Argentin pamparóka
 | ||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Lycalopex griseus (Gray, 1837) | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||||||
|
Pseudalopex griseus | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Argentin pamparóka témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Argentin pamparóka témájú médiaállományokat és Argentin pamparóka témájú kategóriát. |
Az argentin pamparóka (Lycalopex griseus) az emlősök (Mammalia) osztályában és a ragadozók (Carnivora) rendjében a kutyafélék (Canidae) családjába besorolt, Argentínában és Chilében élő, a pamparókákhoz tartozó kutyaféle.
Megjelenése[szerkesztés]
A felnőtt pamparóka testhossza 50–66 cm, amihez még 12–35 cm-nyi farokhossza is hozzájárul. Testsúlya 2,5–4 kg között van. Külseje hasonlít a rókákéra, fülei feltűnően nagyok, 8 cm-esek is lehetnek. Bundájának színe világosszürke-barna, hasán és nyakán világosabb színű. Fogképlete 3/3-1/1-4/4-2/3 = 42.
Négy alfaját különböztetik meg, azonban elterjedési területük átfed és előfordulnak hibridizációk:
- Lycalopex griseus maullinicus Észak-Chilében
- Lycalopex griseus domeykoanus Argentína és Chile
- Lycalopex griseus griseus Dél-Argentína
- Lycalopex griseus gracillis Argentína sivatagos részein
Elterjedése[szerkesztés]
Az argentin pamparóka az Andok déli részének keleti és nyugati oldalán él Argentínában és Chilében, néhány bizonytalan hitelességű észlelése Peruban is történt. Elterjedésének északi határa a 17° déli szélességi foknál van. Ezen a területen az éghajlati viszonyok rendkívül különbözőek lehetnek az Atacama-sivatagtól (2 mm évi csapadék, 22 °C éves átlaghőmérséklet) a nedves déli erdőkig (2000 mm csapadék és 12 °C-os átlaghőmérséklet) és a nyílt, füves pampákig. Előfordul a Tűzföld erdeiben is, ahol az éves átlaghőmérséklet nem haladja meg a 7 °C-t. Az Andokban 4000 méterig is felmerészkedik.
Az argentin pamparókát az ötvenes években egyes területekre szándékosan telepítették be, hogy megállítsa a szintén betelepített nyulak túlzott elszaporodását, ám a rókák elterjedése együtt járt a rőtesfejű ludak számának drasztikus csökkenésével, amely a kontinensen már a kihaláshoz közelít.
Életmódja[szerkesztés]
A pamparókák opportunista ragadozók, kisemlősökre, madarakra, gyíkokra, rovarokra vadásznak, de megeszik a növények gyümölcseit vagy a dögöt is. Ha alkalmuk adódik, elhurcolják a nyájakból a fiatal bárányokat. Többnyire egyedül járnak élelem után, de 4-5 fős csapatokat is megfigyeltek, amelyek feltehetően a szülőkből és majdnem felnőtt kölykeikből álló rókacsaládok. Többnyire éjszaka vadászik, de zsákmánya életmódját követve nappal is előmerészkedhet.
Szaporodása[szerkesztés]
A rókák kb. egyéves korukban lesznek ivarérettek. A hím és a nőstény monogám párt alkot, de szaporodási időszakon kívül csak ritkán találkoznak. Megfigyelték, hogy egy másik nőstény is segíthet a kölykök felnevelésében (talán közeli rokon) és ilyenkor a hím mindkettővel párzik. A rókapár 0,2 - 2,9 km²-nyi territóriumot védelmez.
A párzási időszak augusztustól szeptemberig tart. 53-58 napos vemhesség után a 4-6 rókakölyök októberben születik meg. A nőstény ilyenkor egy odúba, vagy más menedékbe vackol, amit azonban nem maga ás ki. Az első 3-4 napban a hím gondoskodik róluk. A kölykök egy hónapos koruktól kezdenek kimerészkedni a vacokból és 5-6 hónapos korukban válnak önállóakká.
Élettartama természetes körülmények között nem ismert, állatkertben 5 évig él.
Környezetvédelmi helyzete[szerkesztés]
A pamparókát a dél-amerikai farmerek dúvadnak tekintik, csapdázzák és vadásszák. A 80-as évekig a prémjéért is vadászták. 1976 és 1979 között a becslések szerint 700 000 - 1 200 000 rókaprémet adtak el 39 dolláros áron, ebben azonban feltehetően nem csak ennek a fajnak a prémjei vannak. 1990-re ez a szám 33 000-re esett vissza. Nagy elterjedési területe és gyakorisága miatt azonban a faj helyzete stabilnak mondható.
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben az Argentinischer Kampfuchs című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források[szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2013. november 29.)
- Wilson & Reeder: Mammal Species of the World. Johns Hopkins University Press, Baltimore 2005, ISBN 0-8018-8221-4
- Claudio Sillero-Zubiri, Michael Hoffmann, David Whyte Macdonald: Canids: Foxes, Wolves, Jackals and Dogs. IUCN, 2004, S. 56-63, abgerufen am 24. Januar 2012 (PDF; 9,9 MB).
- Mauro Lucherini, Udo Gansloßer, Claudio Silleo-Zubiri: Wilde Hunde. Bd., Filander Verlag, 2006, ISBN 3-930831-63-5, Grauer Andenfuchs oder Chilla, S. 155ff.
- Janet Kear: Ducks, Geese and Swans. Oxford University Press, 2005, ISBN 0-19-854645-9, S. 419
