Ambulocetus natans

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Ambulocetus szócikkből átirányítva)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Ambulocetus natans
Evolúciós időszak: Kora eocén, 49–48 Ma
Az állat rekonstrukciója
Az állat rekonstrukciója
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Scrotifera
Csoport: Ferungulata
Csoport: Patások (Ungulata)
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Csoport: Cetancodontamorpha
Alrend: Whippomorpha
Csoport: Cetaceomorpha
Alrendág: Cetek (Cetacea)
Részalrend: Archaeoceti
Család: Ambulocetidae
Nem: Ambulocetus
Thewissen et al., 1994
Faj: A. natans
Tudományos név
Ambulocetus natans
Thewissen et al., 1994
Elterjedés
Elterjedési területe a lelőhelyek alapján
Elterjedési területe a lelőhelyek alapján
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Ambulocetus natans témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Ambulocetus natans témájú kategóriát.

Az Ambulocetus natans az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a Whippomorpha alrendjébe és a fosszilis Ambulocetidae családjába tartozó faj.

Nemének eddig az egyetlen felfedezett faja és családjának a típusfaja.

Típuspéldánya a H-GSP 18.507 számú lelet, Pakisztán eocénjének ypresi emeletében (49-48 millió évvel ezelőtt) keletkezett tengeri üledékes összletben, a Kuldana-formációban. Ez a lelet erősen töredékes, ezért egy jobb megtartású maradványt, a H-GSP 9.209 számút is bevonták a fajleírásba.[1] A fajleíró Johannes Thewissen és társai.[2]

Tudnivalók[szerkesztés]

Az Ambulocetus natans (magyarul „sétáló cet”), egy 3 méter hosszú és 141–235 kilogramm tömegű[3] (bár Philip Dean Gingerich szerint akár 720 kilogrammos is lehetett), alkatában krokodilszerű lény volt, és az első cetekhez tartozott.[4] A korábbi elképzelések szerint ez az állat képes volt szárazföldön járni, de már inkább a vízi élethez alkalmazkodott; az újabb kutatások elvetik ezt az elméletet, és az újabb elképzelés szerint ez az őscet már teljesen víziéletmódú lehetett. Úszás közben nem úgy mozgott, mint a krokodilok (oldalirányban), hanem, mint a mai vidrák és cetek (fel-le). E tulajdonsága az emlősök általános mozgássémájából ered, a gepárd futásától a nyúl szökdécseléséig minden emlős gerince ugyanúgy mozog.[5][6]

Valószínű, hogy vadászatkor a sekély vízben figyelte, ha egy állat jön vizet inni és ekkor rávetette magát (krokodil módszer). A fül felépítése hasonló volt a mai cetek füléhez, velük érzékelte a vízben a hullámzásokat. Külső füle már eltűnt. Az orrcsont módosulása segítségével képes volt víz alatti nyelésre. Fogai hasonlóak voltak a delfinek és fogascetek fogaihoz. A fogak kémiai vizsgálata arra következtetett, hogy az Ambulocetus natans éppen olyan jól érezte magát a sós vízben, mint az édesvízben.

Lelőhelyek[szerkesztés]

Ambulocetus natans maradványokat Pakisztán területén találtak csakúgy, mint a Himalayacetus subathuensis, Gandakasia és Pakicetus leleteit. 49 millió évvel ezelőtt az eocén közepén, Pakisztán a Tethys-óceán sekély partján feküdt. Itt sokfajta korai cetmaradványt találtak, ami arra enged következtetni, hogy a meleg Tethys tenger volt a bölcsője a cetek evolúciójának. Folyókban és folyótorkolatokban a tenger északi partvidékén fordult elő, sós-, brakk- és édesvízben. A Tethys üledékgyűjtőjében (geoszinklinális) ez időben keletkezett az a nagy vastagságú üledékes rétegsor, ami ma a Himalája vonulatait alkotja.

Képek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://paleodb.org/cgi-bin/bridge.pl?action=checkTaxonInfo&taxon_no=62971&is_real_user=1 Típuspéldányok leírása (Paleobiology)
  2. http://paleodb.org/cgi-bin/bridge.pl?action=checkTaxonInfo&taxon_no=36660&is_real_user=1 Paleobiology
  3. Ambulocetus natans, an Eocene cetacean (Mammalia) from Pakistan (PDF), 1–86. o. (1996). ISBN 978-3-929907-32-2. OCLC 36463214 
  4. JGM "Hans" Thewissen, J. G. M.. Cetacean Origins: Evolutionary Turmoil during the Invasion of the Oceans, The Emergence of Whales: Evolutionary Patterns in the Origin of Cetacea. Springer, 451–460. o. (2013). ISBN 978-1-4899-0159-0 
  5. Dawkins: Legnagyobb mutatvány, 316. old.
  6. Dawkins: Az ős meséje, 166. old.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]