Anoxypristis cuspidata

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Anoxypristis cuspidata
Evolúciós időszak: Eocén - jelen
rajz a halról
rajz a halról
Természetvédelmi státusz
Súlyosan veszélyeztetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Porcos halak (Chondrichthyes)
Alosztály: Cápák és ráják (Elasmobranchii)
Öregrend: Rájaszerűek (Batoidea)
Rend: Fűrészesrája-alakúak (Pristiformes)
Család: Fűrészesrájafélék (Pristidae)
Bonaparte, 1838
Nem: Anoxypristis
(White & Moy-Thomas, 1941)
Faj: A. cuspidata
Tudományos név
Anoxypristis cuspidata
(Latham, 1794)
Szinonimák
  • Anoxypristis cuspidate (Latham, 1794)
  • Anoxypristis cuspidatus (Latham, 1794)
  • Pristis cuspidata Latham, 1794
  • Pristis cuspidatus Latham, 1794
  • Squalus semisagittatus Shaw, 1804
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Anoxypristis cuspidata témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Anoxypristis cuspidata témájú kategóriát.

Az Anoxypristis cuspidata a porcos halak (Chondrichthyes) osztályának a fűrészrája-alakúak (Pristiformes) rendjébe, ezen belül a fűrészesrájafélék (Pristidae) családjába tartozó faj.

Nemének egyetlen faja.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Anoxypristis cuspidata fő előfordulási helyei az Indiai-óceán, a Vörös-tenger és a Perzsa-öböl, egészen Pápua Új-Guineáig, valamint a Csendes-óceán nyugati része Japántól Észak-Ausztráliáig. Korábban a Csendes-óceán középnyugati részén is gyakori volt, azonban ott állománya erősen lecsökkent.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a hal legfeljebb 470 centiméter hosszú. 246-282 centiméteresen számít felnőttnek. Cápaszerű teste, felül szürke, alul pedig világosabb. Az úszói is világosabbak, mint a test többi része. Lapos feje, hosszú, csőrszerű képződményben végződik, amelynek oldalán 18-22 fogpár ül. Összecsukható orrlyukai szűkek. Fogai rövidek, lapítottak és háromszögalakúak. A kifejlett halak bőre sok ezer apró, éles fogaspikkelyel fedett, melyet a dörzspapírhoz lehet hasonlítani; a fiatalok bőre sima felületű.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Anoxypristis cuspidata trópusi halfaj, amely egyaránt megél a sós-, édes- és brakkvízben is. 40 méternél mélyebbre nemigen úszik le. Gyakran a folyótorkolatokban található meg. Az öblök homokos részeit részesíti előnyben. Tápláléka kisebb halak és tintahalak.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Anoxypristis cuspidata ál-elevenszülő, vagyis a hím által megtermékenyített peték, a nőstény petefészek vezetékének üregében fejlődnek ki. Ha eljön a szülés ideje, az anya kitolja az érett petéket (ikrákat). A belső nyomástól feszülő ikraburok a szülés pillanatában szétreped, és a kis halivadék a szülőcsatornából a szó szoros értelmében, általában farokkal előre, kilökődik az anya testéből.

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Anoxypristis cuspidatának van ipari mértékű halászata. A sporthorgászok is kedvelik, azonban vigyázni kell, mert ez a békés állat, ha horogra kerül, vagy veszélyben érzi magát, elkezd hevesen vergődni, és ilyenkor fűrészes szájával megsebesítheti támadóját, a halászt is. Ázsiában főleg húsáért és májáért halásszák; az utóbbi teli van halolajjal.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]