Amerikai masztodon

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Amerikai masztodon
Evolúciós időszak: Kora vagy középső pliocén – kora holocén
Csontváz a bismarcki múzeumban (Észak-Dakota, USA
Csontváz a bismarcki múzeumban (Észak-Dakota, USA
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Afrotheria
Rend: Ormányosok (Proboscidea)
Alrend: Elefántalakúak (Elephantiformes)
Csoport: Elephantimorpha
Család: Masztodonfélék (Mammutidae)
Nem: Masztodon (Mammut)
Blumenbach, 1799
Faj: M. americanum
Tudományos név
Mammut americanum
(Kerr, 1792)
Szinonimák
  • Elephas americanum Kerr, 1792
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Amerikai masztodon témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Amerikai masztodon témájú kategóriát.

Az amerikai masztodon (Mammut americanum) az emlősök (Mammalia) osztályának ormányosok (Proboscidea) rendjébe, ezen belül a masztodonfélék (Mammutidae) családjába tartozó fosszilis faj.[1][2]

Nemének a típusfaja.

Tudnivalók[szerkesztés]

Rekonstrukciója

Ez az állatfaj valamikor a pliocén kor elején vagy közepén jelent meg és a legutóbbi jégkorszak hideg periódusának végén tűnt el, mintegy 11 000 évvel ezelőtt.

Hatalmas, elefántszerű emlős volt, de sok jegye különbözött a mai elefántokétól: külsőre inkább a gyapjas mamutra hasonlított, de annál termetre kisebb, súlyra viszont jelentősen nagyobb volt és az agyara is egyenesebb volt. A marmagassága körülbelül 2,89–3,25 méter között, a súlya pedig 7,8–11 tonna között lehetett. A faj hímjeinek átlag marmagassága 2,9 méter, súlya pedig 8 tonna lehetett. Ezzel a testfelépítéssel körülbelül 80 százalékkal nehezebb volt egy azonos marmagasságú ma élő elefánthoz képest.[3] Testét barnás, de a gyapjas mamuténál rövidebb szőrzet borította.

A ma elefántokhoz hasonlóan valószínűleg családokban járhatott, legalábbis a tehenek és a borjak. Az észak-amerikai prériken élt, ahol fák, bokrok hajtásait és más növényeket fogyasztottak.

Maradványait szerte Észak-Amerikában, Alaszkától Hondurásig találták meg: ezek teljességüket tekintve a fogaktól a komplett csontvázakig terjednek. Washington államban 1977-ben egy különleges leletet találtak: egy masztodon teljesen ép csontvázát, amelynek egyik bordájába egy lándzsahegy volt beágyazódva. Későbbi vizsgálatok kimutatták, hogy a csont begyógyult a lándzsahegy körül, így az állat minden valószínűség szerint túlélte a vadász támadását.

A mai amerikai indiánok őseinek megérkezését még bizonyosan megérték. Ezért erős a gyanú, hogy az első indiánok túlzott vadászatának eshettek áldozatul. Mások szerint kihalásukat a pleisztocént követő gyors felmelegedés okozhatta. (Erről bővebben: pleisztocén megafauna.)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Kurtin, Bjvrn. Pleistocene Mammals of North America, illustrated, Columbia University Press, 345. o. (1980). ISBN 0231037333 
  2. szerk.: Palmer, D.: The Marshall Illustrated Encyclopedia of Dinosaurs and Prehistoric Animals. London: Marshall Editions, 243. o. (1999). ISBN 1-84028-152-9 
  3. Larramendi, A. (2016). „Shoulder height, body mass and shape of proboscideans”. Acta Palaeontologica Polonica 61. DOI:10.4202/app.00136.2014.  

Források[szerkesztés]