Fenyőgalóca

	A fenyőgalóca; mikológiai jellemzői
Étkezési érték:; nyersen mérgező

Fenyőgalóca
Rendszertani besorolás
Ország:	Gombák;
Törzs:	Bazídiumos gombák;
Osztály:	Agaricomycetes;
Rend:	Agaricales;
Család:	Amanitaceae;
Nemzetség:	Amanita;
Tudományos név
	Amanita gilbertii; Beauseign. 1925
Hivatkozások
	Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Fenyőgalóca témájú kategóriát.

A fenyőgalóca (Amanita gilbertii) a galócafélék családjába tartozó, Európában honos, homokos talajú fenyvesekben élő, nyersen mérgező gombafaj.

Megjelenése[szerkesztés]

A fenyőgalóca kalapja 6-15 cm széles, alakja eleinte domború, majd széles domborúan, majdnem laposan kiterül, ritkán kissé benyomott lehet. Széle ritkásan bordázott, fiatalon burokcafrangok lehetnek rajta. Színe fiatalon fehér, majd piszkosfehér, idősen halvány okkeres vagy vajsárgás. Burokmaradványai nagyok, hártyásak, sokáig a kalaphoz tapadnak és nem mindig észrevehetőek, számuk ritkán haladja meg a hármat. A kalapbőr lehúzható.

Húsa vastag, tömör, színe fehér. Íze és szaga nem jellegzetes.

Sűrű lemezei csak érintik a tönköt. A féllemezek rövidek. Színük fehér, fehérokkeres, esetleg vöröses árnyalattal.

Tönkje 8-20 cm magas és 2-3 cm vastag. Alakja erőteljes, töve kissé megvastagodott, répaszerűen gyökerező. Színe fehér, felülete sima. Gallérja nagy, hártyás, a tönkön magasan helyezkedik el, idős korig megmaradó; színe fehér, széle felül rovátkolt. A törékeny, fehér bocskor hártyaszerűen a répaszerűen megvastagodott tönkaljra simul, gyakran a föld alatt marad.

Spórapora fehér. Spórája megnyúlt vagy hengeres, amiloid, mérete 11 - 15 × 9 - 12 µm.