Antropocén

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search

Az antropocén egy javasolt új földtörténeti kor, melynek kezdetét az emberi tevékenység a Föld ökoszisztémáira gyakorolt jelentős és globális hatása határozná meg.[1] Az antropocén kifejezést szovjet tudósok már az 1960-as évekbenr[2] a legkésőbbi földtörténeti időszakra, a negyedidőszakra utalva. Az 1980-as években Eugene F. Stoermer ökológus vezette be az antropocén kifejezést a most elterjedt értelemben,[3] majd a Nobel-díjas légkörkémikus, Paul Crutzen terjesztette el a köztudatban. Crutzen úgy vélte, hogy az emberi tényező hatása a Föld atmoszférájára olyan jelentős volt, hogy a litoszféra számára egy új földtörténeti kort szükséges létrehozni. Jelenleg (2015. július) a kifejezés használata hivatalosan nem elfogadott a földtudományok területén.

2008-ban javaslatot terjesztettek a Londoni Földtani Társaság rétegtani bizottsága elé az antropocén hivatalos elismerése tárgyában.[4] A bizottság nagy része megalapozottnak tartotta a beterjesztést, és további vizsgálatokat látott jónak. Különböző földtani társaságok független tudományos munkacsoportjai dolgoznak azon, hogy az antropocént hivatalosan is beillesszék a földtörténeti időskálába.[5]

A hivatalos elismerés hiányában is számos tudós használja az antropocén kifejezést, az Amerikai Földtani Társaság 2011-es találkozójának egyenesen ezt a címet adta: „Az archaikumtól az antropocénig: a múlt kulcs a jövőhöz”.[6] Az antropocénnek nincs közösen elfogadott kezdőpontja, de egyes tudósok szerint, a légköri bizonyítékok alapján megfelelő lenne az ipari forradalommal (késő 18. század) kezdeni.[4][7] Más tudósok korábbra tennék az antropocén kezdetét, például a földművelés kezdetére és a neolitikus forradalom idejére (kb. 12 000 évvel a „before present” kormegjelölés előtt). Az embernek a növekvő földhasználatával, az ökoszisztémákra, a biológiai sokféleségre és a fajok kihalására vonatkozó hatásával kapcsolatos bizonyítékok nem egyértelműek; egyes tudósok szerint az emberi tényező jelentősen megváltoztatta vagy megállította a biodiverzitás növekedését.[8] A korábbi időpont mellett érvelők akár 14-15 000 évvel korábbra teszik a litoszferikus bizonyítékok alapján a javasolt antropocén kezdetét; ami ahhoz a javaslathoz vezetett, hogy az antropocén beálltát még néhány ezer évvel ezelőttre kellene kitolni –[9] így már nagyjából megegyezne a jelenleg használt holocén időszakkal.

2015 januárjában a nemzetközi antropocén munkacsoport 38 tagjából 26 által kiadott tanulmány azt javasolta, hogy a javasolt új időszak kezdetét az atomkorszak kezdetére, a Trinity (nukleáris teszt) 1945. július 16-i időpontjára tegyék.[10] Jelentős kisebbség támogat néhány alternatív időpontot is.[10] Egy 2015. márciusi felvetés szerint 1610 vagy 1964 is lehetne az antropocén kezdete.[11] Az antropocén munkacsoport 2016-ban tart megbeszélést az eddigi bizonyítékok alapján annak eldöntésére, hogy az antropocén valódi földtani időszak-e.[12]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Borenstein, Seth. „With their mark on Earth, humans may name era, too”, AP News, 2014. október 14. (Hozzáférés ideje: 2014. október 14.) 
  2. Doklady: Biological sciences sections, Volumes 132-135. google books . (Hozzáférés: 2014. október 28.)
  3. Revkin, Andrew C.: Confronting the ‘Anthropocene’. New York Times, 2011. május 11. (Hozzáférés: 2014. március 25.)
  4. a b Zalasiewicz, Jan (2008). „Are we now living in the Anthropocene?”. GSA Today 18 (2), 4–8. o. [2011. július 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1130/GSAT01802A.1. (Hozzáférés ideje: 2011. június 20.)  
  5. Zalasiewicz, J. (2010). „The New World of the Anthropocene”. Environment Science & Technology 44 (7), 2228–2231. o. DOI:10.1021/es903118j.  
  6. 2011 GSA Annual Meeting
  7. Crutzen, P. J., and E. F. Stoermer (2000). „The 'Anthropocene'”. Global Change Newsletter 41, 17–18. o.  
  8. Sahney, S., Benton, M. J. and Ferry, P. A. (2010). „Links between global taxonomic diversity, ecological diversity and the expansion of vertebrates on land” (PDF). Biology Letters 6 (4), 544–547. o. DOI:10.1098/rsbl.2009.1024. PMID 20106856.  
  9. (2010) „Biophysical feedbacks between the Pleistocene megafauna extinction and climate: The first human-induced global warming?”. Geophysical Research Letters 37 (L15703), 1–5. o. DOI:10.1029/2010GL043985.  
  10. a b Was first nuclear test the start of new human-dominated epoch, the Anthropocene?UC Berkeley News Centre, 2015-1-16
  11. (2015) „Defining the Anthropocene”. Nature 519, 171–180. o. DOI:10.1038/nature14258.  
  12. [1]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Anthropocene című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]