Ugrás a tartalomhoz

Andriska Viktor

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Andriska Viktor
Született1887. december 10.[1]
Budapest
Elhunyt1961. július 26. (73 évesen)[2][1]
Budapest
Állampolgárságamagyar
HázastársaNagy Győry Melánia
(h. 1916–?)
Makfalvi Margit Erzsébet
(h. 1926–1961)
Foglalkozása
SírhelyeFarkasréti temető (49/7-1-16)[3][4]

Andriska Viktor, névváltozata: Andriska Győző Antal (Budapest, 1887. december 10.[5] – Budapest, Terézváros, 1961. július 26.)[6] gyógyszerész, orvos, egyetemi tanár.

Életpályája

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Andriska Antal (1852–1933) miniszteri osztálytanácsos és gálszécsi Ritoók Margit (1857–1935)[7][8] fiaként született. Fivére Andriska Ödön (1892–1966) gyógyszerész. A Budapesti II. kerületi Királyi Egyetemi Katolikus Főgimnáziumban érettségizett (1905). A Budapesti Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán 1909-ben gyógyszerészetből kitüntetéssel vizsgázott, majd egy pécsi gyógyszertárban működött kisegítőként. Gyógyszerészhallgatóként belépett a Galilei Körbe. 1910. április 16-án a Magyarországi Gyógyszerésztestület Aggteleki utca 9. szám alatti épületében megnyílt a Gyógyszerészi Múzeum, melyet a Gyógyszerészhallgatók Segélyző és Önképző Egyletének elnökeként Andriska nyitott meg.[9][10]

1910 júniusában A különböző készítési módokon elkészített teaital kémiai vizsgálata című értekezése nyomán gyógyszerész doktorrá avatták.[11] Az 1910/1911. tanévben az egyetem Jog- és Államtudományi Karának előadásait látogatta. Ezt követően a Budapesti Tudományegyetem Közegészségtani Intézetének gyakornoka, 1913-től tanársegéd lett Liebermann Leó professzor mellett.[12] 1914 októberében Erzsébetfalván saját gyógyszertárat nyitott Victoria néven. Az első világháború idején az I. sz. honvédkórház koleralaboratóriumában teljesített szolgálatot, ahol Fenyvessy Bélával – a későbbi professzorral – különböző oltóanyagokat (főleg tífusz és kolera ellen) termeltek a katonaság, illetve a megbetegedettek számára. 1916 júniusában a Budapesti Királyi Törvényszék mint volt egyetemi tanársegédet a Budapesti Királyi Törvényszék és az ahhoz tartozó járásbíróságok területére állandó vegyész-szakértővé nevezte ki.[13] A Tanácsköztársaság idején a Munkaügyi és Népjóléti Népbiztosságon a patikák központi felügyelője volt. Ezt követően (1919) visszatért a Közegészségtani Intézethez, ahol ismét tanársegéd, majd az 1925/1926. tanévtől adjunktus volt.

1921 decemberében a Pozsonyból Budapestre költözött Erzsébet Tudományegyetemen orvosdoktorrá avatták.[14] Ugyanebben az évben állami ösztöndíjjal Németországba utazott, ahol a berlini és breslaui egyetemeken egészítette ki addigi bakteriológiai tanulmányait. 1924. március 30-án az Okleveles Gyógyszerészek Országos Egyesülete alelnökké választotta.[15] A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Az egészségtani vizsgáló módszerek című tárgykörből 1923-ban egyetemi magántanárrá habilitálta.[16] 1925. szeptember 1-jén kapott egyetemi adjunktusi kinevezést, s ettől kezdve 21 éven át megbízott előadója volt a „közegészségtannak”. 1926. októbertől 1928-ig és az 1930/1931. tanévben megbízták a Közegészségtani Intézet ideiglenes vezetésével.[17] 1930-ban Budapesten tisztiorvosi kinevezést kapott, illetve a népjóléti és munkaügyi miniszter kinevezte az Országos Közegészségügyi Tanács rendkívüli tagjává hat évi időtartamra.[18][19] 1930. évi közgyűlésén az Okleveles Gyógyszerészek Országos Egyesülete újból megválasztotta alelnökéül.[20]

1932 augusztusában az orvos- és gyógyszerészképzés, valamint a szakirodalom művelése terén szerzett érdemei elismeréséül az egyetemi rendkívüli tanári címet adományozták számára.[21] 1936 végén Lévolt István, volt maklári gyógyszertártulajdonos átvette a pestszenterzsébeti Victoria Gyógyszertárat, melyet 1930 és 1936 között bátyja, Andriska Ödön vezetett.[22] Egyetemi oktatói tevékenységét az 1940-es évek közepéig gyakorolta. 1955 és 1957 között az SZTK vényellenőrző csoportjában működött, majd üzemorvosi munkakörben tevékenykedett.

A Gyógyszerészek Lapja szerkesztőbizottságának tagja, főszerkesztője (1925–1926).

Otthonában, a VI. kerületi Rózsa Ferenc utca 64. szám alatt halt meg. Halálát agyvérzés, agyi ütőérelmeszesedés okozta.[6]

A Farkasréti temetőben nyugszik.

Családja

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Első felesége Nagy Győry Melánia volt, akivel 1916. április 29-én Erzsébetfalván kötött házasságot.[23] Elváltak. Második felesége Makfalvi Margit Erzsébet (1899–1977) iskolaorvos, egyetemi tanársegéd volt.[24] Fiai ifj. Andriska Viktor (1929–2000) vegyészmérnök (felesége Takács Teréz) és Andriska György (1932–1934).[25]

Főbb művei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Ein neues Verfahren zur Bestimmung desFeinheitsgrades der Weizenmehle, Unters, der Nahrung und Genussmittel (1911)
  • Egyptomi cigaretták vizsgálata ópiumra. (Magyar Orvosi Archivum, 1913)
  • Mit várhatunk a chemiától? (Gyógyszerészek Lapja, 1919, 22.)
  • A levegő salétromossav- és salétromsavtartalmának meghatározása. (Magyar Chemiai Folyóirat, 1920)
  • Bestimmung des Kohlenoxydgehaltes der Luft (1923)
  • Egyéni egészségtan gyógyszerész-gyakornokoknak. Budapest, 1948

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. 1 2 "PIM-névtér-azonosító". Hozzáférés: 2022. december 26.
  2. ↑ "FamilySearch Historical Records". Hozzáférés: 2022. december 26.
  3. ↑ "www.epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html".
  4. ↑ "epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html".
  5. ↑ "Születési bejegyzése a felsővízivárosi római katolikus keresztelési akv. 404/1887. folyószáma alatt". Hozzáférés: 2024. december 11.
  6. 1 2 "Halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi állami halotti akv. 601/1961. folyószáma alatt". Hozzáférés: 2024. december 10.
  7. ↑ "Andriska Antalné halotti bejegyzése a pestszenterzsébeti polgári halotti akv. 97/1935. folyószáma alatt". Hozzáférés: 2024. december 10.
  8. ↑ "Andriska Antalné gyászjelentése". Hozzáférés: 2024. december 11.
  9. ↑ "Gyógyszerészek múzeuma". Budapesti Hírlap. 30 (90). 1910. április 16. {{cite journal}}: |access-date= requires |url= (súgó)
  10. ↑ "A Gyógyszerészi Múzeum megnyítása". A Gyógyszerész. 12 (5). 1910. május 1. {{cite journal}}: |access-date= requires |url= (súgó)
  11. ↑ "Új gyógyszerész doktor". Pécsi Napló. 1910. június 12. {{cite news}}: |access-date= requires |url= (súgó)
  12. ↑ "Az orvosi kar új alkalmazottjai". Egyetemi Lapok. 26 (5). 1913. március 15. {{cite journal}}: |access-date= requires |url= (súgó)
  13. ↑ "Kinevezés". Vegyészeti Lapok. 11 (11): 102. 1916. június 10. {{cite journal}}: |access-date= requires |url= (súgó)
  14. ↑ Gyógyszerészi Közlöny, 1922. január 8. (38. évfolyam, 2. szám)
  15. ↑ Gyógyszerészek Lapja, 1924. május 15. (19. évfolyam, 6. szám)
  16. ↑ "Dr. Andriska Viktor egyetemi magántanárrá lett". Gyógyszerészi Hetilap. 63 (18). 1924. május 11. {{cite journal}}: |access-date= requires |url= (súgó)
  17. ↑ Gyógyszerészek Lapja, 1926. november 15. (21. évfolyam, 20. szám)
  18. ↑ "Gyógyszerész tisztiorvos". Gyógyszerészek Lapja. 25 (8). 1930. április 15. {{cite journal}}: |access-date= requires |url= (súgó)
  19. ↑ Gyógyszerészek Lapja, 1930. március 1. (25. évfolyam, 5. szám)
  20. ↑ Gyógyszerészek Lapja, 1930. július 1. (25. évfolyam, 13. szám)
  21. ↑ Hivatalos Közlöny, 1932. szeptember 1. (40. évfolyam, 17. szám)
  22. ↑ Gyógyszerészi Közlöny, 1936. november 14. (52. évfolyam, 46. szám)
  23. ↑ "Házasságkötési bejegyzése Nagy Győry Melániával az erzsébetfalvai polgári házassági akv. 102/1916. folyószáma alatt". Hozzáférés: 2024. december 10.
  24. ↑ "Házasságkötési bejegyzése Makfalvi Margittal a Budapest VIII. kerületi polgári házassági akv. 1153/1926. folyószáma alatt". Hozzáférés: 2024. december 10.
  25. ↑ Szmodits László (2003). Neves magyar gyógyszerészek kegyeleti adattára. Dictum Kiadó. 21–22. o. ISBN 963 210 242 8. {{cite book}}: |access-date= requires |url= (súgó)

Források

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Andriska_Viktor&oldid=29120322”