Szirti fanyarka
 | ||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 A természetes élőhelyén
| ||||||||||||||||||||||||||||
| Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 10 000 Ft | ||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||
| Amelanchier ovalis Medik. | ||||||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Szirti fanyarka témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Szirti fanyarka témájú médiaállományokat és Szirti fanyarka témájú kategóriát. |
A szirti fanyarka vagy közönséges fanyarka (Amelanchier ovalis) a rózsavirágúak (Rosales) rendjébe, ezen belül a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó faj.
Nemzetségének a típusfaja.
Előfordulása[szerkesztés]
A szirti fanyarka Közép- és Dél-Európa, Ázsia legnyugatibb részein és Észak-Afrika hegyvidékein fordul elő, északon Belgiumig és Közép-Németországig, keleten Lengyelországig és Romániáig. Melegkedvelő faj.
Magyarországon a Gerecsében, a Vértesben, a Bakonyban és a Balaton-vidékén mészkövön, dolomiton madárbirsekkel sziklai törpecserjést alkot; bokorerdőkben is megtaláljuk.
Változata[szerkesztés]
- Amelanchier ovalis subsp. cretica (Willd.) Pignatti
Megjelenése[szerkesztés]
A szirti fanyarka mintegy 1,5-2 méter magas, terjedő tövű, sűrűn ágas cserje. Ágai vékonyak, mereven felfelé törnek, kérgük világos vagy sötétebb barnásszürke. Levelei tojás alakúak vagy elliptikusak, csúcsuk többnyire tompa, szélük csipkés-fűrészes vagy ép. Csúcsuk szálkás, levélválluk kerek vagy szíves, 2,5-4,5 centiméter hosszúak és mintegy 3 centiméter szélesek, vaskosak. Fiatal korban színük felül sötétzöld, fonákjuk világosabb és eleinte sűrűn molyhos, hamar lekopaszodik. A levélnyél 1,5 centiméter hosszú. Hófehér virágai már lombfakadáskor megjelennek, hármasával-nyolcasával molyhos, felálló fürtben nyílnak. Az 5 csészelevél keskeny hosszúkás-tojásdad, 10-15 milliméter hosszú, csúcsán vörössel befuttatott. A szirmok keskenyek, szélességüknél kétszer-ötször hosszabbak. A virágban mintegy 20 porzó és 5 bibeszál található, melyek egymással nem nőttek össze. Az 5-10 milliméter átmérőjű termés gömb alakú, fekete színű, kékesen hamvas, édes és ehető. A csészelevelek hosszú ideig a termésen maradnak. A magok sarló alakúak.
Hatóanyagai[szerkesztés]
A gyümölcs C- és P-vitaminban, rézben és vasban gazdag. A mag, a levél és a kéreg hidrociánsavat tartalmaz.[1]
Életmódja[szerkesztés]
A szirti fanyarka napos, sziklás lejtőkön, irtásokon, törmeléken, sziklahasadékokban, napfényes tölgyesekben és erdei fenyvesekben, valamint meleg sziklai cserjésekben fordul elő, többnyire déli helyeken, sovány, mészben gazdag, humuszban szegény szikla- és törmeléktalajokon, mintegy 2000 méter magasságig.
A virágzási ideje áprilistól június végéig tart.
Rokon fajok[szerkesztés]
A szirti fanyarka rokon a kanadai fanyarkával (Amelanchier canadensis).
Képek[szerkesztés]
-
A növény -
Virága -
Termések -
-
Rajzok a növényről -
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Marie-Claude Paume: Ehető vadnövények. Füvek, virágok és salátafélék gyűjtése és felhasználása. Budapest, Bioenergetic Kft. 2013, 146. oldal. ISBN 978-963-2911-76-2
Források[szerkesztés]
- Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6
- Amelanchier ovalis Medik. Plants of the World Online
- USDA, ARS, National Genetic Resources Program. Germplasm Resources Information Network - (GRIN) [Online Database].
További információk[szerkesztés]
- Vitamindús fanyarka, az áfonya igénytelen riválisa Archiválva 2016. április 22-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Amelanchier ovalis Medik. The Plant List
