Ugrás a tartalomhoz

Archeometria

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az archeometria (angolul archaeometry) a régészet természettudományos és műszaki módszerekkel végzett vizsgálatának összefoglaló, interdiszciplináris tudományterülete.[1] Célja a régészeti leletek korának, eredetének, anyagösszetételének, készítéstechnológiájának és használati jellemzőinek meghatározása fizikai, kémiai és mérnöki módszerek alkalmazásával.

Az archeometria a régészet és a természettudományok határterületén helyezkedik el, és a megfigyelhető, mérhető és ellenőrizhető jelenségekre épül. A vizsgálatok alapját kísérletileg igazolható és reprodukálható módszerek képezik, amelyek lehetővé teszik a régészeti objektumok objektív értelmezését.

A tudományterület magában foglalja többek között:

  • az abszolút és relatív kormeghatározási eljárásokat (pl. radiokarbon vizsgálat)[2]
  • az anyagösszetétel és eredet vizsgálatát[3]
  • a készítéstechnológiai és műtárgyelemzést[4]
  • a környezeti és geoarcheológiai vizsgálatokat[5]
  • a távérzékelést és nem roncsoló vizsgálati módszereket[6]
  • a számítógépes és kvantitatív elemzéseket[7]

Az archeometria egyik részterületét képezik a mérnöki szemléletre épülő vizsgálatok, amelyek a műtárgyakat integrált szerkezeti rendszerként elemzik; ezt a megközelítést a régészmérnökség írja le, amely a szerkezeti és technológiai rekonstrukciókra helyezi a hangsúlyt.

Az archeometriai kutatások eredményei hozzájárulnak a régészeti leletek tudományos értelmezéséhez, a készítési folyamatok rekonstrukciójához, valamint a kulturális örökség megőrzéséhez és konzerválásához.

  1. "Archaeometry". Wiley Online Library.
  2. Taylor, R. E.; Bar-Yosef, Ofer (2014). Radiocarbon Dating: An Archaeological Perspective. Left Coast Press.
  3. Pollard, A. Mark; Batt, C. M.; Stern, B.; Young, S. M. M. (2007). Analytical Chemistry in Archaeology. Cambridge University Press.
  4. Tite, M. S. (2005). Scientific Examination of Art: Modern Techniques in Conservation and Analysis. National Academies Press.
  5. Rapp, George; Hill, Christopher (2006). Geoarchaeology: The Earth-Science Approach to Archaeological Interpretation. Yale University Press.
  6. Parcak, Sarah (2009). Satellite Remote Sensing for Archaeology. Routledge.
  7. Lock, Gary (2003). Using Computers in Archaeology: Towards Virtual Pasts. Routledge.