Anoxypristis cuspidata
 | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: Eocén - jelen | ||||||||||||||||||||
 Rajz a halról
| ||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
Súlyosan veszélyeztetett      
| ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Anoxypristis cuspidata (Latham, 1794) | ||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Anoxypristis cuspidata témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Anoxypristis cuspidata témájú kategóriát. |
Az Anoxypristis cuspidata a porcos halak (Chondrichthyes) osztályának Rhinopristiformes rendjébe, ezen belül a fűrészesrájafélék (Pristidae) családjába tartozó faj.
Nemének egyetlen faja.
Előfordulása[szerkesztés]
Az Anoxypristis cuspidata fő előfordulási helyei az Indiai-óceán, a Vörös-tenger és a Perzsa-öböl, egészen Pápua Új-Guineáig, valamint a Csendes-óceán nyugati része Japántól Észak-Ausztráliáig. Korábban a Csendes-óceán középnyugati részén is gyakori volt, azonban ott állománya erősen lecsökkent.
Megjelenése[szerkesztés]
Hossza elérheti a 470 centimétert. 246-282 centiméteresen számít felnőttnek. Cápaszerű teste, felül szürke, alul pedig világosabb. Az úszói is világosabbak, mint a test többi része. Lapos feje, hosszú, csőrszerű képződményben végződik, amelynek oldalán 18-22 fogpár ül. Összecsukható orrlyukai szűkek. Fogai rövidek, lapítottak és háromszög alakúak. A kifejlett halak bőre sok ezer apró, éles fogaspikkelyel fedett, melyet a dörzspapírhoz lehet hasonlítani; a fiatalok bőre sima felületű.
Életmódja[szerkesztés]
Az Anoxypristis cuspidata trópusi halfaj, amely egyaránt megél a sós-, édes- és brakkvízben is. 40 méternél mélyebbre nemigen úszik le. Gyakran a folyótorkolatokban található meg. Az öblök homokos részeit részesíti előnyben. Tápláléka kisebb halak és tintahalak.
Szaporodása[szerkesztés]
Az Anoxypristis cuspidata ál-elevenszülő, vagyis a hím által megtermékenyített peték, a nőstény petefészek vezetékének üregében fejlődnek ki. Ha eljön a szülés ideje, az anya kitolja az érett petéket (ikrákat). A belső nyomástól feszülő ikraburok a szülés pillanatában szétreped, és a kis halivadék a szülőcsatornából a szó szoros értelmében, általában farokkal előre, kilökődik az anya testéből.
Felhasználása[szerkesztés]
Az Anoxypristis cuspidatának van ipari mértékű halászata. A sporthorgászok is kedvelik, azonban vigyázni kell, mert ez a békés állat, ha horogra kerül, vagy veszélyben érzi magát, elkezd hevesen vergődni, és ilyenkor fűrészes szájával megsebesítheti támadóját, a halászt is. Ázsiában főleg húsáért és májáért halásszák; az utóbbi teli van halolajjal.
Források[szerkesztés]
- Anoxypristis cuspidata (Latham, 1794) FishBase
- Mould, B., 1994. A world list of rays. The scientific nomenclature and distribution of the recent Batoidea (Batoidea, Elasmobranchii, Chondrichthyes). University of Nottingham, [UK]. 82 p.
- Anoxypristis FishBase
