Ugrás a tartalomhoz

Anoxypristis cuspidata

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Anoxypristis cuspidata
Evolúciós időszak: Eocén - jelen
Rajz a halról
Rajz a halról
Természetvédelmi státusz
Súlyosan veszélyeztetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Porcos halak (Chondrichthyes)
Alosztály: Cápák és ráják (Elasmobranchii)
Öregrend: Rájaszerűek (Batoidea)
Rend: Rhinopristiformes
Család: Fűrészesrájafélék (Pristidae)
Nem: Anoxypristis
White & Moy-Thomas, 1941
Faj: A. cuspidata
Tudományos név
Anoxypristis cuspidata
(Latham, 1794)
Szinonimák
  • Anoxypristis cuspidate (Latham, 1794)
  • Anoxypristis cuspidatus (Latham, 1794)
  • Pristis cuspidata Latham, 1794
  • Pristis cuspidatus Latham, 1794
  • Squalus semisagittatus Shaw, 1804
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Anoxypristis cuspidata témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Anoxypristis cuspidata témájú kategóriát.

Az Anoxypristis cuspidata a porcos halak (Chondrichthyes) osztályának Rhinopristiformes rendjébe, ezen belül a fűrészesrájafélék (Pristidae) családjába tartozó faj.

Nemének egyetlen faja.

Előfordulása

[szerkesztés]

Az Anoxypristis cuspidata fő előfordulási helyei az Indiai-óceán, a Vörös-tenger és a Perzsa-öböl, egészen Pápua Új-Guineáig, valamint a Csendes-óceán nyugati része Japántól Észak-Ausztráliáig. Korábban a Csendes-óceán középnyugati részén is gyakori volt, azonban ott állománya erősen lecsökkent.

Megjelenése

[szerkesztés]

Hossza elérheti a 470 centimétert. 246-282 centiméteresen számít felnőttnek. Cápaszerű teste, felül szürke, alul pedig világosabb. Az úszói is világosabbak, mint a test többi része. Lapos feje, hosszú, csőrszerű képződményben végződik, amelynek oldalán 18-22 fogpár ül. Összecsukható orrlyukai szűkek. Fogai rövidek, lapítottak és háromszög alakúak. A kifejlett halak bőre sok ezer apró, éles fogaspikkelyel fedett, melyet a dörzspapírhoz lehet hasonlítani; a fiatalok bőre sima felületű.

Életmódja

[szerkesztés]

Az Anoxypristis cuspidata trópusi halfaj, amely egyaránt megél a sós-, édes- és brakkvízben is. 40 méternél mélyebbre nemigen úszik le. Gyakran a folyótorkolatokban található meg. Az öblök homokos részeit részesíti előnyben. Tápláléka kisebb halak és tintahalak.

Szaporodása

[szerkesztés]

Az Anoxypristis cuspidata ál-elevenszülő, vagyis a hím által megtermékenyített peték, a nőstény petefészek vezetékének üregében fejlődnek ki. Ha eljön a szülés ideje, az anya kitolja az érett petéket (ikrákat). A belső nyomástól feszülő ikraburok a szülés pillanatában szétreped, és a kis halivadék a szülőcsatornából a szó szoros értelmében, általában farokkal előre, kilökődik az anya testéből.

Felhasználása

[szerkesztés]

Az Anoxypristis cuspidatának van ipari mértékű halászata. A sporthorgászok is kedvelik, azonban vigyázni kell, mert ez a békés állat, ha horogra kerül, vagy veszélyben érzi magát, elkezd hevesen vergődni, és ilyenkor fűrészes szájával megsebesítheti támadóját, a halászt is. Ázsiában főleg húsáért és májáért halásszák; az utóbbi teli van halolajjal.

Források

[szerkesztés]