Ardipithecus ramidus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Infobox info icon.svg
Ardipithecus ramidus
Evolúciós időszak: késő miocén - kora pliocén, 5 millió évvel ezelőtt
Ardi koponyája
Ardi koponyája
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Rend: Főemlősök (Primates)
Család: Emberfélék (Hominidae)
Alcsalád: Homininae
Nemzetség: Hominini
Alnemzetség: Australopithecina
Nem: Ardipithecus
Faj: A. ramidus
Tudományos név
Ardipithecus ramidus
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Ardipithecus ramidus témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Ardipithecus ramidus témájú kategóriát.

A Ardipithecus ramidus egy kihalt Hominin faj ami az Ardipithecus nembe tartozik, a nem másik faját az Ardipithecus kadabbat az alfajának tekintették 2004-ig.[1]

1994-ben nevezték el. Az első kövület 4,4 millió éves két vulkáni réteg közötti rétegtani helyzete alapján.[2]

Mint a legtöbb emberszabású, de ellentétben az összes korábban elismert homininával egy fogó nagylábujja volt a fákon való mozgáshoz adaptálódva. Nincs megerősítve hogy a csontvázának mennyi más jellemzője tükrözi az adaptálódását a két lábon járásra a földön. Mint később a hominináknak az Ardipithecusnak is redukált szemfogai voltak.

1992-1993-ban fedezték fel az első A. ramidus kövületeket tizenhét töredéket, beleértve a koponyát, az állkapcsot, a fogakat és a kar csontjait az Afar depresszióban, a Middle Awash folyó völgyében, Etiópiában. Több töredéket nyertek ki 1994-ben, összesen a teljes csontváz 45%-át. 1999 és 2003 között kilenc egyed fogait és csontjait találták meg As Dumanál Etiópia Afar-régiójának nyugati szélén.[3] A kövületek 4.35-4.45 millió évesek.[4]

Kis agya volt 300 és 350 cm3 közötti. Ez némileg kisebb mint a modern Bonobóké vagy nőstény közönséges csimpánzé, de sokkal kisebb mint az australopithecineké mint Lucy (~ 400-550 cm3), és nagyjából a 20% modern Homo sapiensének. Az állkapcsa sokkal előreállóbb volt mint a modern emberé.[5]

A fogairól hiányzott a más majmoknál előforduló specializáció, és azt sugallja hogy általános mindenevő és gyümölcs evő volt, a tápláléka nem függött nagyon a lombozattól, rostos növényi anyagoktól (gyökerektől, gumóktól, stb), vagy a kemény és vagy abrazív ételtől. A felső szemfog mérete az A. ramidus hímeknél nem különbözött határozottan a nőstényekétől. A felső szemfogaik kevésbé élesek voltak mint a modern közönséges csimpánzoké részben azért mert redukált volt a szemfog mérete, mivel a nagyobb felső szemfogakat élesíthették a kopás ellen az alsó szájban elhelyezkedő fogak. A felső szemfog jellemzői az A. ramidusnál ellentétben vannak a közönséges csimpánzoknál megfigyelt szexuális dimorfizmussal, ahol a hímeknek lényegesen nagyobb és élesebb felső szemfogaik vannak mint a nőstényeknek.[6]

A térkép a felfedezések helyszíneit mutatja

A felső szemfogának kevésbé kifejezett jellegét arra használták hogy az A. ramidus és több ősi homonida szociális viselkedésére következtessenek. Különösen arra használták hogy azt javasolják hogy a homonidák és az afrikai majmok utolsó közös ősét viszonylag kis hímek közti és csoporton belüli agresszió jellemezte. Ez feltűnően eltér a közönséges csimpánzok szociális mintáitól, amikben a hímek közötti és a csoporton belüli agresszió tipikusan magas. A kutatók egy 2009-es tanulmányban az mondták hogy ez az állapot "veszélyezteti az élő csimpánzok magatartási modellként való használatát az ősi emberszabású állapothoz."

Később élt mint az ember és a csimpánz utolsó közös őse, és így nem teljesen képviseli azt. Mindazonáltal bizonyos szempontból eltért a csimpánzoktól ami arra utal hogy a közös ős különbözött a modern csimpánzoktól. Miután a csimpánz és az ember származási vonalak elágaztak mindkettő lényeges evolúciós változáson ment keresztül. A csimpánz lábak a fa megfogásra specializálódtak, az pedig A. ramidus láb jobban megfelel a járásnak. Az A. ramidus szemfoga kisebb, és egyenlő a hímek és nőstények között ami a redukált hím hím konfliktusokat sugallja megnövekedett pár kötődéssel, és megnövekedett szülői törődéssel. "Így az alapvető reproduktív és szociális viselkedési változások valószínűleg hosszú idővel az agyméret növekedése és a kőeszközhasználat előtt jelentek meg," a kutatócsapat következtetése szerint.

Ardi[szerkesztés]

1994-ben fedezték fel az Ardi becenevű viszonylag teljes A. ramidus csontvázat. Kis agyú 50 kilogramm nőstény volt, a csontváz tartalmazta a koponya túlnyomó részét és a fogakat, valamint a medencét, a kezeket és a lábakat. Etiópiában fedezték fel az Afar sivatagban az Awash régió közepén. A leletet rétegtana alapján 4,4 millió éves.

A leírói szerint az emberi evolúció egy eddig kevéssé ismert szakaszát világítja meg, több mint egy millió évvel idősebb Lucynál (Australopithecus afarensis), az ikonikus korai emberős jelölt 3.200.000 évvel ezelőtt élt 1974-ben fedezték fel éppen 74 km távolságra Ardi felfedezési helyétől. Azonban mert az "Ardi" csontváz nem több mint 200.000 évvel idősebb mint a legkorábbi Australopithecusok, és előfordulhat hogy fiatalabb azoknál, ezért néhány kutató kétségbe vonja azt hogy az Australopithecusok közvetlen őse. Néhány kutatók arra következtet a medencéje és a végtagjai formája és a nagylábujja alapján, hogy fakultatív kétlábú volt: két lábon járt amikor a földön mozgott, de négy lábon mikor a faágakon mozgott.[7][8][9] Primitívebb járóképessége volt mint a későbbi hominidáké, és lehet hogy nem tudott járni vagy futni hosszú távolságokon. A fogai azt sugallják hogy mindenevő volt, és hogy általánosabban mint a modern majmok.[10][7]


Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Haile-Selassie, Yohannes (2004. január 21.). „Late Miocene Teeth from Middle Awash, Ethiopia, and Early Hominid Dental Evolution”. Science 303 (5663), 1503–1505. o. DOI:10.1126/science.1092978. PMID 15001775.  
  2. (1994) „Australopithecus ramidus, a new species of early hominid from Aramis, Ethiopia”. Nature 371 (6495), 306–312. o. DOI:10.1038/371306a0. PMID 8090200.  
  3. New Fossil Hominids of Ardipithecus ramidus from Gona, Afar, Ethiopia. [2008. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. január 30.)
  4. Indiana University News Release: Anthropologists find 4.5 million-year-old hominid fossils in Ethiopia. [2009. február 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. január 30.)
  5. Suwa, G (2009. október 2.). „The Ardipithecus ramidus skull and its implications for hominid origins”. Science 326 (5949), 68, 68e1–68e7. o. DOI:10.1126/science.1175825. PMID 19810194.  
  6. Suwa, G (2009. október 2.). „Paleobiological implications of the Ardipithecus ramidus dentition”. Science 326 (5949), 69, 94–99. o. DOI:10.1126/science.1175824. PMID 19810195.  
  7. ^ a b White, Tim D. (2009. január 21.). „Ardipithecus ramidus and the Paleobiology of Early Hominids”. Science 326 (5949), 75–86. o. DOI:10.1126/science.1175802. PMID 19810190.  
  8. Jamie Shreeve: Oldest Skeleton of Human Ancestor Found. National Geographic magazine, 2009. október 1. [2009. október 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. október 1.)
  9. Ann Gibbons: Ancient Skeleton May Rewrite Earliest Chapter of Human Evolution. Science magazine. [2009. október 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. október 1.)
  10. Amos, Jonathan. „Fossil finds extend human story”, BBC News, 2009. október 1.