Aranyhasú légyvadász
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Pachycephala pectoralis (Latham, 1801) | ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Aranyhasú légyvadász témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Aranyhasú légyvadász témájú médiaállományokat és Aranyhasú légyvadász témájú kategóriát. |
Az aranyhasú légyvadász (Pachycephala pectoralis) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a légyvadászfélék (Pachycephalidae) családjába tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése[szerkesztés]
A fajt John Latham angol ornitológus írta le 1801-ben, a Muscicapa nembe Muscicapa pectoralis néven.[3]
Alfajai[szerkesztés]
- Pachycephala pectoralis pectoralis (Latham, 1802) - Ausztrália keleti része
- Pachycephala pectoralis xanthoprocta (Gould, 1838) - Norfolk-sziget, eredetileg különálló fajként írták le.
- Pachycephala pectoralis contempta (Hartert, 1898) - Lord Howe-sziget, eredetileg különálló fajként írták le.
- Pachycephala pectoralis youngi (Mathews, 1912) - Ausztrália délkeleti része
- Pachycephala pectoralis glaucura (Gould, 1845) - Tasmania és a Bass-szoros szigetei, eredetileg különálló fajként írták le.
- Pachycephala pectoralis fuliginosa (Vigors & Horsfield, 1827) - Ausztrália déli része, eredetileg különálló fajként írták le. [2]
- Pachycephala pectoralis balim[2] Rand, 1940 vagy Pachycephala balim[1]
Előfordulása[szerkesztés]
Ausztrália, Indonézia, Új-Kaledónia, Pápua Új-Guinea, a Salamon-szigetek, Kelet-Timor és Vanuatu területén honos.
Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi síkvidéki és hegyi esőerdők, mocsári erdők, mangroveerők, lombhullató erdők, szavannák és cserjések, valamint ültetvények, szántóföldek, vidéki kertek és városias régiók. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Megjelenése[szerkesztés]
Testhossza 19 centiméter,[5] testtömege 19–32 gramm.
.jpg) |
 |
Életmódja[szerkesztés]
Gerinctelenekkel, főleg rovarokkal és pókokkal táplálkozik, alkalmanként gyümölcsöt, ritkábban magvakat is fogyaszt.
Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]
Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. november 13.)
- ↑ a b c A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. november 13.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2022. november 13.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. november 13.)
- ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2022. november 13.)
Források[szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2022. november 13.)
