Sárgásbarna selyemgomba

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Amanita battarrae szócikkből átirányítva)
Sárgásbarna selyemgomba
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák
Törzs: Bazídiumos gombák
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Agaricales
Család: Amanitaceae
Nemzetség: Amanita
Tudományos név
Amanita battarrae
(Boud.) Bon 1985
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Sárgásbarna selyemgomba témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Sárgásbarna selyemgomba témájú médiaállományokat és Sárgásbarna selyemgomba témájú kategóriát.

A sárgásbarna selyemgomba (Amanita battarrae) a galócafélék családjába tartozó, Eurázsiában és Észak-Amerikában honos, lomb- és tűlevelű erdőkben élő, ehető gombafaj.

Megjelenése[szerkesztés]

A sárgásbarna selyemgomba kalapja 5-12 cm széles, kezdetben tojás alakú, utána domborúvá válik, majd laposan kiterül, közepén kis púppal. Színe szürkésbarnás, esetleg sárgás- vagy zöldes árnyalattal; közepe idővel sötétebb, széle halványabb lesz. Széle fésűsen bordás (általában egy vékony, sötétebb sávval ott, ahonnan a bordázottság kezdődik), fiatalon burokmaradványok lehetnek rajta.

Húsa vékony, fehéres vagy halványsárgás színű. Íze és szaga nem jellegzetes.

Sűrű lemezei szabadon állnak, néha épphogy tönkhöz nőttek; kevés szabálytalan hosszúságú és elosztású féllemez is látható. Színük krémszín.

Tönkje 7-15 cm magas és 0,8-1,8 cm vastag. Alakja felfelé vékonyodó, de nem bunkós. Színe fehéres vagy a kalaphoz hasonló színű. Felszíne finoman pelyhes vagy kissé kígyóbőrszerűen mintázott. Bocskora fehéres, narancsbarnásan foltos, esetenként a talajban rejtőzik. Gallérja nincs.

Spórapora fehér. Spórája kerek, sima, inamiloid, mérete 11-13 µm.

Hasonló fajok[szerkesztés]

A sima tönkű rőt selyemgomba vagy a nem zónázott kalapú szürke selyemgomba hasonlít hozzá.

A sárgásbarna selyemgomba
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
ehető
Életmód
Tráma
Spórapor

mikorrhizás

lemezes

fehér
Kalap
Lemezek
Tönk

domború

vagy lapos

szabadon állók

bocskoros

Elterjedése és termőhelye[szerkesztés]

Eurázsiában és Észak-Amerikában honos. Magyarországon helyenként nem ritka.

Inkább hegyvidéki lomberdőkben és fenyvesekben fordul elő, gyakran savanyú talajon. Júniustól októberig terem.

Ehető, de ajánlott alaposan megfőzni vagy -sütni.

Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]