Amerícium(III)-klorid
 |
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
| Amerícium(III)-klorid | |
 Az amerícium(III)-klorid egységcellája, pálcikamodellje jelmagyarázattal | |
| IUPAC-név | Amerícium-klorid |
| Szabályos név | Amerícium(3+)-klorid |
| Más nevek | Amerícium-klorid Amerícium-triklorid |
| Kémiai azonosítók | |
|---|---|
| CAS-szám | 13464-46-5 |
| PubChem | 17815325 |
| ChemSpider | 15964177 |
| SMILES | [Cl-].[Cl-].[Cl-].[Am+3] |
| InChIKey | GQKWPBIZTINWCF-UHFFFAOYSA-K |
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | AmCl3 |
| Moláris tömeg | 349,42 g/mol |
| Megjelenés | Világos piros, átlátszó kristályok |
| Sűrűség | 5.87 g cm−3[1] |
| Olvadáspont | 715 °C |
| Forráspont | 850 °C |
| Kristályszerkezet | |
| Kristályszerkezet | hexagonális (UCl3 type), hP8 |
| Tércsoport | P63/m, No. 176 |
| Koordinációs geometria | trigonális prizma (kilences koordinátájú) |
| Rokon vegyületek | |
| Azonos anion | Európium(III)-klorid |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |
Az Amerícium(III)-klorid vagy amerícium-triklorid szervetlen vegyület, képlete AmCl3. Rózsaszín hexagonális kristályokat képez. Szilárdan az egyes ameríciumatomokat kilenc klóratom veszi körül körülbelül egyforma távolságra, trigonális prizma konfigurációban.[2][3] Benne az amerícium oxidációs száma 3.[4]
Hexahidrátjának (AmCl3·6 H2O) a kristályszerkezete monoklin, rácsállandók: a = 970,2 pm, b = 656,7 pm és c = 800,9 pm; β = 93° 37'; tércsoport: P2/n.[5]
Reakciói
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Vizsgálták, hogy elektrolízissel elválasztják a többi aktinoida-kloridtól, mivel azoktól eltérő a standard képződési szabadentalpiája.[6] Olvadt NaCl-ben ameríciummal amerícium(II)-kloriddá redukálható,[6][7] így az amerícium a plutóniumtól elválasztható.[7]
Tulajdonságai
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Kristályszerkezete izotip az urán(III)-kloridéval. Rácsállandói a = 738 pm és c = 421 pm.[8] Radioaktív.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen
<ref>címke; nincs megadva szöveg a(z) „web” nevű lábjegyzeteknek - ↑ L. B. Asprey, T. K. Keenan, F. H. Kruse: "Crystal Structures of the Trifluorides, Trichlorides, Tribromides, and Triiodides of Americium and Curium", Inorg. Chem. 1965, 4 (7), 985–986; DOI: 10.1021/ic50029a013.
- ↑ A. F. Wells: Structural Inorganic Chemistry 5th edition (1984) Oxford Science Publications, ISBN 0-19-855370-6.
- ↑ L. B. Asprey, T. K. Keenan, F. H. Kruse: Crystal Structures of the Trifluorides, Trichlorides, Tribromides, and Triiodides of Americium and Curium, in: Inorg. Chem., 1965, 4 (7), S. 985–986 (DOI: 10.1021/ic50029a013).
- ↑ John H. Burns, Joseph Richard Peterson: "The Crystal Structures of Americium Trichloride Hexahydrate and Berkelium Trichloride Hexahydrate", Inorg. Chem. 1971, 10 (1), 147–151; DOI: 10.1021/ic50095a029.
- 1 2 Nuclear Energy Agency (2000). Proceedings of the Workshop on Pyrochemical Separations. Avignon, France: OECD Publishing. 276–277. o. ISBN 92-64-18443-0. Hozzáférés: 24 Jun 2008.
{{cite book}}: Check date values in:|year=/|date=mismatch (súgó) - 1 2 Plutonium Processing In The Nuclear Weapons Complex. Diane Publishing. 1992. 21. o. ISBN 1-56806-568-X. Hozzáférés: 2008. június 24.
- ↑ Perry, Dale L.; Phillips, Sidney L. (1995). Handbook of Inorganic Compounds. CRC Press. 15. o. ISBN 0-8493-8671-3. Hozzáférés: 2008. június 25.
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ez a szócikk részben vagy egészben az Americium(III) chloride című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Ez a szócikk részben vagy egészben az Americium(III)-chlorid című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.