Amerika Hangja

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Amerika Hangja
VOA logo.svg
Voice of America (18183).jpg
Adatok
Indulás 1942
Ország Amerikai Egyesült Államok
Székhely Washington, D.C.
Hivatalos oldal

Az Amerika Hangja (angolul Voice Of America, rövidítve: VOA) a legnagyobb és legrégebbi amerikai finanszírozású nemzetközi műsorszolgáltató.[1][2][3] 47 nyelven készít digitális, televíziós és rádiós tartalmakat, amelyeket világszerte terjeszt a társállomásokon. Elsősorban nem amerikai közönség nézi, így a VOA műsorai befolyásolják a külföldi közvéleményt az Egyesült Államokról és annak népéről.

A VOA-t 1942-ben alapították,[4] a VOA alapítólevelét (Public Laws 94-350 és 103-415)[5][6] pedig 1976-ban írta alá Gerald Ford elnök.

A központja Washingtonban van, és az USA kormányának független ügynöksége, a U.S. Agency for Global Media (USAGM) felügyeli.[7] A forrásokat évente a nagykövetségek és konzulátusok költségvetése keretében különítik el. 2016-ban a VOA mintegy 1050 alkalmazottal és az adófizetők által finanszírozott 218,5 millió dolláros éves költségvetéssel hetente mintegy 1800 órányi rádió- és televízióműsort sugárzott világszerte körülbelül 236,6 millió embernek. A magyar adás 1942 és 2004 között üzemelt.

Története[szerkesztés]

A hidegháború időszakában[szerkesztés]

1947-ben a VOA megkezdte adásait a szovjet állampolgároknak Oroszországban, azzal az ürüggyel, hogy ellensúlyozza „az amerikai vezetők és politika ellen irányuló szovjet propaganda káros hatásait” a szovjet orosz nyelvű média részéről, John B. Whitton: Cold War Propaganda című értekezése szerint. 1949. április 24-én a Szovjetunió válaszul elektronikus zavarást kezdeményezett a VOA adásai ellen. 1948-49-ben Charles W. Thayer vezette a VOA-t.[8] A következő néhány évben az amerikai kormányban nem volt egyetértés, hogy mi legyen az Amerika Hangja célja. Az a döntés született, hogy a VOA adásait külpolitikája részeként használja a Szovjetunió és más országok propagandája ellen. Az arab szolgálatatás 1950. január 1-jén indult újra, félórás műsorral. Ez 1958-ra napi hat órára bővült, de az 1956-os szuezi válság idején napi 14,5 órás volt.[9] 1952 és 1960 között az Amerika Hangja az amerikai parti őrség Courier nevű átalakított vitorlást használta első mobil műsorszóró hajóként.[10] A Couriert a később az európai kereskedelmi állomásokon dolgozó személyzet képzésére is használták.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. RCFP urges Congress to protect Voice of America's editorial independence (amerikai angol nyelven). The Reporters Committee for Freedom of the Press. (Hozzáférés: 2022. január 14.)
  2. Voice of America directors resign | AIB. aib.org.uk. (Hozzáférés: 2022. január 14.)
  3. Wright, Kate; Mel: Voice of America struggle for independence highlights issue of state role in government-backed media (angol nyelven). The Conversation. (Hozzáférés: 2022. január 14.)
  4. Mission and Values (angol nyelven). VOA. (Hozzáférés: 2022. január 14.)
  5. 90 Stat. 823. (Hozzáférés: 2022. január 14.)
  6. 108 Stat. 4299. (Hozzáférés: 2022. január 14.)
  7. VOA Charter & Journalistic Code VOA - Voice of America English News. archive.ph, 2016. november 20. (Hozzáférés: 2022. január 14.)
  8. Charles Thayer (1948-1949) (angol nyelven). VOA. (Hozzáférés: 2022. január 15.)
  9. William A. Rugh: American encounters with Arabs. Internet Archive. 2005. ISBN 978-0-275-98817-3 Hozzáférés: 2022. jan. 15.  
  10. Andrew Glass: Voice of America begins broadcasts to the Soviet Union, Feb. 17, 1947 (angol nyelven). POLITICO. (Hozzáférés: 2022. január 15.)