Ariane–1
| Ariane 1 | |
 | |
| Ariane 1 | |
| Funkció | űrhajózási hordozórakéta |
| Méret- és tömegadatok | |
| Hossz | 50 m |
| Törzsátmérő | 3,80 m |
| Indulótömeg | 207 200 kg |
| Pálya | Alacsony Föld körüli |
| Hasznos teher tömege | 1400 kg |
| Pálya | Geostacionárius |
| Hasznos teher tömege | 1850 kg |
| Fokozatok | |
| Fokozatok száma | 4 |
| Első fokozat | |
| Típusa | 4 darab Viking–2C hajtómű |
| Tolóereje | 2771 kN |
| Égésideje | 145 másodperc |
| Második fokozat | |
| Típusa | 1 darab Viking–4C hajtómű |
| Tolóereje | 720 kN |
| Égésideje | 132 másodperc |
| Harmadik fokozat | |
| Típusa | 1 darab HM7–AC hajtómű |
| Tolóereje | 61,674 kN |
| Égésideje | 563 másodperc |
| Negyedik fokozat | |
| Típusa | 1 darab Mage–1C hajtómű |
| Tolóereje | 19,397 kN |
| Égésideje | 50 másodperc |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ariane 1 témájú médiaállományokat. | |
Története[szerkesztés]
Európai Űrügynökség a korábbi Európa–1 és Európa–2 hordozórakéták helyett tervezte rendszerbe állítani.
Az Ariane–1 űrhajózási hordozórakétát az Európai Űrügynökség fejlesztette ki. Építési költségeinek 65%-át Franciaország, 18,9%-át Nyugat-Németország, a többi részét Belgium, Anglia Hollandia, Spanyolország, Olaszország, Svájc, Svédország és Dánia fedezte.
1981-1990 között 40–50 darabos indítást terveztek. Az ESA-államok távközlési, televíziós és meteorológiai programjaira tervezték.
Az Ariane–1-et elsősorban arra tervezték, hogy két távközlési műholdat juttasson egy időben pályára, így csökkentve a költségeket. Mivel a műholdak mérete nőtt, az Ariane–1-et a nagyobb teljesítményű Ariane–2 és Ariane–3 váltották.
Induló tömege 204 tonna, magassága 44,6, átmérője 3,2, szárny fesztávolsága 7,6 méter, hasznos tömege 810 kilogramm. Feladattól, magasságtól függően a szállítható tömeg 750–1500 kilogramm között változhatott. Első indítás 1979. december 24-én, utolsó 1986. február 22-én történt. Összesen 11 űreszközt juttatott pályára.
1. fokozat[szerkesztés]
Jele L–140. Hajtóanyagának induló tömege 160 tonna, magassága 18,40, törzsátmérője 3,8 méter. Hajtóanyaga N2O4/UDMH, hajtóműveinek száma 4 darab, típusa Viking.
2. fokozat[szerkesztés]
Jele L–33. Hajtóanyagának induló tömege 37,13 tonna, magassága 11,5, törzsátmérője 2,6 méter. Hajtóanyaga N2O4/UDMH, hajtóműveinek száma egy darab, típusa Viking.
3. fokozat[szerkesztés]
Jele A–8. Hajtóanyagának induló tömege 9687 kilogramm, magassága 10,23, törzsátmérője 2,66 méter. Hajtóanyaga Lox/LH2, hajtóműveinek száma 1 darab, típusa HM7–A.
4. fokozat[szerkesztés]
Hajtóanyagának induló tömege 369 kilogramm, magassága 1,13, törzsátmérője 0,77 méter. Hajtóanyaga szilárd, hajtóműveinek száma 1 darab.
Források[szerkesztés]
- Űrhajózási lexikon. Főszerk. Almár Iván. Budapest: Akadémiai – Zrínyi. 1981. ISBN 963 05 2348 5
- Vass Balázs Repülőgépek, helikoptere, rakéták – 1982, Műszaki Könyvkiadó – Budapest; ISBN 963 10 4394 0
