Aquila János

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A kifejezés szűkebb értelmében (alább részletesen kifejtve) Aquila János (latinul Johannes Aquila teljes nevén Johannes Aquila de Rakespurga a lakóhelye, esetleg születési helye után) 14. században, a Magyar Királyság délnyugati részén alkotott freskófestő és építész. Valódi neve és nemzetisége ismeretlen, származásáról és életéről jóformán csak a képeiből kihüvelyezhető információkból tudunk. A freskókon hátrahagyott „Johannes Aquila” felirat voltaképpen nem művésznév (bár akként kezeljük), hanem művész státuszának jelképes megjelölése.

Tágabb értelemben ugyanis „aquila jánosoknak” a középkorban az ihletett egyházművészeket nevezték. A ő védőszentjük János apostol volt, és mivel az ő szimbóluma a sas, e kettő kombinációja adta a művészeket jelölő szókapcsolatot.

Aquila János önarcképe a mártonhelyi templomban

Életpályája[szerkesztés]

Egyik freskója szerint a 14. század második felében született, Regedén. Abból, mert Johannesként írta nevét, feltételezik, hogy német származású lehetett. Mivel önarcképein arca és viselete magyaros, valószínűsítik, hogy a család, de legalábbis a festő erősen elmagyarosodhatott. Iskolázottságára abból következtetnek, hogy feliratait latin nyelven írta – latin és hittanulmányait klerikusként szerezhette.

A tanulás után Ágoston-rendi építkezéseken vett részt, hogy építészetet tanuljon. Ez a hatás érezhető épületeinek alaprajzán, szerkezetén. Valószínűleg tanulhatta el a támpilléres építkezést (a magyar építészetben ez cseh hatás). Később megtanult festeni is; ekkor válhatott szokásává a feliratszalagok festése. Mindezek után Magyarország nyugati részén több faluban is felkérték a templom kifestésére.

A kisnemes megrendelők ebben a két faluban megengedték, hogy egy-egy freskón önarcképét is megörökítse.

  • 1383-89 között Bántornyán munkálkodott (ma Turnišče): 1383-ban a szentélyt festette ki, 1389-ben a templom hajóját. Itt látható egyik legismertebb munkája, Szent László legendája, önarcképének megfestését azonban a megrendelő Bánffy család nem engedélyezte.
  • A századforduló körül Regedén élt és tevékenykedett; 1389-ben festette ki ott a Pistorhaust.

Ezidőtájt már nem egyedül festett, hanem festőiskolát alapított.

Halálának idejéről és helyéről nincs adat.

Freskói[szerkesztés]

Freskóinak stílusa azt a felső-itáliai és csehországi elemeket egyesítő udvari ideált követi, amely a fénnyel mintázott, plasztikus figurákat, a perspektivikus építészeti elemeket és a mozgalmas drapériákat egyesíti a portré- és csendélet-realizmus igényeivel. Az elsők között festett önarcképet.

Híres freskói:

  • Önarckép (Velemér, Mártonhely)
  • Szt. Anna harmadmagával (Velemér, Mártonhely)
  • Katalin-legenda (Bántornya)
  • Borbála-legenda (Bántornya)
  • Zsuzsanna-történet (Bántornya)
  • Márton-legenda (Mártonhely)
  • Evangélisták (Velemér, Mártonhely)
  • Szent László legenda (Cserhalmi ütközet) (Bántornya)
  • Szt. György alakja (Velemér, Mártonhely)
  • Krisztus (Velemér, Bántornya)
  • Háromkirályok látogatása Betlehemben a kis Jézusnál (Velemér, Mártonhely, Nagytótlak)

Emlékezete[szerkesztés]

Az Aquila út és helyszínei

Az életének ismert színtereit és fennmaradt műveit ismertető táblákkal bemutató turistaprogram az Aquila út, amelynek helyszínei négy országban (Magyarország, Horvátország, Szlovénia, Ausztria) vannak.

Források[szerkesztés]

  • A művészet történet Magyarországon (Gondolat Kiadó)
  • Művészeti kislexikon (Akadémia Kiadó)
  • Marosi Ernő: Magyar falusi templomok (Corvina Kiadó)
  • László Gyula (1993): A Szent László-legenda középkori falképei. Tájak-Korok-Múzeumok Könyvtára 4. szám, Budapest
  • Aquila János és kora
  • Festők és szobrászok
  • Velemér honlapja
  • Veleméri műemléktemplom
  • Németh Zsolt: A veleméri Szentháromság-templom. Pannon Gyöngyszemek; sorozatszerkesztő: Boda László. B.K.L. Kiadó, Szombathely. ISBN 978 963 7334 32 0 ISSN 1788 0300 p. 3.
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Aquila János témájú médiaállományokat.