Aranyossi Pál

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Aranyossi Pál
Élete
Született 1887. augusztus 4.
Szentendre
Elhunyt 1962. szeptember 18. (75 évesen)
Budapest
Házastársa Aranyossi Magda
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) próza

Aranyossi Pál (Aranyossy) (Szentendre, 1887. augusztus 4.Budapest, 1962. szeptember 18.) újságíró, műfordító. Felesége Aranyossi Magda író, újságíró volt.

Életpályája[szerkesztés]

Apja Aranyossi Gyula színész és színigazgató volt. A Debreceni Református Kollégiumban tanult, ahol 1905-ben végzett. Ezt követően újságírással foglalkozott, a soproni Nemzetőr, a Pesti Napló, majd a nagyváradi Szabadság és a Nagyváradi Napló munkatársa volt. 1913 és 1914 között a Pesti Napló párizsi tudósítója volt. 1915 és 1916 között katonai szolgálatot teljesített a keleti fronton. Utána a Déli Hírlap és a Világ munkatársa volt. 1918 végén belépett a Kommunisták Magyarországi Pártjába. A Tanácsköztársaság idején a Vörös Újságnál dolgozott, majd a proletárdiktatúra bukása után emigrációba vonult. Bécsben, Firenzében, Stockholmban, Berlinben és Párizsban élt, és különböző baloldali, kommunista lapokba írt cikkeket. Szerkesztette a Regards című baloldali francia képeslapot, s dolgozott Henri Barbusse lapjánál, a Monde-nál is. Baloldali tevékenysége miatt Franciaországban internálták, ahonnan 1941-ben tért haza Magyarországra. Könyvelőként dolgozott és bekapcsolódott az illegális ellenállásba. 1945-ben a Szabadság című lap szerkesztője, majd a Jövendő főszerkesztője lett. 1947-től 1950-ig a Magyar Újságírók Országos Szövetsége főtitkáraként tevékenykedett, ezt követően – 1957-es nyugdíjazásáig – Prágában volt a Telepress munkatársa.

Az újságíráson kívül regényeket, tanulmányokat írt, és jelentős műfordítói tevékenysége is (Honoré de Balzac, Romain Rolland, Anatole France, Victor Hugo).

Főbb művei[szerkesztés]

  • A mezítlábas ármádia. Tanulmány, Budapest, 1945.
  • Nyugati hadjárat 1939–40. Budapest, 1948.
  • A mai Bulgária. Budapest, 1949.
  • Dimitrov. Budapest, 1952.
  • A pestis és a kolera szövetségesei. Budapest, 1952.
  • Szamuely Tibor, az újságíró. Budapest, 1954.
  • Ki ölte meg Montesi Vilmát?. Regényes életrajz, Budapest, 1956.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]