Ambloplites rupestris

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ambloplites rupestris
A hal a természetes élőhelyén
A hal a természetes élőhelyén
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Öregrend: Tüskésúszójúak (Acanthopterygii)
Csoport: Percomorpha
Rend: Sügéralakúak (Perciformes)
Alrend: Sügéralkatúak (Percoidei)
Család: Díszsügérfélék (Centrarchidae)
Alcsalád: Centrarchinae
Nemzetség: Ambloplitini
Nem: Ambloplites
Rafinesque, 1820
Faj: A. rupestris
Tudományos név
Ambloplites rupestris
(Rafinesque, 1817)
Szinonimák
  • Ambloplites rupestris rupestris (Rafinesque, 1817)
  • Bodianus rupestris Rafinesque, 1817
Elterjedés
Eredeti elterjedési területe sárgával jelölve
Eredeti elterjedési területe sárgával jelölve
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Ambloplites rupestris témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Ambloplites rupestris témájú médiaállományokat és Ambloplites rupestris témájú kategóriát.

Az Ambloplites rupestris a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, ezen belül a díszsügérfélék (Centrarchidae) családjába tartozó faj.

Nemének a típusfaja.

Előfordulása[szerkesztés]

Az Ambloplites rupestris előfordulási területe Észak-Amerikában van. A következő vizekben található meg: Szent Lőrinc-folyó, Nagy-tavak, a Vörös-folyó és Mississippi folyórendszer, délen egészen Észak-Alabamáig és -Georgiáig. Kanadában Saskatchewantól Québecig lelhető fel. Az ember betelepítette Európába.

Megjelenése[szerkesztés]

Ez a hal általában 15,4 centiméter hosszú, azonban 43 centiméteresre és 1,4 kilogrammosra is megnőhet. A hátúszóján 10-13 tüske és 11-13 sugár van, míg a farok alatti úszóján 5-7 tüske és 9-11 sugár látható. 29-32 csigolyája van.

Életmódja[szerkesztés]

Mérsékelt övi és szubtrópusi, édesvízi halfaj, amely a mederfenék közelében él. A 10-29 Celsius-fok közötti vízhőmérsékletet és a 7 pH értékű vizet kedveli. A sekély vizű, kavicsos területeket részesíti előnyben. Rákokkal, rovarokkal és kisebb halakkal táplálkozik.

Legfeljebb 18 évig él.

Szaporodása[szerkesztés]

Az ikrát és az ivadékot körülbelül 14 napon keresztül a hím őrzi. A hím által készített mélyedésbe több nőstény is lerakhatja ikráit.

Felhasználása[szerkesztés]

Ezt a halat, csak kis mértékben halásszák és tenyésztik. Főleg városi akváriumokban látható. A sporthorgászok is kedvelik.

Képek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]