Aniszi Kálmán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Aniszi Kálmán
Született 1939. október 14. (79 éves)
Nagykakucs
Nemzetisége magyar
Foglalkozása újságíró,
pedagógus

Aniszi Kálmán (Nagykakucs, 1939. október 14. –) magyar újságíró, esszéíró és egyetemi oktató.

Életútja[szerkesztés]

1939. október 14-én született a Bihar megyei Magyarkakucson (Románia). Nagyváradon érettségizett, esti tagozaton. Kolozsváron 1962–1964 között a Tanárképző Főiskola Zenepedagógiai fakultásának hallgatója volt. A Babeș–Bolyai Tudományegyetem filozófia szakán szerzett tanári oklevelet (1969).

1970–1972 között újságíró a kolozsvári Igazság című napilapnál. Írásait a Művelődés, A Hét, az Utunk, a Korunk, a Magyar Nemzet, az Új Magyarország, a Nyelvünk és Kultúránk, a Vas Népe, Valóság, a Magyar Napló, a Hitel, a Confessio, a Reformátusok Lapja, a Kritika, a Nyugati Magyarság, a Holnap, az Új Látóhatár, az Élet és Tudomány, a Várad, a Kapu… közölte.

1971-től 1985-ig egyetemi oktató a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Egyetemen, ahol filozófiát, filozófiatörténetet, esztétikát és etikát tanít. Oktatói tevékenységével párhuzamosan 1972–1977 között az RKP Kolozs megyei szervezete Művészeti és Művelődésügyi osztályán szakirányító.  1985–1990 között a Korunk folyóirat filozófia és társadalomtudományok rovatának felelős szerkesztője. Több mint húsz évig a Kolozsvári Rádió Magyar Szerkesztőségének állandó külső munkatársa, saját rovatokkal. 1982-ben egyetemi doktori címet szerzett filozófiából (A felvilágosodás kori erdélyi magyar értelmiség ethosza), Gáll Ernő akadémikus irányításával.

Ezerkilencszázkilencvenben visszahonosodott Magyarországra. Rövid ideig a szombathelyi Vas Népénél újságíró, majd a budapesti Magyar Honvéd c. hetilap szerkesztője. 1991–1994 között a fővárosi Zrínyi Kiadó felelős szerkesztője, ahol számos szépirodalmi és társadalomtudományi művet gondozott. Egyidejűleg a Miskolci Bölcsész Egyesületnél filozófiatörténetet tanított. 2000-2010 között a Kapu című folyóirat könyvszerkesztője, főmunkatársa.

A Magyar Írószövetség tagja. Az 1990-ben újraalakult Erdélyi Szépmíves Céh egyik alapító tagja. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület pártoló tagja. Több évig az Erdélyi Szövetség vezetőségi tagja. Az Ághegy című skandináviai magyar irodalmi és művészeti lapfolyam magyarországi megbízottja, a Magyar Liget dél-svédországi magyar családi lap munkatársa. Több évig a skandináviai Ághegy-Liget Baráti Társaság megbízott magyarországi elnöke. Közszolgálatban jeleskedő, tevékeny ember.

Tizenhat önálló kötete mellett számos tanulmánykötet társszerzője. Írásaiban főleg etikai, esztétikai, eszmetörténeti és kisebbségi kérdésekkel foglalkozik.

Irodalmi munkásságáért 2008-ban a Magyar Kultúra Lovagja kitüntetésben részesült.    

Önálló kötetei[szerkesztés]

  • A filozófia műhelyében, Kriterion, Bukarest, 1978.
  • Forgószélben, Intermix Kiadó, Ungvár-Budapest, 1994.
  • Tanúságtevők, NIS Kiadó, Kolozsvár, 1995.
  • Mintha már virradna, Közdok Kiadó, Budapest, 2000. Magyar sorskérdések Erdélyben, Kairosz Kiadó, Budapest, 2000.
  • Maradj önmagad, Közdok Kiadó, Budapest, 2001. (Maradj önmagad)
  • Gyertyagyújtók, Közdok Kiadó, 2001.
  • Oldott kéve, Közdok Kiadó, Budapest, 2003. (Oldott kéve)
  • Mélységiszony, Közdok Kiadó, Budapest, 2006. (Mélységiszony)
  • Zimankó (elbeszélések), Közdok Kiadó, 2008. (Zimankó)
  • A visszatérő Nyirő, (esszék, interjúk) Közdok Kiadó, 2009. (A visszatérő Nyirő)
  • Látvány és ihlet (esszék), Közdok Kiadó, 2010. (Látvány és ihlet)
  • Légszomj (elbeszélések), Székely Ház, 2012.
  • Magyar színész vagyok Erdélyben, (Nagyvárad, 2014)
  • Színe és visszája, Székely Ház Közhasznú Alapítvány, 2014. (Színe és visszája)
  • Csillagösvényeken,Székely Ház közhasznú Alapítvány, 2015.
  • Kényszerű társbérlet (politikum, etikum) 2017. (Kényszerű társbérlet)

Több tanulmánykötet társszerzője[szerkesztés]

  • Katonaetika, Zrínyi Kiadó, Budapest, 1993.(tanulmány, szerkesztés).
  • Cs. Gyímesi Éva: Honvágy a hazában, Pesti Szalon Könyvkiadó, Budapest, 1993.
  • Pomogáts Béla: Erdélyi tükör, Kráter Kiadó, Budapest, 1995.
  • Katona Szabó István: Marosvásárhelyi krónika (előszó), Magyar Nemzeti Tájékoztatási Alapítvány, Budapest, 1996. *Erőss Attila: Legyen meg a te akaratod (utószó), Közdok Kiadó, Budapest, 2000.
  • Dr.Hegedűs Loránt (ref. püspök, lelkészi elnök): Mai sorskérdéseink és igei válaszaink (interjú), Ráday Nyomda, Budapest, 2001.
  • Benkő Samu (akadémikus): Alkalmak és szavak (interjú), Polis Könyvkiadó, Kolozsvár, 2002.
  • Egyed Ákos (akadémikus): Erdély metamorfózisa a hosszú 19. században I-II. (interjú), Pallas Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2004.
  • Üzenet Erdélyből, (Album Novák József képzőművészről (értékelő dolgozat), Közdok Kiadó, Budapest, 2006.
  • A szépség a szellem rangja (Album Miklóssy Gábor festőművészről (értékelő dolgozat), sorozatszerkesztő Kántor Lajos, szerkesztette: Kerekes György, Komp-Press Kiadó, Kolozsvár, 2004.
  • Korunk Évkönyv-1988 (előszó és szerkesztés: Aniszi Kálmán).
  • Korunk Évkönyv-1989 (szerkesztők: Szilágyi Júlia, Aniszi Kálmán, Kiss János); (Visszahonosodása miatt a szekuritate az utolsó pillanatban töröltette a nevét).
  • Örök szolgálatban, Ághegy IV. kötet. (Skandináviai Magyar Irodalmi és Művészeti Lapfolyam), Közdok Kiadó, 2007.
  • Beke György emlékezete, Közdok, Bp. 2008.
  • Zas Lóránt: Összesítés, Kapu Kiadó, Bp., 2008.
  • Szolgálatban (20 éves a Kapu folyóirat, Emlékkönyv (tanulmány és szerkesztés), Kapu Kiadó, Bp., 2008.
  • Für Lajos: Kárpát-medencei létünk a tét, Kairosz Kiadó, Budapest, 2010.
  • Gáll Ernő: Levelek 1949 – 2000, Napvilág Kiadó, Budapest, 2009.
  • Kovács Veronika: Nagykakucs monográfiája, (előszó)Nagyvárad, Europrint, 2011.
  • Brády Zoltán: Olyan flashom volt… (utószó, szerkesztés) Kaposvár, Korrekt Nyomda, 2011.
  • Negyedszázad szolgálatban, In memoriam Nyugati Magyarság…, Pannon-Kultúra, Budapest, 2012.
  • Hegedűs Imre János: Repkény a falon (interjú), Magyar Napló, 2016.)

Irodalom[szerkesztés]

  • Gáll Ernő: A filozófia műhelyében, Korunk, 1979., 4.
  • Bálintfi Ottó, Bölcseletünk - interjúszögből, A Hét, 1979. szept. 14.
  • Salló László, A filozófia felelőssége, Előre, 1979. jan. 24.
  • Egyed Péter, A gondolat logikája, metaforája és bátorsága, Utunk, 1980. / 1.
  • Hanák Tibor, Magyar filozófiai műhelyek Romániában, Irodalmi Újság, Párizs, 1981. január-február.
  • Kiss János, Sorskérdések több szólamon, Szabadság, (Kolozsvár) 2001, 03. 31.
  • Beke György, Faggató, Kapu 2001./ 4.
  • Udvarhelyi Olivér, Magyar sorskérdések Erdélyben, Kapu 2001/5.
  • Matúz Viktória, Riportok Erdélyből, Hitel, 2001. július;
  • Dr. Hegedűs Loránt, Maradj önmagad, Kapu, 2001/11-12.
  • Beke György, Magyar felvilágosodás Erdélyben, Nyugati Magyarság, 2001/12.
  • Indig Ottó: Ideje a megtisztulásnak, Várad, 2003/4.
  • Paizs Tibor: Oldott kéve, A Céh, 2005. tél.
  • Beke György: Kévekötés, Kapu, 2004/11-12.
  • Paizs Tibor: A példaadó erkölcs, Nyugati Magyarság, 2006/6.
  • Gittai István: A transzszilván szívű odafigyelő, Várad, 2006./3.
  • Gábor Dénes: Kisesszék gyűjteménye egy kötetben, Krónika, 2007/58.
  • Frigyesy Ágnes: Tartozunk az igazságnak azzal, hogy kimondjuk, Kapu, 2008/ 8-9
  • Paizs Tibor: Tündökletes feltámadás, Kapu, 2010/5.)
  • Beke Albert: Egy szomorú könyvről, Kapu 2012/11-12.
  • Domonkos László: Kárpát-medencei szomjúság, Kapu, 2013/6-7.
  • Somos Béla: Magyar színész Erdélyben, Magyar Napló, 2016/2. és Confessio (online) 2016/1.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Salló László: A filozófia felelőssége. Előre, 1979. jan. 24.
  • Egyed Péter: A gondolat logikája, metaforája és bátorsága! Utunk, 1980/1