Anne Karin Elstad
| Anne Karin Elstad | |
.jpg) | |
| Élete | |
| Születési név | Anne Karin Hestnes |
| Született | 1938. január 19. Halsa, Norvégia |
| Elhunyt | 2012. április 4. (74 évesen) Oslo, Norvégia |
| Sírhely | Otnes kirkegård |
| Nemzetiség | norvég  |
| Kitüntetései |
|
Anne Karin Elstad (Valsøyfjord, 1938. január 19.[1] – Oslo, 2012. április 4.[2][1]) norvég regényíró. Julie című könyvsorozatáról ismert.
Élete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Johan Hestnes (1897–1980) és Jenny Roaldset (1900–1950) farmtulajdonos gyermekeként született. A norvégiai Møre og Romsdal megyében, Valsøyfjordban nőtt fel.[3][4][5][6][7]
1959-től 1963-ig tanítói képesítést szerzett, és 1978-ig dolgozott a szakmában, mielőtt teljes munkaidőben az írásnak szentelte volna magát. Íróként 1976-ban debütált a Folket på Innhaug című regényével, amely az Innhaugban élő emberekről szóló népszerű sorozat négy regényének első darabja. A másik három cím: Magret (1977), Nytt rotfeste (1979) és Veiene møtes (1980).[6][7]
Elstad a Julie-ról szóló négyrészes sorozatáról is ismert volt. Az első könyv címe Julie (1993) volt, ezt követte a Som dine dager er (Ahogy a napjaid) (1995), a Lenker (Láncok) (1998) és a Fri (Szabad) (2000).
Az Odel című regénye 2003-ban az egyik legkelendőbb könyv volt, a Hjem (2006) pedig már több mint 100 000 példányban kelt el, amikor elnyerte érte a Leserprisen díjat (az olvasók véleménye alapján odaítélt díj).[6][7]
Emellett 1983 és 1987 között a Norvég Írók Szövetsége igazgatótanácsának tagja, 1991 és 1997 között pedig a Norvég Íróközpont igazgatótanácsának tagja volt.[7]
2006. június 17-én az otnesbuktai régi iskolaépületben megnyílt az Elstad munkáiból készült összeállítás, ahol ő maga is jelen volt, hogy átvágja a megnyitó szalagot. William Nygaard, Tom Kristensen és Mia Bull-Gundersen az Aschehoug forlagtól szintén jelen volt a megnyitón, hogy megtisztelje Elstadot.[8]
Halálakor a tizennegyedik, még cím nélküli regényén dolgozott. Nem tudni, meddig jutott, és hogy a könyv megjelenik-e vagy sem.
Magánélet, egészség és halál
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Elstad kétszer volt házas, először tanár kollégájával, Bjørn Elstaddal, akitől a vezetéknevét vette fel, 1961-től 1978-as válásukig. Újra férjhez ment a kiadó olvasójához, Birger Eide-hoz 1981-ben, tíz évvel később elváltak.
1986-ban Elstad elszenvedte első, bár kisebb mértékű agyvérzését. Ezt követően 1992-ben újabb sztrókot kapott, ami miatt részben lebénult. Ezt követően újra kellett tanulnia járni, beszélni és írni, ami majdnem nyolc évig távol tartotta az új könyvek írásától.[7] Ezt követően az ösztrogénkezelés szókimondó kritikusa lett, mivel az növeli a stroke kockázatát.[3]
2012. április 4-én otthonában halt meg, miután elszenvedte harmadik és egyben utolsó agyvérzését. Családja szerint kedvenc székében halt meg, miközben keresztrejtvényt fejtett, ami az egyik kedvenc tevékenysége volt.[9]
Könyvei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Elstad tizenhárom könyvet írt és adott ki élete során, és a tizennegyediken dolgozott, amikor 74 évesen, 2012-ben meghalt.
Innhaugfolket
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Folket på Innhaug (1976)
- Magret (1977)
- Nytt rotfeste (1979)
- Veiene møtes (1980)
Julie
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Julie (1993)
- Som dine dager er (1995)
- Lenker (1998)
- Fri (2000)
Sorozaton kívüli művek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Senere, Lena (1982)
- Sitt eget liv (1983)
- -for dagene er onde (1985)
- Maria, Maria (1988)
- Eg helsar deg, Nordmøre (1989)
- Odel (2003)
- Hjem (2006)
Magyarul megjelent
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Mert a napok gonoszok (For dagene er onde) – Európa, Budapest, 1990 (Femina) · Fordította: Harrach Ágnes
Díjai
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Bokhandlerprisen 1982, for Senere, Lena
- Mads Wiel Nygaards Endowment 1985
- Medlemmenes favorittbok, for Folket på Innhaug 1986
- Halsa municipality cultural prize 1997
- Møre og Romsdals county cultural prize 2003
- Den norske leserprisen 2003, for Odel
- Den norske leserprisen 2006, for Hjem
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 Francia Nemzeti Könyvtár. "BnF-források" (francia nyelven).
- ↑ "Anne Karin Elstad (74) er død" (norvég nyelven). Hozzáférés: 2012. június 28.
- 1 2 "Anne Karin Elstad". 2020. február 25.
- ↑ "Elstad, Anne Karin" (norvég nyelven). NRK.no. Hozzáférés: 2009. február 26.
- ↑ "Elstad, Anne Karin". Forfattere (norvég nyelven). NRK.no. Hozzáférés: 2009. február 26.
- 1 2 3 "Elstad, Anne Karin". litteratur (norvég nyelven). dagbladet. 2000. március 3. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2009. február 26.
- 1 2 3 4 5 "Anne Karin Elstad". litteratur forfatterindeks (norvég nyelven). dagbladet. Hozzáférés: 2009. február 26.
- ↑ "Besøk Otnesbrygga... og ta samtidig en titt inn i Anne Karin Elstads verden" (norvég nyelven). Elstadsamlingua. 2008. február 24. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2009. február 26.
- ↑ "Anne Karin Elstad er død". 2012. április 5.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ez a szócikk részben vagy egészben az Anne Karin Elstad című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
