Anger

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Anger
Anger főtere
Anger főtere
Anger címere
Anger címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Stájerország
Járás Weizi járás
Irányítószám 8184
Körzethívószám 03175
Forgalmi rendszám WZ
Népesség
Teljes népesség4098 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság479 m
Terület53,84 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Anger (Ausztria)
Anger
Anger
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 16′ 25″, k. h. 15° 41′ 24″Koordináták: é. sz. 47° 16′ 25″, k. h. 15° 41′ 24″
Anger weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Anger témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Anger osztrák mezőváros Stájerország Weizi járásában. 2018 januárjában 4098 lakosa volt.

Elhelyezkedése[szerkesztés]

Anger a Weizi járásban
Külml kastélya
A helytörténeti múzeum

Anger a Grazi-hegyvidék és a Joglland hegysége között fekszik a Feistritz folyó mentén, kb. 40 km-re északkeletre Graztól. Területének nyugati fele az Almenland natúrpark része. Az önkormányzat 8 települést egyesít: Anger (854 lakos 2018-ban), Oberfeistritz (740), Viertelfeistritz (317), Baierdorf-Dorf (239), Baierdorf-Umgebung (903), Fresen (452), Naintsch (487) és Offenegg (106).

A környező önkormányzatok: délkeletre Floing, délre Puch bei Weiz, délnyugatra Thannhausen, északnyugatra Sankt Kathrein am Offenegg, északra Birkfeld, északkeletre Pöllau.

Története[szerkesztés]

Anger helye már a római korban, a 2-3. században is lakott volt. A 6. század második felében szlávok települtek be a réigóba, sok helynév, mint pl. a Feistritz folyó szláv eredetű.

Waxenegg várát (ma már csak rom) először 1217-ben említik, míg Anger mint település először 1364-ben bukkan fel az írott forrásokban. Szt. Andrásnak szentelt temploma 1379-ben plébániatemplomi státuszt kapott, 1389-ben pedig már a települést mezővárosként említik. Második temploma, amelyet a tizennégy segítőszentről neveztek el, még a reformáció előtt megépült.

1650-ben 18 különböző foglalkozás űzőjét számlálták össze Angerben a cserzővargától a kovácsig. 1663-ban a waxeneggi uradalmat a Webersberg család (később grófok) vásárolták meg és egy évszázadig uralták a környéket. Kihalásuk után Johann Khevenhüller-Metsch vette meg Waxenegget, de a birtokot Thannhausenből igazgatta. 1799-ben Karl August von Brentzenheim herceg, 1806-ban pedig Ferdinand von Gudenus báró szerezte meg a waxeneggi uradalmat. 1848-ban felszámolták a feudális birtokrenszert és megalakult a település önkormányzata. A 19. század végén Anger nyári üdülőhelyként is hírnevet szerzett, sok vendég látogatott ide, különösen Magyarországról. Az egyik üdülő vendége Bartók Béla magyar zeneszerző volt, aki 1921-ben Angerben töltötte a nyarat.

A 2015-ös stájerországi közigazgatási reform során Baierdorf bei Anger, Feistritz bei Anger és Naintsch községeket Angerhez csatolták.

Lakosság[szerkesztés]

Az angeri önkormányzat területén 2018 januárjában 4098 fő élt. A lakosságszám 2001 óta (akkor 4421 fő) csökkenő tendenciát mutat. 2015-ben a helybeliek 96,9%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,5% a régi (2004 előtti), 1,4% az új EU-tagállamokból érkezett. 2001-ben a lakosok 95,8%-a római katolikusnak, 1% mohamedánnak, 1,7% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát.

Látnivalók[szerkesztés]

A 16. századi Stainpeißhaus
  • Külml kastélya. A helyén álló udvarházat 1650-ben a pöllaui apátság szerezte meg, amely 1700-ra kastéllyá bővítette és az apátok nyári rezidenciájaként szolgált. 1811-től a Gudenus-családé volt, 1954-től a stájerországi gyermekmentőszolgálaté.
  • a Szt. András plébániatemplom
  • a Tizennégy segítőszent temploma
  • a 16. századi Stainpeißhaus
  • az 1675-ben emelt Mária-oszlop a főtéren
  • a helytörténeti múzeum
  • Naintsch Szűz Mária-temploma

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Anger (Steiermark) című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.