Amerícium(III)-klorid

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Amerícium(III)-klorid

Az amerícium(III)-klorid egységcellája, pálcikamodellje jelmagyarázattal
IUPAC-név Amerícium-klorid
Szabályos név Amerícium(3+)-klorid
Más nevek Amerícium-klorid
Amerícium-triklorid
Kémiai azonosítók
CAS-szám 13464-46-5
ChemSpider 15964177
SMILES
[Cl-].[Cl-].[Cl-].[Am+3]
InChIKey GQKWPBIZTINWCF-UHFFFAOYSA-K
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet AmCl3
Moláris tömeg 349,42 g/mol
Megjelenés Világos piros, átlátszó kristályok
Sűrűség 5.87 g cm−3[1]
Olvadáspont 715 °C
Forráspont 850 °C
Kristályszerkezet
Kristályszerkezet hexagonális (UCl3 type), hP8
Tércsoport P63/m, No. 176
Koordinációs
geometria
trigonális prizma
(kilences koordinátájú)
Rokon vegyületek
Azonos anion Európium(III)-klorid
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

Az Amerícium(III)-klorid vagy amerícium-triklorid szervetlen vegyület, képlete AmCl3. Rózsaszín hexagonális kristályokat képez. Szilárdan az egyes ameríciumatomokat kilenc klóratom veszi körül körülbelül egyforma távolságra, trigonális prizma konfigurációban.[3][4] Benne az amerícium oxidációs száma 3.[5]

Hexahidrátjának (AmCl3·6 H2O) a kristályszerkezete monoklin, rácsállandók: a = 970,2 pm, b = 656,7 pm és c = 800,9 pm; β = 93° 37'; tércsoport: P2/n.[6]

Reakciói[szerkesztés]

Vizsgálták, hogy elektrolízissel elválasztják a többi aktinoida-kloridtól, mivel azoktól eltérő a standard képződési szabadentalpiája.[7] Olvadt NaCl-ben ameríciummal amerícium(II)-kloriddá redukálható,[7][8] így az amerícium a plutóniumtól elválasztható.[8]

Tulajdonságai[szerkesztés]

Kristályszerkezete izotip az urán(III)-kloridéval. Rácsállandói a = 738 pm és c = 421 pm.[2] Radioaktív.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Chemistry: Periodic Table: americium: compound data (americium (III) chloride). WebElements. (Hozzáférés: 2008. június 24.)
  2. a b Perry, Dale L.. Handbook of Inorganic Compounds. CRC Press, 15. o. (1995). ISBN 0-8493-8671-3. Hozzáférés ideje: 2024. június 25. 
  3. L. B. Asprey, T. K. Keenan, F. H. Kruse: "Crystal Structures of the Trifluorides, Trichlorides, Tribromides, and Triiodides of Americium and Curium", Inorg. Chem. 1965, 4 (7), 985–986; doi:10.1021/ic50029a013.
  4. A. F. Wells: Structural Inorganic Chemistry 5th edition (1984) Oxford Science Publications, ISBN 0-19-855370-6.
  5. L. B. Asprey, T. K. Keenan, F. H. Kruse: Crystal Structures of the Trifluorides, Trichlorides, Tribromides, and Triiodides of Americium and Curium, in: Inorg. Chem., 1965, 4 (7), S. 985–986 (doi:10.1021/ic50029a013).
  6. John H. Burns, Joseph Richard Peterson: "The Crystal Structures of Americium Trichloride Hexahydrate and Berkelium Trichloride Hexahydrate", Inorg. Chem. 1971, 10 (1), 147–151; doi:10.1021/ic50095a029.
  7. a b Nuclear Energy Agency. Proceedings of the Workshop on Pyrochemical Separations. OECD Publishing, 276–277. o. (2000. április 6.). ISBN 92-64-18443-0. Hozzáférés ideje: 2024. június 24. 
  8. a b Plutonium Processing In The Nuclear Weapons Complex. Diane Publishing, 21. o. (1992). ISBN 1-56806-568-X. Hozzáférés ideje: 2024. június 24. 

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Americium(III) chloride című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Ez a szócikk részben vagy egészben az Americium(III)-chlorid című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.