Anton von Doblhoff-Dier

Anton von Doblhoff-Dier
Josef Kriehuber litográfiája, 1834
Az Osztrák Császárság miniszterelnöke
Hivatali idő 1848. július 8. – 1848. július 18.
Előd	Franz von Pillersdorf
Utód	Johann von Wessenberg
Született	1800. november 10. Gorizia
Elhunyt	1872. április 16. (71 évesen) Bécs
Szülei	Joseph von Doblhoff
Foglalkozás	politikus
Iskolái	Bécsi Egyetem
Díjak	Knight Grand Cross in the Order of the Netherlands Lion (1856. április 1.)
A Wikimédia Commons tartalmaz Anton von Doblhoff-Dier témájú médiaállományokat.

Anton Freiherr von Doblhoff-Dier (Gorizia, ma Olaszország, 1800. november 10. - Bécs, 1872. április 16.) osztrák liberális politikus, miniszterelnök, gazda

Élete

Tanulmányait a bécsi egyetemen végezte, ahol a jogtudományokból sikeresen ledoktorált. 1826-ban belépett az Alsó-Ausztriai Helytartói Hivatalba, melynek központja Bécsben volt, azonban 1836-ban innen elment és Alsó-Ausztriában, Weikersdorf-ban átvette a családi képviselőséget (a családok helyzetével, támogatásával foglalkozott). 1838-as franciaországi tanulmányútja után Angliában ment gazdasági továbbképzésre. 1840-től a robot és a jobbágyság eltörléséért harcolt. Feleségül vette Elen von Hartmann bárónét. Mint az alsó-ausztriai tartománygyűlés tagja, szabadelvűségével tűnt ki.

1848 február végétől a Pillersdorf-kabinet belügyminisztere, majd kereskedelmi minisztere lett. Májusától osztrák földművelési miniszter volt. Július 8-án megválasztották miniszterelnöknek, de még ugyanazon hónap, 18-án leváltották. Rövid idejű minisztersége alatt demokrata kormány létrehozását tervezte. Ezek után belügyi és ideiglenesen közoktatásügyi miniszternek nevezték ki a Wessenberg-kormányban, azonban októberben lemondott. 1849-től képviselő volt Hágában.

Felesége 1852-ben, 38 éves korában váratlanul elhunyt. Doblhoff idegileg összeomlott. Két év alatt teljesen felépült és 1858-ig töltötte még be hágai szerepét. 1861-ben lett képviselő a Német Szövetség tagállamainak tanácsában. 1867-től tagja volt a porosz parlament alsóházának, ahol 1869-ben alelnöknek választották meg. 1871-ben nyugállományba lépett, és gazdálkodással foglalkozott. 1872. április 16-án hunyt el tüdőembóliában, amikor ugyanis már nagy beteg volt.

Batthyány és Doblhoff

Batthyány Lajos, Magyarország első miniszterelnöke Bécsben tárgyalt az osztrák-magyar kiegyezésről, Doblhoff-Dier osztrák belügyminiszterrel, ám egyetértésre nem jutottak. Batthyány elutazása előtt levélben kérte a belügyminisztert, hogy az új kormány tagjaként nyilatkozzon írásban a két párt viszonyáról, valamint arról, hogy a horvát-magyar viszályban, a Pragmatica sanctio értelmében támogatja-e a magyar koronát. Doblhoff másnapi válaszában kijelentette: tudomása szerint a horvátok nem kívánnak elszakadni, s követeléseiket a Pragmatica Sanctióra alapozzák. Az osztrák kormány nincsen abban a helyzetben, hogy döntsön ebben a kérdésben, de mindent megtesz a viszály tisztázására, a polgárháború kitörésének megakadályozására, amely az összmonarchia biztonságát veszélyeztetné.

Források

• Bokor József (szerk.). Doblhoff-Dier, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2009. szeptember 27. 
• Urbán Aladár: Batthyány Lajos miniszterelnöksége (Rubicon 1999/4)
• Életrajz (németül)

Külső hivatkozás

Előző miniszterelnök: Franz von Pillersdorf

Osztrák miniszterelnök 1848. július 8. – 1848. július 18.

Következő miniszterelnök: Johann von Wessenberg