Aradi Zsigmond

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Aradi Zsigmond (Arad, 1839 – Velence, 1899) szobrász.

Életútja[szerkesztés]

Előbb a bécsi Gasser, majd később a milánói Tandardini tanítványa volt. Első nagyobb műve, a Busongó Róma, mellyel a magyar szabadságharcot követő katasztrófát érzékíti költői és bánatos allegoriában, nem közönséges érdeklődést keltett tehetsége iránt. E szabad kompozíción kivül készített arcképeket is és ezek közül főleg Chorin aradi rabbi mellszobra válik ki a jellemzés erejével. Aradi később az olaszországi Velencébe költözött és magyarországi megbízások hiányában csak nagy ritkán adott életjelt magáról. Nagy szegénységben élt.[1] Utolsó műve (1892) Kossuth Lajos mellszobra volt. Megintázta korábban Jókainé Laborfalvi Róza képmását is.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Budapesti Hírlap, 1896. június 24.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Művészeti lexikon. Szerk. Éber László. Társszerk. Gombosi György. 2. jav., bőv. kiad. Bp., 1935. Győző ny.
  • Művészeti lexikon. Fel. szerk. Lajta Edit. Bp., Akadémiai Kiadó, 1965-1968.
  • Magyar szobrászok adattára a szobrok aukciós és műkereskedelmi áraival. Összeáll. Szegedi László. Bp., Alinea Kiadó, 2000.
  • Miklósi-Sikes Csaba: Fadrusz János és az erdélyi köztéri szobrászat a 19. században. Székelyudvarhely-Sümeg, Haáz Rezső Alapítvány, 2003.