Angyal János (pedagógus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen 194.39.218.10 (vitalap) 2020. április 21., 00:50-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.
Angyal János
Született1888. november 1.
Hódmezővásárhely
Elhunyt1978. április 30. (89 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
GyermekeiAngyal János
Foglalkozásapedagógus,
író,
miniszteri tanácsos
SírhelyeFarkasréti temető (23/2-6-27)[1][2]
SablonWikidataSegítség

Angyal János (Hódmezővásárhely, 1888. november 1.Budapest, 1978. április 30.) pedagógus, író, miniszteri tanácsos.

Pályafutása

Angyal József és Herczeg Anna fia. Tanítói oklevelét Aradon szerezte 1910-ben, majd 1918-ban a budapesti Állami Polgári Tanárképző Főiskolán diplomázott. Pályáját segéd-tanfelügyelőként kezdte, Apárfalván és Csanádpalotán dolgozott, majd 1914-ben bevonult katonának. Leszerelése utána Budapesten volt tanfelügyelő, tanügyi segédtitkár, majd polgári iskolai és gimnáziumi tanár lett a fővárosban. Ez idő tájt több pedagógiai szakcikkét, novelláját publikálták. 1932-től felelős szerkesztője volt a Népoktatási Szemle című lapnak. Az I. bécsi döntés után felelőse lett a visszacsatolt felvidéki területeken az oktatási rendszer újjászervezésének. 1946-ban kinevezték miniszteri tanácsossá, 1947-ben pedig osztályfőnökké, az általános iskolai főosztály vezetője volt. Az iskolák államosításának elméleti előkészítése és végrehajtása az ő nevéhez fűződik, ezen témával kapcsolatosan számos szakcikkét közölte a Köznevelés, a Magyar Pedagógia és a Pedagógiai Szemle. Második felesége Lőrinczy Erzsébet volt. Harmadik házasságából született első fia Angyal János humorista.

Főbb művei

  • A magyarok története (tankönyv, Bp., 1924)
  • Egészségtan (tankönyv, Bp., 1926., 4. kiad. 1938)
  • Abc és olvasókönyv (társszerző, Bp., 1926., 7. kiad. 1938)
  • Olvasókönyv (társszerző, Bp., 1926)
  • Betűvár-mesevár (társszerző, Bp., 1936)

Források

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. I. kötet: Aachs–Bálint Rezső. Budapest, 1939. 612-613. hasáb
  • Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.

További információk

  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  1. https://www.epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
  2. https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html