Aranyossi Pál
| Aranyossi Pál | |
| Született | 1887. augusztus 4.[1] Szentendre |
| Elhunyt | 1962. szeptember 18. (75 évesen)[1] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Aranyossi Magda (1918–1962) |
| Foglalkozása |
|
| Sírhelye | Farkasréti temető (Tor-31. fülke)[2][3] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Aranyossi Pál (Aranyossy) (Szentendre, 1887. augusztus 4. – Budapest, 1962. szeptember 18.)[4] újságíró, műfordító. Felesége Aranyossi Magda író, újságíró volt.
Életpályája[szerkesztés]
Aranyossi Gyula színész, színigazgató és Kovács Izabella fia. A Debreceni Református Kollégiumban tanult, ahol 1905-ben végzett. Ezt követően újságírással foglalkozott, a soproni Nemzetőr, a Pesti Napló, majd a nagyváradi Szabadság és a Nagyváradi Napló munkatársa volt. 1913 és 1914 között a Pesti Napló párizsi tudósítója volt. 1915 és 1916 között katonai szolgálatot teljesített a keleti fronton. Utána a Déli Hírlap és a Világ munkatársa volt. 1918 végén belépett a Kommunisták Magyarországi Pártjába. A Tanácsköztársaság idején a Vörös Újságnál dolgozott, majd a proletárdiktatúra bukása után emigrációba vonult. Bécsben, Firenzében, Stockholmban, Berlinben és Párizsban élt, és különböző baloldali, kommunista lapokba írt cikkeket. Szerkesztette a Regards című baloldali francia képeslapot, s dolgozott Henri Barbusse lapjánál, a Monde-nál is. Baloldali tevékenysége miatt Franciaországban internálták, ahonnan 1941-ben tért haza Magyarországra. Könyvelőként dolgozott és bekapcsolódott az illegális ellenállásba. 1945-ben a Szabadság című lap szerkesztője, majd a Jövendő főszerkesztője lett. 1947-től 1950-ig a Magyar Újságírók Országos Szövetsége főtitkáraként tevékenykedett, ezt követően – 1957-es nyugdíjazásáig – Prágában volt a Telepress munkatársa.
Az újságíráson kívül regényeket, tanulmányokat írt, és jelentős műfordítói tevékenysége is (Honoré de Balzac, Romain Rolland, Anatole France, Victor Hugo).
Főbb művei[szerkesztés]
- A mezítlábas ármádia. Tanulmány, Budapest, 1945.
- Nyugati hadjárat 1939–40. Budapest, 1948.
- A mai Bulgária. Budapest, 1949.
- Dimitrov. Budapest, 1952.
- A pestis és a kolera szövetségesei. Budapest, 1952.
- Szamuely Tibor, az újságíró. Budapest, 1954.
- Ki ölte meg Montesi Vilmát?. Regényes életrajz, Budapest, 1956.
Műfordításai[szerkesztés]
- Honoré de Balzac: Gobseck (Békéscsaba, 1912)
- Henri Murger: Bohémélet (Budapest, 1913)
- Gustave Flaubert: Irgalmas Szent Julián legendája (Budapest, 1914)
- Pierre Veber: Nyári szerelem (Budapest, 1915)
- Anatole France: Egy színésznő története (Budapest, 1916)
- Anatole France: Szent Klára kútja (Budapest, 1917)
- Anatole France: Thais (Budapest, 1918)
- Romain Rolland: Jean-Christophe. II. A virradat (Budapest, 1919)
- Pierre Loti: Egy spáhi története (Budapest, 1920)
- Henri de Régnier: Egy jámbor ifjú nyári vakációja (Budapest, 1920)
- Claude Farrère: Nyugati bestiák (Budapest, 1920)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00003/00428.htm, Aranyossi Pál, 2017. október 9.
- ↑ https://www.epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest II. kerületi polgári halotti akv. 815/1962. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. február 6.)
Források[szerkesztés]
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Benedek Marcell. Budapest: Akadémiai. 1963–1965. 59. o.
- Új magyar életrajzi lexikon I. (A–Cs). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. 196. o. ISBN 963-547-414-8
- Kortárs Magyar Írók, közli Aranyossi fordításainak részletes listáját is
További információk[szerkesztés]
- Nádas Péter: Világló részletek Budapest, Jelenkor, 2017.
- 1887-ben született személyek
- 1962-ben elhunyt személyek
- Magyar írók
- Magyar újságírók
- Magyar műfordítók
- KMP-tagok
- Szentendreiek
- Magyar emigránsok Ausztriában
- Magyar emigránsok Olaszországban
- Magyar emigránsok Svédországban
- Magyar emigránsok Németországban
- Magyar emigránsok Franciaországban
- A Farkasréti temetőben eltemetett személyek