Amenmessze

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Amenmessze
előd
egyiptomi fáraó
utód
Merenptah
XIX. dinasztia
II. Széthi

Amenmesse-StatueHead MetropolitanMuseum.png

Uralkodása i. e. 1203–1200
Prenomen
<
ra
Y5
W19ira
U21
n
>

Menmiré Szetepenré
Örökkévaló, mint Ré lelke; Ré választottja
Nomen
<
C12msssS38N29S40
>

Amenmessze Hekauaszet
Ámon gyermeke, Théba kormányzója
Apja ?
Anyja Tahát
Főfelesége ?
Sírja KV10
A Wikimédia Commons tartalmaz Amenmessze témájú médiaállományokat.

Amenmessze (uralkodói nevén Menmiré, görögösen Ammenemész, ? – i. e. 1200) az ókori egyiptomi XIX. dinasztia ötödik fáraója i. e. 1203-tól haláláig. Trónbitorlóként került hatalomra Merenptah kijelölt örökösével, Széthi-Merenptah herceggel szembeszállva, feltehetőleg annak távollétét kihasználva.[1] Az is lehetséges, hogy Széthi-Merenptah trónra lépett ugyan, de Amenmessze letaszította a trónról uralma második évében.[2] Végül II. Széthi, aki szinte teljes bizonyossággal azonos Széthi-Merenptahhal, visszaszerezte a hatalmat.

Származása[szerkesztés]

Amenmessze származását homály fedi. Merenptah uralkodása alatt egy Messzui nevű nemes szolgált Núbia alkirályaként, aki lehetséges, hogy azonos Amenmesszével. Messzui az amadai templomban két ábrázolásán a királyi jelképnek számító ureuszt viseli a fején. Amennyiben a két személy valóban ugyanaz, Messzui/Amenmessze esetleges hatalmi törekvéseit Núbia aranybányáinak birtoklása nagyban támogathatta.[3] Azonosságuknak ellentmond, hogy II. Széthi uralkodása idején, bár Amenmessze nevét mindenhonnan igyekeztek kitörölni, Messzui feliratait nem bántották, annak ellenére, hogy utóda, az Amenmessze által kinevezett alkirály feliratait eltüntették.[4] Szintén Amadában Messzui „a király fia”-ként utal magára. Ez azonban lehetséges, hogy alkirályi címére utalt (Núbia, óegyiptomi nevén Kús alkirályának szokásos címe volt a „kúsi királyfi”).[5]

Amenmessze anyja, Tahát ábrázolása fia számos szobrán megjelenik, többek közt két karnaki oszlopon. Ezek egyikén alakja mellett „a király leánya, a király felesége, (Tahát)|” felirat áll, ahol a „felesége” szót később vésték oda az eredeti „anyja” helyébe, amikor Széthi kisajátította a szobrot Amenmesszétől. Ez azt sugallja, Tahát vagy feleségül ment Széthihez, mikor az fáraó lett, vagy már korábban is házasok voltak – így Amenmessze Széthi fia volt, és saját apját taszította le a trónról. Az utóbbi feltételezést erősíti a másik karnaki szobor, melyen Tahát szintén hercegnőként és királynéként szerepel, és címein semmilyen átfaragás nyoma nem látszik, a király nevén viszont igen. Így lehetséges, hogy a szobrot Széthi készíttette, ráfaragtatta felesége képét is, a szobrot később fiuk kisajátította és saját nevét vésette az apjáé helyére, de anyja címeit nem bántotta, majd Széthi később újra a saját nevét vésette Amenmesszéé helyére.[6] Más feltételezések szerint Tahát Merenptah egy mellékfelesége volt, és Amenmessze így a bátyjával keveredett hatalmi harcokba, Tahát eredeti címét pedig csak azért íratta a szoborra, hogy minden nyomát eltüntesse annak, hogy a királyné fia egykor uralkodott.[7]

Uralkodása[szerkesztés]

Amenmessze uralma mindössze négy évig tartott, s valószínűleg csak Dél-Egyiptomra korlátozódott.[8] A karnaki Ámon-templom oszlopcsarnokában feltehetőleg ő állíttatott hat kvarcitszobrot, de ezekről később Széthi kitöröltette Amenmessze nevét, ahogy máshol is igyekezett eltörölni az emlékét. Nem tudni, mi lett Amenmessze múmiájával. Sírjába feltehetőleg nem temették el, a sír csak Tahát és egy későbbi királyné, Baketwerel – akit korábban emiatt tévesen Amenmessze feleségének hittek, de valójában csak később sajátította ki a sírt – temetkezési helyéül szolgált.[9]

II. Széthi utódja, Sziptah lehetséges, hogy Amenmessze fia volt, mivel fennmaradt egy szobor, melyen a herceg eredetileg apja ölében ült – az apa alakját és nevét teljesen elpusztították.[10]

Titulatúra[szerkesztés]

A fáraók titulatúrájának magyarázatát és történetét lásd az Ötelemű titulatúra szócikkben.
Hórusz-név
G5
E2
D40
C10mriismn
n
Y1
U32
Srxtail2.svg
Kanaht Merimaat Szementaui
Az erős bika, az igazság kegyeltje
Nebti-név
G16
G36
r
D58iG1i
t
iU16
Aa15
ip
t
Q1Z2ss
O49
Werbiaitemipetszut
Nagy az ő megjelenése Thébában
Arany Hórusz-név
G8
O29VHASHO49
Aa […]
A nagy […] (a név hiányos)
Felső‑  és Alsó‑Egyiptom királya
M23L2
Hiero Ca1.png
ra
Y5
W19ira
U21
n
Hiero Ca2.png
Menmiré Szetepenré
Örökkévaló, mint Ré lelke; Ré választottja
Ré fia
G39N5
 
Hiero Ca1.png
C12msssS38N29S40
Hiero Ca2.png
Amenmessze Hekauaszet
Ámon gyermeke, Théba kormányzója

Forrás[szerkesztés]

  1. Joyce Tyldesley: Ramszesz – Egyiptom legnagyobb fáraója (Debrecen, Gold Book, 2000) ISBN 963-9437-28-X, pp.273–274
  2. Dodson, Aidan, Hilton, Dyan. The Complete Royal Families of Ancient Egypt. Thames & Hudson (2004). ISBN 0-500-05128-3 , p.176
  3. Dodson–Hilton, op.cit., p.182
  4. Frank J. Yurco: Was Amenmesse the Viceroy of Kush, Messuwy?, JARCE 34 (1997), pp.53–54 & 56
  5. Dodson–Hilton, op.cit., p.179
  6. Dodson–Hilton, op.cit., pp.179–180
  7. Frank Yurco: Amenmesse: Six Statues at Karnak. Metropolitan Museum Journal, 14 (1979), pp.15–31.
  8. Dodson–Hilton, op.cit., p.176
  9. Amenmesse Project (KV-10) – A University of Memphis Mission[halott link]
  10. Dodson–Hilton, op.cit., p.180

További információk[szerkesztés]

Előző uralkodó:
Merenptah
Egyiptom uralkodója
i. e. 13. század
XIX. dinasztia
A fáraók kettős koronája
Következő uralkodó:
II. Széthi