Angolkert (Tata)
| Angolkert | |
| Elhelyezkedése | |
| Ország | Magyarország |
| Település |
|
 Angolkert
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 47° 39′ 00″, k. h. 18° 19′ 54″Koordináták: é. sz. 47° 39′ 00″, k. h. 18° 19′ 54″ | |
| Általános adatok | |
| Alapítója | Esterházy család |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Angolkert témájú médiaállományokat. | |
Az Angolkert, vagy Angolpark Tatán, a tóvárosi városrészben, az Öreg-tóhoz közel található, egyik bejárata az Erzsébet térről nyílik.
Története[szerkesztés]
Az Angolkertet 1783-ban Böhm Ferenc mérnök építette, Isidorus Canevale tervei alapján. A kert kialakításának kedvezett a feltörő források (Kék-forrás, Najád-forrás) vize, a természeti környezet és a Cseke-tó. A tavat az ott működött Jenő-malom tulajdonosáról nevezték el. 1803-ban Kazinczy Ferenc is megtekintette az angolkertet, majd 1831-ben újból visszatért, és gyönyörködött a szép platánsorban. A látogatás emlékére 1964-ben állították fel a Kazinczy padot a Cseke-tó partján. A park a Cseke-tó körül található, de bizonyos mértékben az egész városra kiterjed. 1955-től természetvédelmi terület. Az 1960-as években a források működésének megszűnése után itt fedezték fel az Angyal-forrási-barlangot és a Tükör-forrási-barlangot. Ezek zártak, a nagy közönség számára nem látogathatóak.
Látnivalói[szerkesztés]
Műromok[szerkesztés]
Charles Moreau francia építész építette 1803-ban. Ehhez a 12. század elején épült, előbb a bencések, majd a domonkos-rendiek által használt Vértesszentkereszti apátság maradványait használta fel. Ezeket az Esterházyak hozatták Tatára. Az egyik fülkében és a kerítés oldalában a Látó-hegyről előkerült domborműves III. századi római kori sírkövet helyeztek el
Török mecset[szerkesztés]
Az Angolkert romantikus és szentimentális jellegének hangsúlyozására épült 1840 körül
Kiskastély[szerkesztés]
_at_English_garden_in_Tata,_2007_Hungary.jpg)
Az Esterházy család nyaranta ide költözött a copf stílusú kerti lakba. 1784-ben Grossmann József építette
Szabadtéri színpad[szerkesztés]
1934–1937 között Tata-Tóvárost országosan is elismertté tették a Júniusi hetek keretében, az itt megrendezett szabadtéri játékok. A színpad kiépítése és a Magyar Királyi Operaház művészegyüttesének meghívása a zenét kedvelő gróf Esterházy Ferenc nevéhez fűződik. Az ünnepi játékok műszaki vezetője Tolnai Pál volt. A zenekart Ferencsik János vezényelte, a darabokat Oláh Gusztáv rendezte. Színre került:
- Bajazzók
- Csongor és Tünde táncjáték (Weiner Leó)
- Tannhäuser
- Eisler Fanni
- Siegfried
A Júniusi hetek megrendezése során a városba látogató rendezők, színészek a film számára is felfedezték Tata-Tóvárost. A filmek jelentős részét az Angolkertben forgatták.
- 1935-ben Nem élhetek muzsikaszó nélkül
- 1940-ben Kalmár László rendezésében, Jávor Pál, Simor Erzsi, Tolnay Klári főszereplésével a Tóparti látomás felvételei készültek a Kék-forrás környékén és a kiskastélyban.
Pezsgőgyár[szerkesztés]
Az angolkert szélén valószínűleg Fellner Jakab művének tekinthető az 1770 körül épült Esterházy Pezsgőgyár. Nagyméretű középrészen utóbb három szintre osztott egyemeletes épület, kiugró oldalrészekkel, kétoldalt hosszú földszintes szárnyakkal. Ipari műemlék.
Pálmaház[szerkesztés]
A Hattyúliget utcai bejárathoz közel építette fel Esterházy Ferenc a Pálmaházat. Nyáron a kastélyból idehozták a citrom-, narancs- és pálmafákat. Az épület kioszkként (étterem zenével) működött, és átjárható volt a Kristály uszodába. Az 1930-as évek végén a tatai egyetemi és főiskolai hallgatók itt rendezték meg a híres Anna-bálokat.
Olimpiai Edzőtábor[szerkesztés]
Az angolkert Baji út felőli részén 1948 májusában jelölték ki az Olimpiai Edzőtábor helyét, azért Tatára esett a választásuk, mert ennek a városnak a klímája hasonlított legjobban Londonéra. A sikeres 1948-as londoni olimpia után a tábort teljesen kiépítették, és 1951-ben adták át a sportolóknak. A tábort négyévenként fejlesztették (szállodai rész, konferencia terem, tornacsarnok, futófolyosó, új labdarúgópálya, öttusa lőtér), s napjainkban már fedett uszoda, fedett teniszpálya is segíti a sportolók felkészülését. A magyar sport egyik fellegvára lett.
Források[szerkesztés]
- Dr. Körmendi Géza munkái
- Rohrbacher Miklós, Tata története, 1888