Aranykéz utca
| Aranykéz utca | |
 | |
| A névadó egykori Aranykéz fogadó | |
| Közigazgatás | |
| Ország | Magyarország |
| Település | Budapest, V. kerület |
| Városrész | Belváros |
| Névadó | Arany Kéz Fogadó |
| Földrajzi adatok | |
| Elhelyezkedése | |
 Aranykéz utca
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 29′ 41″, k. h. 19° 03′ 04″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 41″, k. h. 19° 03′ 04″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Aranykéz utca témájú médiaállományokat. | |
Az Aranykéz utca Budapest V. kerületében húzódik a Régi posta utca és a Türr István utca között.
Története[szerkesztés]
1800 körül az itt működő Arany Kéz Fogadó után kezdték az utcát németül Goldene Hande Gasse néven nevezni, aminek magyar fordítása az Aranykéz utca.
Az egykori kis, egyemeletes fogadó, ami a mai Régi posta utca 8. számú ház helyén állt egykori cégéréről vált a legismertebbé. A szőlőfürtöt tartó aranyozott kéz szabadon himbálódzott egy vashorgon, messziről jelezve a vendégfogadót.
Az egykori Aranykéz fogadóban előszeretettel időztek a környékbeli magyar és német színházak színészei, így gyakori vendég volt itt Kisfaludy Sándor, Katona József, vagy a fiatal Petőfi Sándor és barátai, akik az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt itt tartották az Egyenlőségi klub összejöveteleit. A szálló egészen 1914-ig üzemelt, amikor fenntartása már végképp gazdaságtalanná vált. Az épületet ekkor elbontották, de a cégér máig is megtekinthető a Kiscelli Múzeumban.
Krúdy Gyula Aranykéz utcai víg napok címmel 1916-ban egy elbeszélésfüzérben emlékezett meg az egykori Pest város biedermeier hangulatáról, amiben a cselekmények egy részét az Aranykéz utcába helyezte.
1998. július 2-án ebben az utcában történt a modern magyar történelem egyik legbrutálisabb alvilági leszámolása. Az Aranykéz utcai robbantásban egy olajvállalkozót távirányítású bombával robbantottak fel. A merényletben a célponttal együtt négyen haltak meg, és huszan szenvedtek valamilyen sebesülést.
Az utca az irodalomban[szerkesztés]
- Krúdy Gyula: Aranykéz utcai víg napok, Budapest, 1916
Források[szerkesztés]
- Budapest teljes utcanévlexikona. Szerk. Ráday Mihály. (hely nélkül): Sprinter. 2003. 76. o. ISBN 963 9469 06 8
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- Kinek a keze volt aranyból az Aranykéz utcában?
- Erős Zoltán: Magyar irodalmi helynevek A-tól Z-ig. Kis-lant Kiadó Budapest (1995) ISBN 963 8284 03 X
