. ápr. 1.)[2][3]
Népsűrűség712,2 fő/km²[4]
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság35 m
Terület25,19 km²
- ebből vízi0,01 km²
IdőzónaPacific Time Zone
UTC−08:00
Azonosítók
GNIS
GeoNames5785868
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 10′ 52″, ny. h. 122° 08′ 20″Koordináták: é. sz. 48° 10′ 52″, ny. h. 122° 08′ 20″
Elhelyezkedése Snohomish megyében
Elhelyezkedése Snohomish megyében
Arlington honlapja
A Wikimédia Commons tartalmaz Arlington témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Arlington az Amerikai Egyesült Államok északnyugati részén, Washington állam Snohomish megyéjében elhelyezkedő város. A 2010. évi népszámlálási adatok alapján 17 926 lakosa van.

Története[szerkesztés]

Megalapítása[szerkesztés]

A térség első lakosai a stillaguamish és sauk indiánok voltak, akik a Stillaguamish folyó mentén (a mai Arlington területén) fekvő Skabalko településen éltek.[5] A mai Trafton helyén Chuck-Kol-Che terült el.[6]

Az 1851-ben megérkező Samuel Hancock befektető az őslakosok vezetésével kenuról tekintette meg a környéket.[6][7] A Point Elliott-i egyezmény 1855-ös aláírásával az indiánokat a Tulalip rezervátumba telepítették, ekkor a területen a fehérek fakitermelésbe kezdtek.[8]

A hadsereg Fort Steilacoom és Fort Bellingham között utat épített. Az 1880-as években a karavánok számára további utak épültek, így egyre több vállalkozó érkezett a térségbe. Az első üzletet 1888-ban nyitotta meg Nels K. Tvete és Nils C. Johnson; ezt később a favágókat kiszolgáló szálló követte.[9][10]

Annak reményében, hogy a Seattle, Lake Shore & Eastern Railroad vasútvonala erre fog haladni, két települést is létesítettek.[6][10] Granville O. Haller ezredes fia, G. Morris Haller 1883-ban megalapította Haller Cityt.[8][11] A vasúttársaság állomását az új helységtől délre, egy magasabban fekvő területen építette fel. 1890. március 15-én Earl és McLeod befektetők a megálló mellett megalapították Arlingtont, amelyet Henry Bennetről, Arlington első grófjáról (II. Károly angol király kabinetjének tagja) neveztek el. A hivatalos jegyzékekbe mindkét település 1890-ben került be, így rivalizáció alakult ki közöttük.[8][9]

1893-ban a két településen összesen ötszázan éltek, és fő bevételi forrásuk a mezőgazdaság és a zsindelygyártás volt;[6][10] saját iskolájuk és postájuk volt, emellett mindkét helységben működtek üzletek, szállók, szalonok, templomok és közösségi létesítmények.[6][10] 1891-ben kettő telepes igényt tartott a két helység közötti 16 hektáros területre, így azok nem tudták bekebelezni egymást.[12] Az 1890-es évek végén a befektetők és kereskedők Arlingtont létesítették előnyben, így Haller City hanyatlásnak indult.[10][13] Ma Haller City nevét egy park[14] és egy iskola viseli.[15]

Városi rang[szerkesztés]

Arlington az 1903. május 5-ei szavazást[16][17] követően május 20-án kapott városi rangot.[6] Az első polgármestere John M. Smith gyártulajdonos lett.[18][9][19] A következő néhány évben megnyílt a város bankja, tejüzeme, első parkja, könyvtára, valamint elérhetővé vált az elektromos áram és a telefonszolgáltatás is.[6][13]

A huszadik század elején a város gazdaság a faiparon és a mezőgazdaságon alapult. Az első világháborút követően műhelyek és más gyáregységek is nyíltak. Az 1930-as években az üzemek többsége bezárt, így a térségben megnőtt a munkanélküliség.[6] A szövetségi kormány által indított programban fiatal, munkanélküli férfiakat alkalmaztak, akik építkezéseken vettek részt és a Baker-hegyi Nemzeti Park tűzvédelméért feleltek.[6][13] Arlington járdái, középiskolája és repülőtere a Works Progress Administration és a Civil Works Administration támogatásával készültek el.[6]

1943-ban a városi repülőteret a hadsereg támaszpontjává alakították át, melyhez új futópályák és hangárak létesültek. 1946-tól engedélyezték a polgári szolgálat és a kereskedelem jelenlétét, 1959-ben pedig az önkormányzat visszakapta a létesítményt.[20][21]

1959. október 19-én egy Boeing 707-es tesztrepülése során a Stillaguamish folyó északi ágánál lezuhant; a nyolcfős személyzet négy tagja elhunyt. A holland orsót követően három hajtómű leállt, a negyedik pedig lángra kapott; ezt követően kényszerleszállást hajtottak végre.[22][23][24]

21. század[szerkesztés]

A város közúti elérhetőségének javításával további lakosok érkeztek.[25] Az 1980-as és 1990-es években kezdődő fejlesztésekkel 2007-re a lakosságszám 450%-kal nőtt.[6][26] 1999-ben a szomszédos Marysville-lel zajló vitás esetet lezárva Arlingtonhoz csatolták Smokey Point-ot.[27][28] Az ipari park megnyitásával 2003-ra a munkahelyek száma tizenegyezerre nőtt.[29][30]

2003-ban Arlington fennállásának századik évét ünnepelte.[31][32] Ekkor adták át a középiskola új épületét, a régi iskola diákjainak pedig találkozót szerveztek.[33][34] 2007-ben az Olympic Avenue mentén javították a járdát és a közvilágítást, valamint növelték a fák számát,[35] ezzel a sugárút a helyiek kedvelt találkozóhelyévé vált.[36]

2014. március 22-én az Oso közelében történt földcsuszamlás során 43-an meghaltak és 50 épület megsemmisült.[37][38] A segítségnyújtásban betöltött szerepéért[39] Arlington városát Barack Obama elnök áprilisban kitüntette.[40][41]

A 2010-es évek elején nyugdíjasotthonok kialakításába kezdtek.[42] 2019-ben a Puget Sound-i Regionális Tanács új ipari parkot alapított.[43]

Éghajlat[szerkesztés]

A város éghajlata mediterrán (a Köppen-skála szerint Csb).[44]

Arlington éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)22,223,327,831,133,936,733,934,431,728,322,818,936,7
Átlagos max. hőmérséklet (°C)8,910,612,815,618,321,123,923,921,116,111,17,816,0
Átlagos min. hőmérséklet (°C)1,71,12,85,07,810,612,212,29,45,63,30,66,1
Rekord min. hőmérséklet (°C)−18,0−18,0−12,2−5,0−3,92,22,83,3−0,6−5,6−18,0−18,0−18,0
Átl. csapadékmennyiség (mm)130819476705830295091141131981
Forrás: The Weather Channel[45]


Népesség[szerkesztés]

Népesség különböző években
Év Népesség Vált. (%)
19101 476
—
19201 418−3,9%
19301 4391,5%
19401 4601,5%
19501 63512%
19602 02523,9%
19702 26111,7%
19803 28245,2%
19904 03723%
200011 713190,1%
201017 92653%
2019 (becsült)20 523[46]
Népszámlálási adatok[47]
2015-ös becslés[48]

A 2010-es népszámláláskor a városnak 17 926 lakója, 6563 háztartása és 4520 családja volt. A népsűrűség 712,2 fő/km2. A lakóegységek száma 6929, sűrűségük 275,3 db/km2. A lakosok 85,6%-a fehér, 1,2%-a afroamerikai, 1,4%-a indián, 3,3%-a ázsiai, 0,3%-a a Csendes-óceáni szigetekről származik, 3,9%-a egyéb, 4,2%-a pedig kettő vagy több etnikumú. A spanyol vagy latino származásúak aránya 9,5% ( )

A háztartások 40,3%-ában élt 18 évnél fiatalabb. 50,7% házas, 12,6% egyedülálló nő, 5,6% egyedülálló férfi, 31,1% pedig nem család. 24% egyedül élt; 10,2%-uk 65 éves vagy idősebb. Egy háztartásban átlagosan 2,7 személy élt; a családok átlagmérete 3,21 fő.

A medián életkor 34,3 év volt. A város lakóinak 28,3%-a 18 évesnél fiatalabb, 8,7% 18 és 24 év közötti, 29,2%-uk 25 és 44 év közötti, 22,4%-uk 45 és 64 év közötti, 11,3%-uk pedig 65 éves vagy idősebb. A lakosok 48,6%-a férfi, 51,4%-a pedig nő.[49]

Gazdaság[szerkesztés]

2015-ben a városban 9481 aktív korú lakos élt. Az átlagos ingázási idő harminc perc; 85% saját járművel, 7% telekocsival, míg 2% tömegközlekedéssel jutott el munkahelyére. A lakók 12%-a Arlingtonban, 17%-a Everettben, 9%-a Seattle-ben, 8%-a Marysville-ben, 3%-a Bellevue-ban, 2%-a Rentonban, míg 49%-a más településeken dolgozik.[50] A legnagyobb foglalkoztatók az oktatás és egészségügy (19%), a gyártóipar (18%), a kereskedelem (11%), valamint az éttermek (10%).[51]

Arlington gazdasága kezdetben a faiparon alapult; a zsindelygyár a nagy gazdasági világválság idején zárt be. Helyben a települést a „Világ zsindelyfővárosaként” ismerték, azonban Everettben és Ballardban többet állítottak elő.[52] A huszadik század elején a Stillaguamish folyó mentén farmok és tejcsarnokok létesültek.[53] Az 1910-es évek elején egy üzemben sűrített tejet állítottak elő, azonban a gyárat a második világháborút követően Mount Vernonba költöztették.[54][55]

Az 1980-as évektől jelentőssé vált a szolgáltatóipar;[26][56] a Boeing seattle-i gyára és a haditengerészet everetti támaszpontja[57] közelségének köszönhetően Arlington megnyitotta saját repülőterét, ahol többségében a Boeing alvállalkozói kínálnak munkahelyeket.[29][58] 2012-ben a 130 vállalkozás 590 személyt foglalkoztatott;[56] gazdasági összteljesítményük 94,5 millió dollár volt.[59]

Közigazgatás[szerkesztés]

A polgármestert és a képviselőtestület hét tagját négy évre választják.[60] A napi működési feladatok ellátásra adminisztrációs munkatársat alkalmaznak.[57][61]

Az önkormányzat 2016-ban 128 embert alkalmazott, költségvetése pedig ötvenmillió dollár volt.[61] Egy 2016-os szavazást követően 2017-től a pénzügyi elszámolás félévente történik.[62]

Arlington lett volna a megye korrupciós ügyei miatt létrejövő Freedom megye székhelye, azonban a kiválást az állami hatóságok nem engedélyezték.[63][64] A térség hajléktalanválsága miatt a város megemelte a szociális munkások számát.[65][66]

Kultúra[szerkesztés]

Egy 2007-es rendelet értelmében a város költségvetésének egy százalékát új műalkotások felállítására kell fordítani. A 2004-ben alapított művészeti tanács[67] harminc szobrot és freskót tart nyilván.[68][69] Az Arlingtoni Középiskola területén fekvő Byrnes Performing Arts Center 2007-ben nyílt meg.[70] A Pilchuck üvegművészeti iskolát 1971-ben alapították a Dale Chihuly vezette üvegfúvók.[71][72]

A Legion Parkban 2008 óta minden évben művészeti kiállítást tartanak.[73] A városi repülőtér légi bemutatója kezdetben a függetlenség napjához kapcsolódott, azonban időpontját később augusztusra helyezték át.[74] Az 1960 óta megrendezett eseményen 1600 repülőgép vesz részt és ötvenezer látogatót vonz.[75][76]

A belvárosi kereskedelmi egyesület júniusban autóbemutatót,[77] júliusban kirakodóvásárt,[78] októberben pedig egy viking tematikájú rendezvénysorozatot tart.[79] A Legion Park termelői piaca a június és szeptember közötti hétvégéken tart nyitva.[80][81] A stillaguamish indiánok augusztusban tradicionális eseményt rendeznek.[82]

Parkok[szerkesztés]

A város 17 parkja több mint 100 hektárt foglal el.[83] A tankerület 24 hektáron sportpályákat és játszótereket tart fenn.[56]

Az Arlington keleti részén fekvő, 61 hektárt elfoglaló County Charm Park and Conservation Areát 2010-ben vásárolták meg a Graafstra családtól.[84][85] A húsz hektáros Twin Rivers Park tulajdonosa a megye, de a város tartja üzemben.[86]

A Portage Creek Tájvédelmi Körzetet az 1990-es és 2000-es években alakították ki egy tejcsarnok helyén.[87][88]

A városban és a térségben számos gyalogos és kerékpáros útvonal húzódik.[56][89][90]

Oktatás[szerkesztés]

Az Arlingtoni Tankerületnek a 2018–2019-es tanévben 5829 diákja, 301 tanára és 167 egyéb alkalmazottja volt.[91] A 2000-es években egy 54 millió dolláros befektetés keretében az elavult intézmények helyett négy új iskolát adtak át.[92] Smokey Point városrész diákjai a Lakewoodi Tankerület intézményeibe járnak.[93][94]

A Sno-Isle Libraries tulajdonában lévő városi könyvtár 1981-ben nyílt meg;[95] gyűjteményében több mint 54 ezer elem található.[56] Smokey Point fiókkönyvtárát[96][97] 2018 januárjában adták át.[98]

Infrastruktúra[szerkesztés]

A városi repülőtér látképe

Egészségügy[szerkesztés]

A 48 ágyas, 1909-ben alapított[99][100] Cascade Valley Hospitalt 2016 óta a Snohomish Public Hospital District működteti.[56][101]

Közlekedés[szerkesztés]

A város közúton a WA-9-en és a WA-530-on közelíthető meg.[102]

Arlington tömegközlekedését a Community Transit biztosítja, amely többek között Marysville és Everett, csúcsidőben pedig Darrington felé közlekedtet járatokat. A vállalat a belvárosban egy P+R parkolót is fenntart.[103][104]

A BNSF által üzemeltetett, 6,9 kilométer hosszú vasútvonal Arlington és Marysville között halad.[105] A vállalat két, a repülőtérhez közlekedő járat indítását tervezi.[30]

Az Arlingtoni városi repülőtér kereskedelmi járatokat nem indít. A repülőtéren 475 légi járművet (köztük helikoptereket és siklórepülőket) tárolnak. A létesítmény 130 vállalkozásának negyede végez a légi iparhoz köthető tevékenységet.[56] Az 1990-es években a Seattle–Tacoma nemzetközi repülőtér tehermentesítésének érdekében egyes járatokat ide irányítottak volna át,[106] azonban ehelyett megépítették a harmadik futópályát.[107]

Közművek[szerkesztés]

Az elektromos áramot a megyei közműszolgáltató,[56][108] a földgázt pedig a Cascade Natural Gas és a Puget Sound Energy biztosítja.[56] Telekommunikációs szolgáltatásokat a Comcast, a Frontier Communications és a Wave Broadband nyújt.[56][109]

Az ivóvizet a város a Haller Parkban és a repülőtér közelében található kutakból, valamint a megyei közműszolgáltatótól vásárolt, a Spada-víztározóból származó forrásokból biztosítja.[110] A 66 négyzetkilométeres szolgáltatási körzetben 5548-an élnek.[111] Smokey Point városrész ivóvizét Marysville biztosítja.[112]

A megtisztított szennyvizet a Stillaguamish folyóba juttatják.[113] A hulladékszállításért a Waste Management felel;[114] a hulladékudvarokat Snohomish megye és a Republic Services üzemelteti.[115]

Média[szerkesztés]

A The Arlington Times napilap 1890 óta jelenik meg.[11] Az újság 1964 óta a The Marysville Globe,[116] 2007 óta pedig a Sound Publishing tulajdona.[117] A városban a KOMO-TV, KING-TV, KIRO-TV és KCPQ-TV televíziócsatornák érhetőek el.[118]

A városi filmszínház (Olympic Theatre) 1939 és 2014 között működött.[119][120]

Nevezetes személyek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Barbara Tolbert (angol nyelven). City of Arlington, Washington. (Hozzáférés: 2020. november 10.)
  2. ↑ 2020. évi népszámlálás az Egyesült Államokban. (Hozzáférés: 2022. február 25.)
  3. ↑ 2020. évi népszámlálás az Egyesült Államokban. (Hozzáférés: 2022. január 1.)
  4. ↑ 2010
  5. ↑ Jan L. Hollenbeck: A cultural resource overview: prehistory, ethnography and history: Mt. Baker–Snoqualmie National Forest. (angolul) Portland (Oregon): United States Department of Agriculture, Forest Service. 1987. 152–124. o. Hozzáférés: 2020. november 11. OCLC  
  6. ↑ a b c d e f g h i j k Janet Oakley: Arlington – Thumbnail History (angol nyelven). HistoryLink.org, 2007. december 31. (Hozzáférés: 2020. november 11.)
  7. ↑ Society 2. o.
  8. ↑ a b c Municipality of Metropolitan Seattle Sludge Management Plan: Final Environmental Impact Statement. (angolul) Washington (főváros): United States Environmental Protection Agency. 1983. Hozzáférés: 2020. november 11. OCLC  
  9. ↑ a b c William M. Whitfield: History of Snohomish County, Washington. (angolul) Chicago: Pioneer Historical Pub. Co. 1926. 525–547. o. Hozzáférés: 2020. november 6. OCLC  
  10. ↑ a b c d e Thomas P. Hastie et al: An illustrated history of Skagit and Snohomish Counties; their people, their commerce and their resources, with an outline of the early history of the state of Washington. (angolul) Chicago: Inter-state Publishing Company. 1906. 359–362. o. Hozzáférés: 2020. november 7. OCLC  
  11. ↑ a b Edmond S. Meany: .Newspapers of Washington Territory. (angolul) The Washington State Historical Quarterly, XIII. évf. 3. sz. (1922) 185. o. Hozzáférés: 2020. november 11. OCLC
  12. ↑ Mildred Spoerhase: Reflections of an Arlington Pioneer. (angolul) The Arlington Times, (1971. augusztus 2.) 46. o. arch Hozzáférés: 2020. november 11.
  13. ↑ a b c David A. Cameron et al: Snohomish County: An Illustrated History. (angolul) Index (Washington): Kelcema Books LLC. 2005. OCLC  
  14. ↑ Kari Bray: Haller Park’s new playground to be dedicated Friday (angol nyelven). The Everett Herald, 2014. július 3. [2017. április 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 11.)
  15. ↑ Eric Stevick: Arlington school now has a name (angol nyelven). The Everett Herald, 2004. május 19. (Hozzáférés: 2020. november 11.)
  16. ↑ Janet Oakley: Arlington incorporates on May 20, 1903. (angol nyelven). Historylink.org, 2010. december 10. (Hozzáférés: 2020. november 11.)
  17. ↑ Wickliffe B. Straffon: Report of the Attorney General of the State of Washington for the Period of Two Years Ending December 31, 1904. (angolul) Seattle: The Metropolitan Press. 1904. 101. o. Hozzáférés: 2020. november 11. OCLC  
  18. ↑ Society 16. o.
  19. ↑ William Farrand Prosser: A History of the Puget Sound Country. (angolul) Chicago: Lewis Publishing Company. 1903. Hozzáférés: 2020. november 11. OCLC  
  20. ↑ Society 72. o.
  21. ↑ Airport History (angol nyelven). City of Arlington. [2017. május 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 11.)
  22. ↑ Accident description: October 19, 1959, near Arlington, WA (angol nyelven). Aviation Safety Network. [2017. április 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 11.)
  23. ↑ Robert A. Barr: Superb Flying’: Survivor Lauds Courage of 2 Who Died at 707 Controls. (angolul) The Seattle Times, (1959. október 20.) 1. o.
  24. ↑ Steven Powell: Oso was site of Boeing’s only commercial-jet crash in state (angol nyelven). The Everett Herald, 2016. július 16. (Hozzáférés: 2020. november 11.)
  25. ↑ Byron Johnsrud: Arlington looks forward to more ’good old days. (angolul) The Seattle Times, (1971. augusztus 22.) 8–10. o.
  26. ↑ a b Emily Heffter: As commutes lengthen, county’s small cities face evolving identities. (angolul) The Seattle Times, (2003. március 12.) H4. o.
  27. ↑ Jim Brunner: Arlington annexation opponents overruled; judge's ruling lets proposal go forward. (angolul) The Seattle Times, (1999. április 16.) B1. o.
  28. ↑ John Wolcott: Urban vs. rural quagmire in Snohomish County (angol nyelven). Puget Sound Business Journal, 1997. december 15. [2017. április 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 11.)
  29. ↑ a b Peyton Whitely: Arlington owes economic boom to leaders’ lofty goals, airport (angol nyelven). The Seattle Times, 2003. április 30. [2017. április 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 11.)
  30. ↑ a b Kari Bray: Arlington business park expected to generate up to 2,000 jobs (angol nyelven). The Everett Herald, 2015. október 14. [2017. április 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 11.)
  31. ↑ Peyton Whitely: Arlington’s party of a century. (angolul) The Seattle Times, (2003. január 15.) H16. o.
  32. ↑ Diane Wright: Old days are new at this month’s Arlington Festival. (angolul) The Seattle Times, (2003. július 2.) H16. o.
  33. ↑ Peyton Whitely: School graduates to new campus. (angolul) The Seattle Times, (2003. augusztus 20.) H16. o.
  34. ↑ Tony Dondero: New Arlington High School opens. (angolul) The Arlington Times, (2003. szeptember 3.) 1. o. Hozzáférés: 2020. november 11.
  35. ↑ Community celebrates reopening of Olympic Avenue Oct. 6 (angol nyelven). The Arlington Times, 2008. augusztus 28. [2017. április 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 11.)
  36. ↑ Gale Fiege: Arlington’s vibrant core (angol nyelven). The Everett Herald, 2013. szeptember 22. [2017. április 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 11.)
  37. ↑ Kirk Johnson: After Mountain’s Collapse, Uncertainty and Loss (angol nyelven). The New York Times, 2014. március 27. (Hozzáférés: 2020. november 11.)
  38. ↑ Kirk Johnson: Washington Mudslide Report Cites Rain, but Doesn’t Give Cause or Assign Blame (angol nyelven). The New York Times, 2014. július 23. (Hozzáférés: 2020. november 11.)
  39. ↑ Sue Enger: Oso „Extreme Event” Prompts New Look at Landslide Hazards Regulation (angol nyelven). Municipal Research and Services Center, 2014. március 14. (Hozzáférés: 2020. november 11.)
  40. ↑ Mary Bruno: The small-town mayor who was Oso’s hidden hero (angol nyelven). Crosscut, 2014. július 10. [2017. április 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 11.)
  41. ↑ Ricky King, Eric Stevick, Amy Nile: Obama tours Oso mudslide site, takes time with families (angol nyelven). The Everett Herald, 2014. április 22. (Hozzáférés: 2020. november 11.)
  42. ↑ Stephanie Davey: Arlington: It’s growing everywhere with more on the horizon (angol nyelven). The Everett Herald, 2020. január 8. (Hozzáférés: 2020. november 11.)
  43. ↑ Douglas Buell: Cascade Industrial Center: New name for investment in Arlington, Marysville (angol nyelven). The Arlington Times, 2019. július 6. (Hozzáférés: 2020. november 11.)
  44. ↑ Arlington, Washington (angol nyelven). Weatherbase. (Hozzáférés: 2020. november 10.)
  45. ↑ Arlington, WA (magyar nyelven). The Weather Company. (Hozzáférés: 2020. november 11.)
  46. ↑ Population and Housing Unit Estimates Tables (angol nyelven). United States Census Bureau. (Hozzáférés: 2020. november 10.)
  47. ↑ Census of Population and Housing (angol nyelven). United States Census Bureau. (Hozzáférés: 2020. november 10.)
  48. ↑ Annual Estimates of the Resident Population for Incorporated Places: April 1, 2010 to July 1, 2015 (angol nyelven). United States Census Bureau. [2016. október 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 10.)
  49. ↑ Summary File 1 Dataset (angol nyelven). United States Census Bureau. (Hozzáférés: 2020. november 12.)
  50. ↑ Longitudinal Employer–Household Dynamics (angol nyelven). United States Census Bureau. (Hozzáférés: 2020. november 11.)
  51. ↑ Selected Economic Characteristics (angol nyelven). United States Census Bureau. [2020. február 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 11.)
  52. ↑ Gale Fiege: Century-old blades from shingle mill found (angol nyelven). The Everett Herald, 2013. március 6. (Hozzáférés: 2020. november 11.)
  53. ↑ Honor L. Wilhelm: Among Cities and Towns of Washington. (angolul) The Coast, XII. évf. (????) 1. sz. 66. o. Hozzáférés: 2020. november 11. OCLC
  54. ↑ Society 18. o.
  55. ↑ Lucile McDonald: Two of Stillaguamish River’s 3 Mouths Threatened by Siltation. (angolul) The Seattle Times, (1957. december 8.) 5. o.
  56. ↑ a b c d e f g h i j 2015 Comprehensive Plan (angol nyelven). City of Arlington, Washington. [2017. április 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 11.)
  57. ↑ a b Snohomish County Natural Hazard Mitigation Plan Update, Volume 2: Planning Partner Annexes (angol nyelven). Snohomish megye, 2015. szeptember. [2017. április 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 11.)
  58. ↑ Steve Wilhelm: Can Arlington’s aerospace sector sustain it? (angol nyelven). Puget Sound Business Journal, 2009. május 4. (Hozzáférés: 2020. november 11.)
  59. ↑ Aviation Economic Impact Study (angol nyelven). Washington State Department of Transportation, 2012. március. [2017. február 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 11.)
  60. ↑ Administration (angol nyelven). City of Arlington, Washington. (Hozzáférés: 2020. november 11.)
  61. ↑ a b Accountability Audit Report (angol nyelven). Washington State Auditor’s Office, 2016. december 29. (Hozzáférés: 2020. november 11.)
  62. ↑ Douglas Buell: Public hearing set for Arlington’s first-ever preliminary biennial budget (angol nyelven). The Arlington Times, 2016. november 4. (Hozzáférés: 2020. november 11.)
  63. ↑ Ignacio Lobos: Secessionists fight on. (angolul) The Seattle Times, (1995. május 3.) B1. o.
  64. ↑ John Stang: Secession leader now in deep debt in Montana (angol nyelven). Seattle Post-Intelligencer, 2009. október 1. [2020. október 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 11.)
  65. ↑ Brandi Kruse: Arlington’s approach to homeless crisis differs from Seattle – and officials say it’s working (angol nyelven). Q13 Fox, 2019. március 18. (Hozzáférés: 2020. november 11.)
  66. ↑ Caleb Hutton: They’re reaching out to the homeless in the north county (angol nyelven). The Everett Herald, 2018. március 30. (Hozzáférés: 2020. november 11.)
  67. ↑ Gale Fiege: Arlington flush with art, history and plenty to enjoy and explore (angol nyelven). The Everett Herald, 2015. október 15. (Hozzáférés: 2020. november 11.)
  68. ↑ Gale Fiege: Guided tour set Saturday for Arlington’s public art collection (angol nyelven). The Everett Herald, 2012. január 10. (Hozzáférés: 2020. november 11.)
  69. ↑ Public Art in Arlington (angol nyelven). City of Arlington, Washington. (Hozzáférés: 2020. november 11.)
  70. ↑ PAC opens with big surprise named Linda M. Byrnes Performing Arts Center (angol nyelven). The Arlington Times, 2008. augusztus 27. (Hozzáférés: 2020. november 11.)
  71. ↑ Regina Hackett: Show offers all too brief history of Pilchuck glass. (angolul) Seattle Post-Intelligencer, (1995. december 29.) 16. o.
  72. ↑ Diane Wright: Rustic roots still nurture splendor in the glass (angol nyelven). The Seattle Times, 2005. július 13. (Hozzáférés: 2020. november 10.)
  73. ↑ Sharon Salyer: Arlington’s annual art fest features 30 artists and artisans (angol nyelven). The Everett Herald, 2019. szeptember 12. (Hozzáférés: 2020. november 11.)
  74. ↑ Fly-In soars from July to August (angol nyelven). The Arlington Times, 2019. június 7. (Hozzáférés: 2020. november 11.)
  75. ↑ Peyton Whitely: „Grass-roots aviation” takes wing at fly-in (angol nyelven). The Seattle Times, 2004. július 2. [2017. április 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 11.)
  76. ↑ Jim Haley: $10.5 million jury verdict in death of pilot (angol nyelven). The Everett Herald, 2007. január 9. (Hozzáférés: 2020. november 11.)
  77. ↑ Christopher Andersson: Show n’ Shine returns to Arlington (angol nyelven). North County Outlook, 2016. június 15. [2017. április 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 11.)
  78. ↑ Christopher Andersson: Arlington celebrates annual Street Fair (angol nyelven). North County Outlook, 2016. június 13. [2017. április 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 11.)
  79. ↑ Kari Bray: Viking Fest on Saturday celebrates Arlington’s heritage (angol nyelven). The Everett Herald, 2015. október 1. (Hozzáférés: 2020. november 11.)
  80. ↑ Gale Fiege: Arlington farm-to-table dinner to benefit farmers market (angol nyelven). The Everett Herald, 2017. augusztus 24. (Hozzáférés: 2020. november 11.)
  81. ↑ Arlington Schedule of Events for 2008 (angol nyelven). City of Arlington, Washington. (Hozzáférés: 2020. november 11.)
  82. ↑ Gale Fiege: Stillaguamish Tribe hosts Festival of the River this weekend (angol nyelven). The Everett Herald, 2016. augusztus 12. (Hozzáférés: 2020. november 11.)
  83. ↑ Parks (angol nyelven). City of Arlington, Washington. (Hozzáférés: 2020. november 12.)
  84. ↑ Park Projects (angol nyelven). City of Arlington, Washington. (Hozzáférés: 2020. november 12.)
  85. ↑ Gale Fiege: Arlington to buy 150 acres for conservation park (angol nyelven). The Everett Herald, 2010. január 31. (Hozzáférés: 2020. november 12.)
  86. ↑ Twin Rivers Park renovations to begin within the week (angol nyelven). The Everett Herald, 2015. január 20. (Hozzáférés: 2020. november 12.)
  87. ↑ Portage Creek Wildlife Area (angol nyelven). City of Arlington, Washington. (Hozzáférés: 2020. november 12.)
  88. ↑ Cathy McDonald: See wetland restoration at Portage Creek Wildlife Area (angol nyelven). The Seattle Times, 2009. október 29. (Hozzáférés: 2020. november 12.)
  89. ↑ Stephanie Dickinson: Arlington Airport trail offers safe, interesting bicycle riding (angol nyelven). The Arlington Times, 2009. március 17. (Hozzáférés: 2020. november 12.)
  90. ↑ Kari Bray: Work to begin on another 9,5 miles of Whitehorse Trail (angol nyelven). The Everett Herald, 2015. december 28. (Hozzáférés: 2020. november 12.)
  91. ↑ Arlington School District (angol nyelven). National Center for Education Statistics. (Hozzáférés: 2020. november 12.)
  92. ↑ Eric Stevick: Arlington’s new Haller Middle School will ease crowding (angol nyelven). The Everett Herald, 2006. szeptember 4. (Hozzáférés: 2020. november 12.)
  93. ↑ Arlington School District Boun daries (angol nyelven). Arlington School District. [2015. július 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 12.)
  94. ↑ This week in history from The Arlington Times archives (angol nyelven). The Arlington Times, 2008. augusztus 28. (Hozzáférés: 2020. november 12.)
  95. ↑ Lauren Salcedo: Arlington Library fetes 50 years with Sno-Isle (angol nyelven). The Arlington Times, 2012. október 17. (Hozzáférés: 2020. november 12.)
  96. ↑ Future library plans include underserved Smokey Point (angol nyelven). The Marysville Globe, 2016. május 26. (Hozzáférés: 2020. november 12.)
  97. ↑ Eric Stevick: Plan calls for more libraries in Snohomish, Island counties (angol nyelven). The Everett Herald, 2016. július 30. (Hozzáférés: 2020. november 12.)
  98. ↑ Kari Bray: Former vacant Smokey Point space celebrated as new library (angol nyelven). The Everett Herald, 2018. január 7. (Hozzáférés: 2020. november 12.)
  99. ↑ John Wolcott: Clinic brings more treatment options to Smokey Point (angol nyelven). The Everett Herald, 2012. március 26. (Hozzáférés: 2020. november 12.)
  100. ↑ Sharon Salyer: County’s last independent hospital seeking business partnership (angol nyelven). The Everett Herald, 2015. február 19. (Hozzáférés: 2020. november 12.)
  101. ↑ Skagit Regional Health, Cascade Valley Hospital and Clinics become one integrated health system (angol nyelven). Skagit Regional Health, 2016. május 24. [2017. április 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 12.)
  102. ↑ Stillaguamish River Bridges Replacement, SR 9 and 530, Snohomish County: Environmental Impact Statement. (angolul) Olympia (Washington): Washington State Department of Transportation. 1992. 43–44. o. Hozzáférés: 2020. november 12. OCLC  
  103. ↑ Bus Plus (angol nyelven). Community Transit, 2018. március. [2018. április 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 12.)
  104. ↑ System Map (angol nyelven). Community Transit, 2018. [2020. október 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 12.)
  105. ↑ Arlington–Smokey Point Manufacturing/Industrial Center (angol nyelven). City of Arlington, Washington, 2011. november 15. [2017. április 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 12.)
  106. ↑ Diane Brooks: Airport-site battle heats up. (angolul) The Seattle Times, (1994. szeptember 12.) B1. o.
  107. ↑ Keith Senfeld: Runway battle to land in court: regional panel OKs Sea-Tac expansion. (angolul) The Seattle Times, (1996. július 12.) A1. o.
  108. ↑ 2012 Airport Master Plan Update (angol nyelven). City of Arlington, Washington. [2016. december 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 12.)
  109. ↑ Arlington Update (angol nyelven). City of Arlington, Washington, 2010. [2017. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 12.)
  110. ↑ Fluoride Fact Sheet (angol nyelven). City of Arlington, Washington. [2017. április 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 12.)
  111. ↑ Comprehensive Water System Plan (angol nyelven). City of Arlington, Washington, 2015. [2017. január 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 12.)
  112. ↑ North Snohomish County Coordinated Water System Plan (angol nyelven). Snohomish megye, 2010. december. [2016. október 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 12.)
  113. ↑ Public Works (angol nyelven). City of Arlington, Washington. (Hozzáférés: 2020. november 12.)
  114. ↑ Solid Waste & Recycling Services (angol nyelven). City of Arlington, Washington. [2016. december 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 12.)
  115. ↑ Noah Haglund: County to seek bids for new garbage hauling contract (angol nyelven). The Everett Herald, 2017. január 27. (Hozzáférés: 2020. november 12.)
  116. ↑ Marilyn Garateix: The News: Weekly papers hold history for small towns. (angolul) The Seattle Times, (1988. június 29.) H1. o.
  117. ↑ Marysville Globe, Arlington Times change ownership (angol nyelven). The Arlington Times, 2008. augusztus 27. (Hozzáférés: 2020. november 12.)
  118. ↑ DTV Reception Maps (angol nyelven). Federal Communications Commission. [2017. május 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 12.)
  119. ↑ Kari Bray: Arlington’s historic Olympic Theatre ends run (angol nyelven). The Everett Herald, 2014. július 8. (Hozzáférés: 2020. november 12.)
  120. ↑ Gale Fiege: Little theater still a big show (angol nyelven). The Everett Herald, 2011. február 27. (Hozzáférés: 2020. november 12.)
  121. ↑ County building named for Drewel (angol nyelven). The Arlington Times, 2008. augusztus 27. (Hozzáférés: 2020. november 12.)
  122. ↑ Justin Housman: Celia Hunter First Dreamt of Flying Over Alaska – Then She Went to Work Saving It (angol nyelven). Adventure Journal, 2020. április 23. [2020. november 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 12.)
  123. ↑ Erik Norgard (angol nyelven). Pro Football Reference. (Hozzáférés: 2020. november 12.)
  124. ↑ Jerry Cornfield: Arlington’s Koster stepping down to lead small state agency (angol nyelven). The Everett Herald, 2017. július 21. (Hozzáférés: 2020. november 12.)
  125. ↑ a b Gale Fiege: Larsen vs. Koster: Arlington proud of its favorite sons, not of their campaign (angol nyelven). The Everett Herald, 2020. november 1. (Hozzáférés: 2020. november 12.)
  126. ↑ AHS graduate nominated for Grammy (angol nyelven). The Arlington Times, 2008. augusztus 27. (Hozzáférés: 2020. november 12.)

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Arlington, Washington című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Wikivoyage
Wikivoyage
A Wikivoyage tartalmaz Arlington témájú leírást.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Arlington_(Washington)&oldid=26893584”