Apasági vélelem

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az apasági vélelem (vagy apaság vélelme) egy törvényi vélelem, amely kimondja azt, hogy az ellenkező bizonyításáig kit kell a gyermek apjának tekinteni. Az apasági vélelmet polgári bíróságnál indított peren kívüli eljárásban lehet megdönteni.

A magyar jogban[szerkesztés]

A 2013. évi V. törvény (Polgári törvénykönyv) X. Címe a leszármazáson alapuló rokoni kapcsolat körében szabályozza az apai jogállás keletkezését (IX. Fejezet) és az anyai jogállás keletkezését.

Az apai jogállás keletkezése[szerkesztés]

Az apai jogállást az alábbi tények valamelyike keletkezteti:

  • a) a házassági kötelék;
  • b) élettársak esetén emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárás (a továbbiakban: reprodukciós eljárás);
  • c) az apai elismerő nyilatkozat; vagy
  • d) bírósági határozat keletkeztet.[1]

Fajtái[szerkesztés]

A házasságon alapuló apasági vélelem[szerkesztés]

A gyermek apjának – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – azt a férfit kell tekinteni, akivel az anya a gyermek fogamzási idejének kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak legalább egy része alatt házassági kötelékben állt. A házasság érvénytelensége az apaság vélelmét nem érinti.[2]

A vélelmezett fogamzási idő a gyermek születésének napjától visszafelé számított 182. és 300. nap között eltelt idő, mind a két határnap hozzászámításával. Bizonyítani lehet, hogy a gyermek fogamzása a vélelmezett fogamzási idő előtt vagy után történt.[3]

Ha a nő házasságának megszűnése után újból házasságot kötött, az újabb házasságának fennállása alatt született gyermeke apjának akkor is az újabb férjet kell tekinteni, ha a korábbi házasság megszűnése és a gyermek születése közt háromszáz nap nem telt el. Ha ez a vélelem megdől, a gyermek apjának a korábbi férjet kell tekinteni.[4]

Reprodukciós eljáráson alapuló vélelem[szerkesztés]

Ha az apaság az anya házassági kötelékén alapuló vélelem alapján nem állapítható meg, a gyermek apjának kell tekinteni azt a férfit, aki az anyával – élettársi kapcsolatuk fennállása alatt – reprodukciós eljárásban vett részt és a származás a reprodukciós eljárás következménye.[5]

Az anyának az eredményes reprodukciós eljárás lefolytatását követően a gyermek születéséig terjedő időszakban más férfival létrejött házassága a férj vonatkozásában apasági vélelmet nem keletkeztet.[6]

Az anya élettársát kell az (1) bekezdésben foglaltak szerint a gyermek apjának tekinteni akkor is, ha az anya korábbi házasságának megszűnésétől a reprodukciós eljárásból származó gyermek megszületéséig a vélelmezett fogamzási idő nem telt el. Az ellenkező bizonyításáig a gyermek apjának azt a férfit kell tekinteni, akivel az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek megszületéséig eltelt idő vagy ezen időszaknak legalább egy része alatt házassági kötelékben állt.[7]

Apai elismerő nyilatkozaton alapuló vélelem[szerkesztés]

Ha az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak egy része alatt nem állott házassági kötelékben, és apasági vélelmet keletkeztető reprodukciós eljárásban sem vett részt, vagy ha az apaság vélelme megdőlt, a gyermek apjának kell tekinteni azt a férfit, aki a gyermeket teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal a magáénak ismerte el.[8] Apai elismerő nyilatkozatot a gyermeknél legalább 16 évvel idősebb férfi tehet.[9]

Apai elismerő nyilatkozat a gyermek fogamzási idejének kezdetétől tehető. Ha az apai elismerő nyilatkozat megtételére a gyermek születése előtt kerül sor, a nyilatkozat a gyermek megszületésekor válik teljes hatályúvá.[10]

Az apai elismerő nyilatkozatot személyesen lehet megtenni. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú vagy a cselekvőképességében a származás megállapításával összefüggő jognyilatkozatok tekintetében részlegesen korlátozott személy apai elismerő nyilatkozata akkor érvényes, ha ahhoz törvényes képviselője hozzájárult. Ha a törvényes képviselő a nyilatkozattételben tartósan akadályozott, vagy a hozzájárulást nem adja meg, azt a gyámhatóság hozzájárulása pótolhatja.[11]

Az apai elismerő nyilatkozat teljes hatályához szükséges az anyának, a kiskorú gyermek törvényes képviselőjének és – ha a gyermek a tizennegyedik életévét betöltötte – a gyermeknek a hozzájárulása. Ha az anya a gyermek törvényes képviselője, a hozzájárulást e minőségében is megadhatja, kivéve, ha az anya és a gyermek között érdekellentét áll fenn. Ebben az esetben a gyámhatóság a kiskorú gyermek törvényes képviseletére eseti gyámot rendel. Ha az anya vagy a gyermek nem él vagy nyilatkozatában tartósan gátolva van, a hozzájárulást a gyámhatóság adja meg.[12]

Ha az apai elismerő nyilatkozat megtételekor más férfi apaságának megállapítása iránt per van folyamatban, az apai elismerő nyilatkozat – az (5) bekezdésben meghatározott hozzájáruló nyilatkozatok megléte esetén is – akkor válik teljes hatályúvá, ha a per jogerős befejezésére az apaság megállapítása nélkül kerül sor.[13]

Ha a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat megtételére nagykorú gyermek esetében kerül sor, a gyermek nyilatkozhat, hogy a vér szerinti apa családi nevét kívánja-e a továbbiakban viselni vagy az addig viselt családi nevét viseli tovább. Nyilatkozat hiányában a gyermek nevét az apaság vélelme nem érinti.[14]

Bírósági határozaton alapuló vélelem[szerkesztés]

Ha a gyermek apja sem az anya házassági köteléke, sem reprodukciós eljárás, sem teljes hatályú apai elismerés alapján nem állapítható meg, az apaságot bírósági úton lehet megállapítani.[15]

A bíróság a gyermek apjának nyilvánítja azt a férfit, aki az anyával a fogamzási időben nemileg érintkezett, és az összes körülmény gondos mérlegelése alapján alaposan következtethető, hogy a gyermek ebből az érintkezésből származik.[16]

Ha az apaság bírósági megállapítására nagykorú gyermek esetén került sor, a gyermek nyilatkozhat, hogy a vér szerinti apa családi nevét kívánja-e viselni vagy az addig viselt családi nevét viseli-e tovább. Nyilatkozat hiányában a gyermek nevét az apaság vélelme nem érinti.[17]

Az apaságot megállapító ítélet mindenkivel szemben hatályos.[18]

A nyilvántartott élettársi kapcsolaton alapuló apasági vélelem[szerkesztés]

Az ellenkező bizonyításáig a gyermek apjának azt a férfit kell tekinteni, akivel az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek megszületéséig eltelt idő vagy ezen időszaknak legalább egy része alatt nyilvántartott élettársi kapcsolatban állt.

Egyéb esetek[szerkesztés]

Ha házassági kötelék nem állt fenn, akkor a gyermek apjának azt a férfit kell tekinteni, aki

  • a gyermeket teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal a magáénak ismerte el, vagy
  • azt, akit a bíróság jogerős ítéletével a gyermek apjának nyilvánított, avagy
  • azt a férfit, aki a gyermek születése után a gyermek anyjával házasságot kötött.

Források[szerkesztés]

  • Bíró Endre: Jogi szótár. 35 - 36. old.
  • 2013. évi V. törvény (Polgári törvénykönyv)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 2013. évi V. törvény 4:98. § [Apai jogállást keletkeztető tények]
  2. 2013. évi V. törvény 4:99. § (1) bek.
  3. 2013. évi V. törvény 4:99. § (2) bek.
  4. 2013. évi V. törvény 4:99. § (3) bek.
  5. 2013. évi V. törvény 4:100. § (1) bek.
  6. 2013. évi V. törvény 4:100. § (2) bek.
  7. 2013. évi V. törvény 4:100. § (3) bek.
  8. 2013. évi V. törvény 4:101. § (1) bek.
  9. 2013. évi V. törvény 4:101. § (2) bek.
  10. 2013. évi V. törvény 4:101. § (3) bek.
  11. 2013. évi V. törvény 4:101. § (4) bek.
  12. 2013. évi V. törvény 4:101. § (5) bek.
  13. 2013. évi V. törvény 4:101. § (6) bek.
  14. 2013. évi V. törvény 4:101. § (7) bek.
  15. 2013. évi V. törvény 4:103. § (1) bek.
  16. 2013. évi V. törvény 4:103. § (2) bek.
  17. 2013. évi V. törvény 4:103. § (3) bek.
  18. 2013. évi V. törvény 4:103. § (4) bek.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]